Először és eddig utoljára 1986-ban szerzett érmet világbajnokságon a magyar férfi válogatott (a második helyen végzett), a szövetségi kapitánya annak az együttesnek Mocsai Lajos volt.
„Azóta rengeteget változtak az erőviszonyok a sportágban – mondta lapunknak a szakember. – A női kézilabdában azt szoktuk mondani, hogy nagy szó bekerülni a legjobb hat közé, a férfiaknál kiegyensúlyozottabb a mezőny, több az egyforma képességű együttes, a hetedik hely megszerzése nagyon szép eredmény. A mostani válogatott a 2012-es londoni olimpián negyedik helyen végzett csapatra épül (amelynek Mocsai volt a szakvezetője – a szerk.), amely kiegészült tehetséges fiatalokkal, tehát szemmel látható az előrelépés, nagyon jól összeértek a tehetséges fiatalok és a rutinos, sok nagy csatát megélt játékosok.”
A magyar válogatott a csoportból két győzelemmel és három vereséggel jutott tovább, a világbajnokságot pedig három sikerrel és négy elveszített mérkőzéssel zárta.
„Hallottuk, hogy jól sikerült a felkészülés, de túl rövid volt, van lehetőség a több közös munkára, és ez mindenképpen indokolt is, a női válogatottnál is létezik szezon közben összetartás, ugyanez megoldható a férfiaknál is – vélekedett Mocsai. – Szerkezetileg fejleszteni kell a válogatottat, a sorozatmeccseken nagyon fontos a terhek megfelelő elosztása, a svéd, norvég, francia szélsők meccsenként átlagosan 8-10 gólt szereznek, nálunk négy beállós volt a keretben, igazi balszélsőt nem vittünk a vb-re. Hátrányt jelentett az is, hogy a Veszprém és a Szeged keretében minden posztra két vagy három egyforma képességű klasszis áll rendelkezésre, ezért a válogatott játékosai is ahhoz szoktak hozzá, hogy mérkőzés közben több pihenőidejük van. A nemzeti együttesben csak a gyengébb ellenfelekkel szemben van lehetőség a rotációra, érdemes megnézni a francia-svéd negyeddöntőt, a hazaiak a 27. percben cseréltek először, és náluk nem voltak sorcserék. Általános rólunk az a nemzetközi vélekedés, hogy képesek vagyunk egy-egy bravúros teljesítményre, de a sorozatterhelést nem bírjuk, és ezt igazolta a világbajnokság is.”
A nyolcaddöntőben a magyar együttes a vb egyik legnagyobb meglepetését okozta az olimpiai bajnok dánok legyőzésével.
„Ez bravúros teljesítmény volt, igaz, kellett hozzá az ellenfél elhibázott felkészülése is, a dánok olyan védekezést választottak, ami tökéletesen megfelelt nekünk, és ez nagyon rosszul hangzik ugyan, de ettől még igaz, a mérkőzés előtti napon történt veronai tragikus buszbaleset is rengeteg plusz energiát adott a csapatnak, egy ilyen, egész országot megrázó tragédiának ugyanis van olyan pszichés hatása, amely megduplázza az energiát, tovább növeli a motivációt, a bizonyítási vágyat – hangsúlyozta Mocsai. – A dánok ellen eredményes volt a hosszú átadások megakadályozása, támadásban pedig jól használtuk ki a hibáikat. A norvégok ellen ez már nem működött, a három belső játékosuk olyan gyorsan járatta a labdát, hogy nem tudtuk lekövetni őket. Ezen kívül tudatosan beszorították a védőinket középre, a széleket alig használták, ezzel a szélső védőinket kivették a mérkőzésből. A megszokottól eltérő játékra nem tudtunk reagálni, egyébként ezért veszítettünk a fehéroroszok ellen is a csoportban. A megtanult játékrendszereket jól alkalmazzuk, de nincsenek válaszaink az ellenfél váratlan taktikai húzásaira.”
Nagy László az első csoportmérkőzésen, a németek ellen sérült meg, és a torna végéig sem épült fel teljesen.
„Laci természetesen alapembere a csapatnak, nem tudom, milyen fizikai állapotban volt, az látszott, hogy nem tökéletes a lába, az ő sérülése természetesen érzékeny veszteség, de a válogatott teljesítményét nem lehet egyetlen játékostól függővé tenni – jelentette ki a szakember. – Meccsen belül törekedni kell a legerősebb csapat megtalálására, nekünk ez többször nem sikerült. Fejleszteni kell a csapat speciális állóképességét, gondolkodásban is gyorsabbak nálunk a legjobbak, a játék is rendkívüli mértékben felgyorsult, ezt a tempót csak kevesen bírják tartani. Az akadémiákon a megnövekedett elvárásokra igyekszünk felkészíteni a legügyesebb játékosokat, rövid időn belül tehetségek jönnek ki ezekből a műhelyekből.”
A vb-n a dánok mellett szintén a nyolcaddöntőben búcsúztak az Európa-bajnok németek, az olimpiai negyedik – a későbbi győztes dánokkal szembeni elődöntőt hosszabbításban elbukó -lengyelek pedig még a csoportkörből sem jutottak tovább.
„Ez a világbajnokság nem kvalifikál másik tornára vagy versenyre, ezért kisebb a tétje, emiatt több válogatott is jelentősen átalakította a keretét, a lengyelek, németek is fiatalítottak a csapatukon, éles helyzetben teszteltek tehetséges, ám kevesebb tapasztalattal rendelkező játékosokat, nem szabad ebből messzemenő következtetéseket levonni – magyarázta Mocsai. – A lengyeleknél Talant Dujsebajev szövetségi kapitány megmondta, hogy a vb-t kísérletezésre szánja, a csapat eredményessége másodlagos.”