Oscar-jelölés;Mindenki;Deák Kristóf;

2017-01-28 08:30:00

Oscar több színben

Néhány csúcsot állított idén, ezért akár kivételes érdekességként vonulhat be a filmtörténetbe a 89. Oscar friss jelöltlistája. Nem csak a Kaliforniai álom 14-es toplistás csúcsa, vagy Meryl Streep botrányt, s az erőteljes kritikára reagálva idén a „fehér Oscar” helyett a jelöltek listája már jóval színesebb lett, egy-két vezető fekete színész, illetve új felfedezettek listára emelésével. Nekünk pedig filmtörténet, hogy fél évszázad múltán ismét van magyar kisjátékfilm az Oscar-jelöltek között.

A Mindenki című kisjátékfilmmel Deák Kristóf rendező megtette nekünk a szívességet, hogy szívvel-lélekkel szurkolhassunk az Oscar-osztáson egy hónap múlva. Az örömhír után, hogy újra bejutott az Oscar-jelöltek közé magyar művész munkája, azt is megtudhattuk, hogy a film a Magyar Média Mecenatúra programjának Huszárik Zoltán-pályázatán elnyert nyolcmillió forintos állami hozzájárulással készült.

Jöjjenek a csúcsok feketében. Azon túl, hogy a meleg fekete fiúkról szóló Holdfény nyolc jelöléssel megkerülhetetlen éllovas idén az Oscar-versenyben, az arányokon is lendít. Rendezőként Barry Jenkins a kategória színes bőrű Oscar-jelöltje, és az adaptált forgatókönyvíróként is várományosa a díjnak. Hollywood szokatlan lendülettel igyekezett a tavalyi botrányt feledtetni, idén az összes színészkategóriában találunk színes bőrű jelöltet. Denzel Washington filmje, a Fences nemcsak a legjobb film kategóriába kapott helyet, hanem a rendező színészként is ringbe száll a legjobb férfi főszereplő díjáért. A Fences szereplői közül Viola Davis is jelölt lett a női mellékszereplői kategóriában, s ezzel beállított egy csúcsot: ő az első fekete színésznő, akit már három Oscar-jelölést gyűjtött. A feleség szerepében az amerikai kritika a mennybe menesztette, mi még csak várjuk, hogy lássuk a filmet. A színésznők között a mellékszerepért még egy afroamerikai művész versenyez, Naomie Harris a Holdfény-beli teljesítményéért. A gyönyörű tejeskávé színű színésznőt a Skyfallban láthattuk Bond-lányként. Az eddig rengeteg és változatos súlyú szerepben foglalkoztatott Mahershala Ali most az érdeklődés középpontjába került, szintén jelölést kapott a Brad Pitt produceri működésével készült független film, a Holdfény fontos szerepéért. Vele egy kategóriában, a férfi mellékszereplők listáján versenyez az Oscarért a Kenyából elszármazott Dev Patel is, aki a Gettómilliomosban lett ismert és a két Keleti Nyugalom – a Marigold Hotel című filmben alakított remek vígjátéki figurát.

Octavia Spencer már kapott Oscart A segítség című film színes bőrű főszerepéért, most A számolás joga című filmben alakítja a NASA egyik zseniális munkatársnőjét. Ez az amerikai űrrepülés hőskorában játszódó film most fut a hazai mozikban, érdemes látni a másik két színes bőrű színésznőért, s a meghökkentő témáért is. Ruth Negga, a Loving főszereplője egyetlenként képviseli a filmet, ezzel az első jelölésével szintén az afroamerikai színészek arányán javít. És még pár színes bőrű filmes a jelöltek közül: a nálunk is nagy tetszéssel fogadott „az év sci-fije”, az Érkezés operatőre, Bradford Young a második, aki operatőrként dolgozik, most Oscarra jelölték. Ava DuVernay az első afroamerikai rendezőnő a dokufilm kategóriában, aki a legjobb öt között van az idén a 13th (azaz: Tizenharmadik) című dokujáért.

A véleményeket tekintve az amerikai sajtóban eldöntött tényként emlegetik, hogy a legjobb férfi főszerepért Casey Afflecknek kell megkapnia a díjat. Neki jár A régi város leharcolt figurájáért, hiába a nagy felhajtás a Kaliforniai álom álompárja körül. Lehet, hogy csak félreértés, de az előre tippelőket meg az utólag véleményezőket figyelve az amerikai sajtóban, mintha nem rajonganának felhőtlenül a csúcsra járatott musical-film főszereplőiért. Pedig anno a kritikák egybehangzóan lelkesedtek a párosért, kiemelve, mennyire nemcsak a tehetség sugárzik belőlük, hanem milyen nagy mértékben hat a két színész szeretetre méltó személyisége is. A kanadai születésű Ryan Gosling azonban hirtelen a második helyre szorult az értékelésekben, s a feltétlen győzelmet Casey Afflecknek követelik. Ugyanígy járt most Emma Stone is, Gosling partnere a napsugaras zenés sztoriban. A Los Angeles Times értékelője egyenesen dührohamosan kéri ki magának „a nyolcvan külföldi újságíró” terrorját, akik a Golden Globe-on Emma Stone-t és Isabelle Huppert-t díjazták (most mind a ketten jelöltek a díjra), emígyen gyakorolva erőszakot az Oscar-jelölőkre. Akik úgymond bűnös módon kihagyták Amy Adamset (Érkezés) és Annette Beninget (20th Century Women) a jelöltek közül. Mintha Trump elnök szellemujja zongorázná ezt a hamis hangot.

Nekünk itt Európában határozottan tetszik, hogy a soha eddig szóba sem került remek francia színésznő, Huppert, most ott van az öt legjobb között. Még akkor is Hollywood dicsősége ez a tisztelgő gesztus egy nagy művész előtt, ha tudjuk, Hupper hiába jó egy európai filmben, teljesen esélytelen a jelöltek között. A homlokegyenest ellentétes vélemények sokszínűségére példa, hogy a Variety viszont határozottan bölcsnek tartja, hogy Amy Adams most kimaradt a szórásból, ugyanis eddig már ötször volt jelölt, de soha nem volt díjazott, jobb, ha kicsit nyugodni hagyják a dolgot. Viszont a remények a bűbáj Emma Stone-tól egyre határozottabban Natalie Portman győzelme felé hajlanak, aki Kennedy feleségét alakítja a Jackie című, Kennedy meggyilkolását követő pár napot elmesélő történetben. És ha már az imént „trampliztam”, a 20. jelölésével mindenkori csúcsot állító Meryl Streepet már támadták, hogy nem is érdemelte meg a Florence – A tökéletlen hang főszerepéért a jelölést (pedig igen!), csak azért kapta, mert olyan hatásosan és világra szólóan szólt be a beiktatására váró Trumpnak a Golden Globe gálán.

A színészek közül alighanem Lucas Hedges a legfiatalabb, aki A régi városért kapott jelölést: mindössze 20 éves, és boldogságában majd kiugrott a bőréből, mint vallotta. De a változatlanul favorit Kaliforniai álom rendezője, a 32 éves Damien Chazelle is nagyon fiatal ahhoz képest, hogy a 2014-es Whiplash című filmjéért forgatókönyvíróként már kapott Oscar-jelölést, s akkor a legjobb film Oscarjáért is indult. Most Chazelle nemcsak forgatókönyvíróként, hanem rendezőként is ott van az ötös listán, és persze a legjobb filmért is versenyez majd a musicalje. Igaz, a Holdfényért Barry Jenkins, A régi városért Kenneth Lonergan és az Érkezésért Denis Villeneuve keményen a sarkában van a rendezői Oscarért. Gibson rendezői jelölése általános meghökkenést váltott ki, de ez a megbocsátás gesztusa lehet, ahogy A fegyvertelen katona című film producere hálálkodva nyugtázta a jelölést. Nem győzve a sajtóban köszönetet rebegni Los Angelesnek. A rasszista kijelentéseiért Gibson feketelistán volt tíz kemény éven át, most A fegyvertelen katona még a legjobb film várományosai között is ott van. Aki a múlt őszi hazai bemutatót kihagyta, aligha hagyja ki az Oscar-osztás előtt, hiszen a főszereplő Andrew Garfield is a legjobb színészek listáján szerepel, s a második világháborús igaz történet is maga a döbbenet Okinawa szigetéről. (Az éllovasokról még: A régi város február 23-án mutatkozik be, a Holdfény február 16-tól van a magyar moziban. Érkezés már fut, a Fences magyar bemutatója sajnos egyelőre fehér folt, azaz, ismeretlen.)

Az egészestés animációs filmek ötös választéka ugyan nem teljesen ismert a hazai mozinézőnek, de ami nálunk is elérhető, az pompás mulatság. A befutó alighanem a Zootropolis – Állati nagy balhé lesz, a hazai pálya előnye itt sokat nyom a latban. A vörös teknős egy más szintre emeli a lista minőségét, Michael Dudok de Wit holland rendező már kapott egy Oscart 2001-ben az Apa és lánya című holland-angol rövid animációjáért, korábban pedig már kapott jelölést. A mostani egészestése különleges élmény, szellemiségében a Nyugat és a Távol-Kelet - pontosabban Japán - lép frigyre, s az európai és japán szellemiség összefonódásából titokzatos és nagyon szép képi világú, költői történet kerekedik, felnőtteknek. (Még látható a hazai mozikban.) A másik európai jelölt az öt közül az Életem Cukkiniként című svájci egészestés, amely egy Cikkini nevű kisfiúról szól. Claude Barras svájci-francia rendező, akárcsak Dudok de Wit, elsőfilmesnek számít egészestés formában. Egyetlen kisfilmet rendezett korábban, a Cukkini családi film, több okból figyelemre méltó, befészkeli magát a néző lelkébe. A sajátos képi megformáltsága összetéveszthetetlenné teszi, s a magukra hagyott gyerekek világa, ahová bevezet, teljesen egyéni.

A Saul fia tavalyi Oscarja miatt idén itthon kíváncsian figyeljük az idegennyelvű kategória filmjeit. A legnagyobb lendülettel és minden díjat letarolva a német Maren Ade filmje, a váratlan humorú Toni Erdmann érkezett a listára. Legerősebb ellenfelének az iráni Az ügyfél ígérkezik a Shirin és Nadirral már Oscar-díjas Asghar Farhadi rendezésében. Mellettük csendes meditáció az élet céljáról, a szeretet hatalmáról Az ember, akit Ovénak hívtak című svéd mozi. A Tanna ausztrál színekben verseng, a Homok alatt dán második világháborús dráma. Az előzetes tippekben az öt jelölt között gyakran szerepelt a kanadai Xavier Dolan mellbevágó filmje, az Ez csak a világ vége, kár, hogy kihullott. Az viszont igaz, hogy a még mindig csak 28 éves rendezőnek van ideje Oscarra menni.

Végül adjunk némi új abrakot a büszkeségnek: az amerikai filmakadémia pár száz új taggal bővítette szavazásra jogosult tagságát. A nemzetközi merítésben ott vannak a Saul fia alkotói: Nemes Jeles László (választhat: vagy rendezőként, akár forgatókönyvíróként lesz tag, mert mindkét grémium jelölte őt), Erdély Mátyás operatőr, Zányi Tamás hangtervező és Clara Royer forgatókönyvíró. Eddig Szabó István és Koltai Lajos képviselte Magyarországot a népes nemzetközi grémiumban, s akadémiai tagként szavazott az Oscarra. Mára újabb honfitársainkkal kerekebb lett a világ.