Assange nem adja fel magát, hiába Obama kegyelme

Publikálás dátuma
2017.01.19. 09:09
FOTÓ: Getty Images
Julian Assange, a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítója nem adja fel magát az Egyesült Államoknak, pedig korábban kijelentette, így tesz, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmez Chelsea Manningnek, a WikiLeaksnek több százezer dokumentumot átadó volt amerikai katonának. Obama enyhítette Manning börtönbüntetését, aki így májusban szabadul. 

A WikiLeaks Twitter-oldalán először tavaly szeptemberben közölte, hogy Assange feladja magát, ha az amerikai elnök kegyelemben részesíti Manninget. Ezt egy hete, január 12-én ismét megerősítette a WikiLeaks a Twitteren, közölte: feltételének teljesülésével Assange beleegyezik abba, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. 

Barry Pollack, Assange Egyesült Államokbeli ügyvédje szerdán viszont azt közölte, hogy Manning büntetésének enyhítése nem felel meg a WikiLeaks alapító által szabott feltételeknek, ugyanis Assange a volt katona kegyelemben részesítését és azonnali szabadon engedését kérte. Amerikai hírforrások rámutatnak, hogy a Twitteren közétett feltételek nem említettek azonnali szabadlábra helyezést. 

Manning büntetésének igen jelentős csökkentését Ashton Carter védelmi miniszter határozottan ellenezte, Obama az ő akarata ellenére hozta meg döntését. A leköszönő elnök engedékenységére felháborodottan reagáltak republikánus politikusok is. 

Manninget 2013-ban ítélték 35 évi szabadságvesztésre, mert átadott a Wikileaksnek mintegy 750 ezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot és videofelvételt.  Manning 2009-ben a katonai hírszerzés elemzőjeként szolgált Irakban, 2010-ben szivárogtatta ki a bizalmas anyagokat. Az akkor még Bradley Manningként ismert katonát ugyanebben az évben fogták el az amerikai hatóságok, 2011 óta pedig a Kansas állambeli katonai börtönében raboskodik.  

A nemi diszfóriája miatt hormonkezelést kapó Manning kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben, és többször kérte, hogy szállítsák át egy női intézménybe. Az egyebek mellett kémkedés miatt szabadságvesztésre ítélt volt katona tavaly novemberben fordult kérvénnyel Obamához, hogy kegyelem helyett mindössze csökkentse büntetését hat évre. "Csak azt kérem, hogy elhagyhassam a katonai börtönt, ahol hat évet letöltöttem" - írta a kérvényben Manning. 

Szerző

Rátámadtak a baloldali politikusra - Megvan az ítélet

Publikálás dátuma
2017.01.19. 09:04
Manuel Valls. FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images
Három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 105 óra közmunkára ítélte gyorsított eljárásban szerdán egy francia bíróság azt a férfit, aki előző nap megpróbálta megpofozni Manuel Valls volt kormányfőt, a baloldali előválasztás egyik jelöltjét egy kampányrendezvényen a nyugat-franciaországi Bretagne régió Lamballe településén - közölte a helyi ügyészség.

 A volt miniszterelnök, aki feljelentést tett a támadást követően, egy eurós szimbolikus kártérítést is kért, amelyet megítélt a bíróság. A 18 éves elkövetőt - aki a támadáskor azt kiabálta, hogy "Ez itt Bretagne!" -, kedden a helyszínen előállították és előzetes letartóztatásba helyezték közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett erőszak gyanújával. 

Manuel Valls szerdán a France Inter közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni, folytatja az elnökválasztási kampányát. A volt miniszterelnök kampánystábja szerint az elkövető a breton függetlenségi szélsőjobboldali mozgalomhoz tartozik, s kábítószerrel kapcsolatos ügyek, illetve a tavaly labdarúgó Európa-bajnokság idején huliganizmus miatt már volt dolga a rendőrséggel.

Szerző
Témák
Manuel Valls

Leálltak az atomórák

Leállt több atomóra az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszere, a Galileo egyes műholdjain, ez azonban nem befolyásolja a szolgáltatás működését - jelentette be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA).

Az atomórák leállásának okát eddig nem találták meg. Gyanítják, hogy a be- és kikapcsolással lehet gond - írja a hvg.hu. A műholdaknak egyszerre kell jeleiket kibocsátaniuk, hogy a gépkocsikban lévő navigációs eszközök a lehető legpontosabban meg tudják határozni pillanatnyi helyüket a Földön.

A tervek szerint a Galileo-program összesen 30 műholdat juttat az űrbe 2020-ig, hogy Európa függetleníthesse magát az amerikai GPS-től.

Szerző