Győr, Tatabánya, Mosonmagyaróvár és Pécs után idén januárban Debrecenben is útjára indult az Alzheimer Café. A nemzetközi mintára létrejött önkéntes szerveződés célja egy olyan megismerő és támogató közösség kialakítása, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi hanyatlás más típusaiban érintettek, családtagjaik, gondozóik és a téma iránt érdeklődők számára biztosít találkozási lehetőséget.
A találkozókon - amelyek minden érdeklődő számára nyitottak - a résztvevők megismerhetik a szellemi leépüléssel járó kór és az ebbe a csoportba tartozó betegségek, például a demencia tüneteit, beszélgethetnek az érintettekkel, gondozóikkal, hozzátartozóikkal. A találkozókat általában havi rendszerességgel tartják.
Az Alzheimer Café nemzetközileg is elismert és egyre népszerűbb módszer arra, hogy a szellemi leépülésben szenvedők és az őket ápolók ne érezzék magukat kirekesztettnek. Az első ilyen találkozóra Hollandiában került sor 1997-ben, Bére Miesen geriáter-pszichiáter orvos ötlete alapján, ezt követően Európában és az Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Az első találkozókat kávézókban tartották, innen ered az elnevezés. Miesen álláspontja szerint az Alzheimer-kórról tabuk nélkül kell beszélni, hiszen a betegség egyre több embert érint.
-
Széles körben felhívja a figyelmet a gyorsan terjedő, szellemi leépüléssel járó betegségekre
-
Családias légkörben lehetővé teszi a betegség empátiás megközelítését és elfogadását
-
Információkat ad a demens betegek pszichoszociális és orvosi aspektusáról
-
Nyílt és tabuk nélküli dialógust tesz lehetővé a betegségről
-
Megszünteti a betegek és hozzátartozóik szociális elkülönülését
-
Nyitott, klubszerű, ingyenes foglalkozás, ahol nincs regisztráció, mindenki akkor érkezik és távozik az összejövetelről, amikor akar
A betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelésekkel az életminőség javítható. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2014-ben népbetegségnek nyilvánította a kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint 10, a 85 évesnél idősebbek több mint 40 százaléka érintett.
-
Arthur O’Connell
-
Charles Bronson
-
Frank Sinatra
-
Henry Ford
-
Margaret Thachter
-
Peter Falk
-
Ronald Reagan
-
-Terry Platchett
-
Winston Churchill
-
Puskás Ferenc
A WHO legutóbbi adatai szerint világszerte mintegy 46,8 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak (az Alzheimer a demencia-esetek körülbelül 70 százalékát okozza). Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződhet a betegek száma, csak az Európai Unióban évente már több mint egymillió új esetet regisztrálnak. Európában 2015-ben mintegy 10,5 millió demenciában szenvedő beteget tartottak nyilván a WHO jelentése szerint.
Az első magyarországi Alzheimer Cafét 2014 szeptemberében rendezték meg Győrben, hazánkban is évről évre emelkedik a betegek száma, ami nem csupán az egészségügyi, de a szociális ellátásban is egyre nagyobb nyomásként jelenik meg. Bár pontos hazai adatok nincsenek, a Magyar Alzheimer Társaság 200-250 ezerre teszi a magyarországi alzheimeresek számát. Hangsúlyozták, nagyon sok a diagnosztizálatlan beteg, de a betegségben közvetlenül érintett családtagoké - szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké, más hozzátartozóké - ennek is a többszöröse.
„Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75 százaléka jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-32 százaléka depresszióval" - olvasható a társaság weblapján. A szakemberek szerint bár az Alzheimer-kór és a demencia más formáit övező tabuk kezdenek fellazulni, a családok nagy része továbbra is szégyenként éli meg a betegséget. Bár volt már rá kezdeményezés, Magyarországon továbbra sincs Nemzeti Demencia Stratégia.