Kemény politikai árat követelhetett a nacionalista MHP azért, hogy a szombat hajnalban megrendezett végszavazásnál is támogatta Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP előterjesztését az elnöki köztársaság bevezetéséről. A nacionalisták elnöke, Devlet Bahceli már előzőleg kilátásba helyezte, hogy pártja miniszteri tárcákat kap majd az új kormányban, illetve szóbeszédek szerint ő maga alelnök lesz. Nem sok jót sejtet mindenesetre, hogy az iszlamisták és nacionalisták alakítanak kormányt, s uralják majd az országot. Törökország teljes külpolitikai irányvonala megváltozhat, s még inkább Oroszország felé próbál közelíteni. Igaz, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével a török diplomácia is kivár. Amint Binali Yildirim török miniszterelnök közölte, azt várják az új amerikai adminisztrációtól, hogy kiadja a Pennsylvaniában élő hitszónokot, Fethullah Gülent.
A parlamenti szavazáson 339 képviselő voksolt az elnöki köztársaság bevezetése mellett. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki, szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, hogy a török választóknak lehetőségük lesz arra, helyrehozzák azt, amit a parlament a választás során elrontott. Egyben előrehozott választás megtartására szólított fel. A referendumot 60 napon belül azt követően rendezhetik meg, hogy a végszavazás eredményét közzéteszik a hivatalos közlönyben.
A referendumon nincs meghatározva a részvételi arány, elég egyszerű többség is. Egyelőre megjósolhatatlan a referendum végkimenetele. December eleje óta öt közvélemény-kutatást hoztak nyilvánosságra, ebből kettőt az ORC iroda tett közzé, egyet-egyet pedig a Sonar, a KHAS és a Gezici. Ez utóbbi még december első napjaiban nagy fölényben látta az alkotmánymódosítás elutasítóit: 58-42-re vezettek, Egészen más adatokat közölt viszont az ORC, amely december közepén 61 százalékot jósolt az igeneknek, január 11-én pedig ennél egy százalékkal többet, 62-t, az elnöki köztársaság elutasítóit pedig csak 38 százalékon látta. Az iroda 2340 fő megkérdezése alapján végezte felmérését. a KHAS szintén december közepén végezte felmérését, itt a nemek álltak jobban 42,2-36,9 arányban. A Sonar december 25-én közölt felmérésénél szintén a parlamentáris köztársaság hívei voltak kis, 44,6-42,3 százalékos fölényben. Ezt a felmérést idézte nemrégiben a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, s talán azért ezt tartják a leghitelesebbnek, mert a legnagyobb, ötezres minta alapján készült. E felmérés arra is rámutat, hogy a bizonytalanok aránya 13,1 százalék. Azért lehet nagy eltérés az egyes irodák felmérései között, mert Anatóliában, az AKP fellegvárában magas lehet a támogatók aránya, városokban pedig az elutasítóké.
A referendum előtt azonban két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni. Egyrészt nem mellékes, hogy Törökországban továbbra is rendkívüli állapot van érvényben, ami nyilvánvalóan befolyásolja a választási kampányt. Másrészt nem mellékes az sem, hogy a kormánypárt óriási médiafölényben van, így két hónap alatt az igenek javára fordíthatja a versenyt.
