Külvárosba mentek a Várból a kutatók

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára – jelentette ki Lovász László a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában. Az MTA elnöke lapunknak árnyalta a képet: levonták a megfelelő következtetéseket, miután tavaly huszonnyolc akadémikus arra szólította fel, hogy az akadémia foglalkozzon a magyar demokrácia gyengülésével is.

A politika egybites válaszokat szeretne hallani a társadalmi kérdésekre, ez azonban nem ilyen egyszerű – fogalmazott a Népszavának Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztató után kérdeztük arról: milyen év várhat az MTA-ra azok után, hogy a 2016 végén huszonnyolc akadémikus nyílt levélben arra kérte az elnököt, az Akadémia foglalkozzék a magyar demokrácia gyengülésével. Lovász akkor úgy fogalmazott: tanulmányozni fogja a levélben foglaltakat. „A nyílt levelet nem tartottam szerencsés választásnak, mert bármikor eljöhettek volna hozzám személyesen tárgyalni.

Az Akadémián továbbra sem kívánunk politikai vitákat folytatni” – közölte Lovász. Az MTA elnöke hozzátette: a levél aláíróinak természetesen van lehetőségük arra, hogy szalont, klubot vagy egyesületet alapítsanak, és ha ennek kapcsán olyan kérdéseket vagy javaslatokat tudnak megfogalmazni, ami az Akadémia számára kutatási feladatként értelmezhető, akkor azt meghallgatja. „Sok jó barátom van az aláírok között, így személyes összetűzésről szó sem volt, ebben megegyeztünk” – mondta Lovász. Az elnök felidézte azt is, hogy az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete már folytatott és folytat olyan kutatásokat, amelyek a pártpolitikai eszmecserékben is visszaköszönnek. „Néhány cím: Magyarország helye és szerepe a globális migrációban, Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon 1990-től 2014-ig, A magyar politikai rendszer negyedszázad után, A magyar jogrendszer állapota 2016-ban”. Az elnök szerint levonták a megfelelő következtetéseket: igényes és gondos megfogalmazásban kell a jövőben kommunikálni.

A kabinet 6,8 milliárd forinttal támogatta a Humán Tudományok Kutatóháza felépítését a főváros IX. kerületében, a Tóth Kálmán utcában. A négy részből álló, több mint 21 ezer négyzetméteres épületben mintegy 750 szakember dolgozhat, a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak - mondta el Török Ádám, az MTA főtitkára, aki szerint az új épület korszerű követelményeket biztosít az akadémiai kutatók számára.

A Humán Tudományok Kutatóházába az eddig a budai Várban működő kutatóközpontok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) költöznek. Emellett az új épületben kap helyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK), valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is. Török újságírói kérdésre kitért arra is: a költözést a közbeszerzési eljárások visszás szabályozása nehezítette meg, ezért egyelőre még nem állnak rendelkezésre az épületbe szánt új bútorok. A csúszás miatt az MTA KRTK várhatóan a nyáron költözik be az új tömbbe.

Az MTA várbeli épületeinek - Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlannak - az értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. (A tervek szerint az MTA intézeteinek azért kell elköltözniük, mert a helyükre hurcolkodik a Belügyminisztérium.) Az összeget az MTA székházának felújítására fordítanák.) A felújítás részeként a székházat egybenyitnák az MTA Könyvtár és Információs Központnak helyet adó, mögötte álló épülettel és új kiállítótereket alakítanának ki az akadémia irodalmi és művészeti kincseinek bemutatására - mondta el a sajtótájékoztatón Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Mindezek mellett 6 milliárd forinttal támogatja az állam a martonvásári kastélyparkban felépülő Agrár-innovációs Centrum létrehozását, új műszerekre további 3 milliárdot költhet az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre az agrárkutatás céljait és eredményeit modern tudománykommunikációs eszközökkel bemutató új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára - közölte Barnabás Beáta.

Az új centrum fogadja be az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet is. Barnabás Beáta kiemelte: a világszínvonalú műszerpark és a különböző területeken dolgozó kutatók egy helyszínre költözése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták nemesítésének lehetőségeit kutassák.

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász, hozzátéve: az akadémia létrehozott egy elnöki egészségügyi bizottságot, amely megvitatja egy önálló, egészségügyet érintő kutatási program kidolgozásának szükségességét. Az MTA elnöke szerint a tudós testület feladata, hogy hiteles tájékoztatást adjon az egészségügynek a társadalom egészét érintő problémáiról és feltáró elemző kutatásokat végezzen az orvostudomány mellett több társtudományi terület bevonásával is.