Szíriában már közösen bombáz a török és az orosz hadsereg

Közösen bombázták tegnap az Iszlám Állam terrorcsoport állásait Szíriában az orosz és a török vadászgépek. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a közös hadműveletet Aleppo tartományban, al-Bab város közelébe hajtották végre. A török és az orosz haderő között korábban igencsak ellenséges volt a viszony az orosz vadászbombázó törökök általi lelövése után, és a két ország eleve ellentétes tábort támogatott a szíriai háborúban.

Az utóbbi időben azonban a két ország szoros szövetségre lépett és közösen hozták tető alá a szíriai fegyverszünetet (amely azonban nem vonatkozik a terrorcsoportokra) és készítik a január 23-ra tervezett asztanai béketárgyalásokat az Aszad rezsim és a lázadók között.

A szerdai bombázás az első török-orosz közös katonai fellépés volt, amelyben kilenc orosz gép (négy SzU 24-es, négy SzU 25-ös és egy SzU 34-es) illetve nyolc török bombázó (négy F 16-os és négy F 4-es) vett részt. Moszkva szerint az akciót Damaszkusz tudtával és jóváhagyásával hajtották végre, ami azért is különös, mert mindeddig Ankara egyik deklarált legfontosabb célja épp a damaszkuszi kormányzat és Bassar el-Aszad elnök eltávolítása volt. Oroszország és Törökország január 12-én állapodott meg a terrorcsoportok elleni légibevetések összehangolásáról Szíria területén.

Törökországban eközben tegnap is folytatódott a „belső terrorizmus elleni harc”. Az ügyészek 142 év börtön kértek a török parlament harmadik legnagyobb pártjának, baloldali kurd HDP egyik, novemberben letartóztatott társelnökére. Selahattin Demirtast azzal vádolják, hogy támogatja a terrorizmust, mindezt azért, mert 2013-ban egy beszédében idézett terrorszervezetnek tartott kurd Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezérétől, Abdullah Öcalantól. Recep Tayyip Erdogan rendszere ugyanis folyamatosan megpróbálja összemosni a mérsékelt kurd pártot a szeparatista PKK-val. A párt másik társelnökére, Figen Yüksekdagra múlt héten életfogytiglani börtönbüntetést és további 7,5 év szabadságvesztést kért az ügyészség. A HDP 13 parlamenti képviselőjét tartóztatták le novemberben.

Szerző

Elúsztak Valls esélyei?

A francia baloldal előválasztási küzdelmeinek kezdete előtt minden közvélemény-kutatás egybehangzóan azt jelezte, hogy a megmérettetés toronymagas favoritja Manuel Valls volt kormányfő, aki bármelyik ellenfelét könnyedén maga mögé utasítja majd a második fordulóban.

A baloldali előválasztás első fordulóját január 22-én, másodikat pedig 29-én rendezik meg. Az első tévévitában azonban a nézők már nem Vallst, hanem Arnaud Montebourg volt gazdasági minisztert látták meggyőzőbbnek, a miniszterelnökségről a jelöltségért lemondó Valls támogatottsága azóta zuhanórepülésben van.

A BVA-Salesforce által végzett és az AFP hírügynökség által ismertetett e heti felmérés már azt mutatta, hogy Valls az első fordulót ugyan még megnyerheti, de mindkét ellenfele, Montebourg illetve a kezdetben esélytelennek tartott volt oktatási miniszter, Benoit Hamon is legyőzi a második fordulóban. A mai tévévita előtt az opciók a következőképpen alakulnak: Valls az első fordulóban 34 százalékkal első helyen végez, második Hamon lesz 27, harmadik pedig Montebourg 26 százalékkal. Ám mindketten 52 százalékkal legyőzik Vallst a második fordulóban,

2016 novembere óta a BVA-Salesforce méréseiben Valls és Montebourg 10-10 százalékkal estek, Hamon pedig 14 százalékkal nőtt.

Szerző

Növekedett Merkel támogatottsága

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:34
FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Elfogadta a német kormány Thomas de Maiziere belügyminiszter javaslatát tegnap, így eldőlt, hogy szeptember 24-én rendezik meg a németországi parlamenti választásokat. A kitűzött időpontot még Joachim Gauck államfőnek is jóvá kell hagynia.

A Stern-RTL egy nappal korábban nyilvánosságra hozott, a német média által ismertetett legújabb közvélemény-kutatás szerint Angela Merkel kancellár pártja vezeti a népszerűségi listát, a CDU az utóbbi egy hét alatt egy százalékkal erősödött, jelenleg 38 százalékon áll. Második változatlanul a nagykoalíció másik pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely ugyancsak egy százalékkal tudott erősödni, 24 százalékra növelve támogatói táborát. A populista Alternatíva (AfD) viszont ugyanennyit, egy százalékkal gyengült (11), akárcsak a Zöldek (9). Nem változott a Die Linke (9) és a Szabaddemokrata Párt támogatottsága (6), mindkét formáció az előző heti eredményeit őrzi.

Angela Merkel népszerűsége a 2015 nyarán kezdődött menekültválság előtti szintre kúszott vissza. A kancellár támogatottsága 3 százalékkal nőtt a múlt héten is, 53 százalékon mérik jelenleg. Ekkora támogatottságot utoljára 2015. augusztus 26-án tudhatott magáénak Merkel. Szociáldemokrata ellenfelét, Sigmar Gabrielt a választók 15 százaléka támogatja, vagyis az SPD jelöltje nem éri el a párt támogatottsági szintjét.

Szerző