Juhász Dániel;
Bioritmus;Debrecen;betegek;Alzheimer-kór;családtagok;Alzheimer Café;találkozási lehetőség;
2017-01-18 06:15:00
Győr, Tatabánya, Mosonmagyaróvár és Pécs után idén januárban Debrecenben is útjára indult az Alzheimer Café. A nemzetközi mintára létrejött önkéntes szerveződés célja egy olyan megismerő és támogató közösség kialakítása, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi hanyatlás más típusaiban érintettek, családtagjaik, gondozóik és a téma iránt érdeklődők számára biztosít találkozási lehetőséget.
A találkozókon - amelyek minden érdeklődő számára nyitottak - a résztvevők megismerhetik a szellemi leépüléssel járó kór és az ebbe a csoportba tartozó betegségek, például a demencia tüneteit, beszélgethetnek az érintettekkel, gondozóikkal, hozzátartozóikkal. A találkozókat általában havi rendszerességgel tartják.
Az Alzheimer Café nemzetközileg is elismert és egyre népszerűbb módszer arra, hogy a szellemi leépülésben szenvedők és az őket ápolók ne érezzék magukat kirekesztettnek. Az első ilyen találkozóra Hollandiában került sor 1997-ben, Bére Miesen geriáter-pszichiáter orvos ötlete alapján, ezt követően Európában és az Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Az első találkozókat kávézókban tartották, innen ered az elnevezés. Miesen álláspontja szerint az Alzheimer-kórról tabuk nélkül kell beszélni, hiszen a betegség egyre több embert érint.
A betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelésekkel az életminőség javítható. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2014-ben népbetegségnek nyilvánította a kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint 10, a 85 évesnél idősebbek több mint 40 százaléka érintett.
A WHO legutóbbi adatai szerint világszerte mintegy 46,8 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak (az Alzheimer a demencia-esetek körülbelül 70 százalékát okozza). Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződhet a betegek száma, csak az Európai Unióban évente már több mint egymillió új esetet regisztrálnak. Európában 2015-ben mintegy 10,5 millió demenciában szenvedő beteget tartottak nyilván a WHO jelentése szerint.
Az első magyarországi Alzheimer Cafét 2014 szeptemberében rendezték meg Győrben, hazánkban is évről évre emelkedik a betegek száma, ami nem csupán az egészségügyi, de a szociális ellátásban is egyre nagyobb nyomásként jelenik meg. Bár pontos hazai adatok nincsenek, a Magyar Alzheimer Társaság 200-250 ezerre teszi a magyarországi alzheimeresek számát. Hangsúlyozták, nagyon sok a diagnosztizálatlan beteg, de a betegségben közvetlenül érintett családtagoké - szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké, más hozzátartozóké - ennek is a többszöröse.
„Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75 százaléka jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-32 százaléka depresszióval" - olvasható a társaság weblapján. A szakemberek szerint bár az Alzheimer-kór és a demencia más formáit övező tabuk kezdenek fellazulni, a családok nagy része továbbra is szégyenként éli meg a betegséget. Bár volt már rá kezdeményezés, Magyarországon továbbra sincs Nemzeti Demencia Stratégia.