John Hurt;Emmanuelle Riva;

2017-01-29 19:12:00

Lételemük volt a színészet

Pénteken elment két kiváló színművész, a brit John Hurt öt nappal 77. születésnapja után, a francia Emmanuelle Riva néhány héttel 90. születésnapja előtt hunyt el. Sokoldalú színészi pályájukkal mindketten sokat tettek a világ filmművészetéhez.

Fotó: Getty Images/John Phillips

Fotó: Getty Images/John Phillips

John Hurt kezdetben képzőművészetet és festészetet tanult, de 1962-ben ösztöndíjat nyert a világ leghíresebb drámaiskolájába, a londoni Royal Academy of Dramatic Artba. Húszas évei közepén járt, amikor egy kis szerepet kapott a VIII. Henrik angol király és kancellárja, a vallási elöljáró Thomas More konfliktusát feldolgozó Egy ember az örökkévalóságnak című filmben. A film hatalmas siker lett, hat Oscar-díjat kapott, Hurt játékára pedig igencsak sokan felkapták fejüket. Igazán jelentős azokban a szerepekben volt, amelyekben hősöket, gonosztevőket játszott el. Sokak számára A nyolcadik utas: a Halál című Ridley Scott-klasszikus mellékszerepéből volt ismert: azt a fickót alakította, aki belehal a "szülésbe", amikor világra hozza a szörny ivadékát. Szerette és tudta is, hogyan kell eljátszani a társadalom megbélyegzettjeit, betegeit. Repertoárjában emlékezetes figura maradt Az elefántember című David Lynch rendezte film is, az elcsúfult Merrick megformálásáért 1981-ben Oscar-díjra jelölték, csakúgy, mint két évvel korábban az Éjféli expresszben nyújtott epizódszerepéért.

Hurt sorra váltogatta a művészfilmes és a közönségfilmes alkotásokat, volt Aragon hangja a A Gyűrűk Ura hetvenes évekbeli animációs változatában, játszott a Harry Potter-filmek közül háromban, de szerepet vállalt a néhány hete több Oscar-jelölést bezsebelő Jackie című életrajzi drámában is. Ugyanakkor kedvence volt Jim Jarmuschnak, az amerikai független filmes szcéna nagy rendezőjének, aki három filmjébe hívta szerepelni. A királynő által lovaggá ütött, hasnyálmirigyrákban szenvedő művész forgatott Budapesten is, három évvel ezelőtt hosszú ideig dolgozott a Herkules című látványmoziban.

Fotó: Getty Images/Pascal Le Segretain

Fotó: Getty Images/Pascal Le Segretain

Emmanuelle Riva pályája kevésbé egyenletes, ugyanis azt alig néhány film tette igazán meghatározóvá. A Marguerite Duras forgatókönyvéből készült Szerelmem, Hirosima 1959-ben egy csapásra ismertté tette a bájos fiatal nőt. A film a bimbózó francia újhullám fontos, de nem legemlékezetesebb munkája maradt: Riva egy francia filmsztárt alakított benne. A hősnő a cselekmény szerint háborúellenes filmet forgatni érkezik az atomtámadás pusztította japán szigetre, ahol beleszeret egy helyi férfiba. Riva életében az igazán nagy bravúr azonban az volt, hogy nyolcvanöt évesen Oscar-díjra jelölték Michael Haneke Szerelem című filmjének női főszerepéért. Sem előtte, sem azóta nem volt ennek a kategóriának ilyen idős jelöltje. Az osztrák filmrendező művében Riva egy idős zenetanárnő teljes szellemi és fizikai leépülését mutatta meg, olyan kíméletlen őszinteséggel, amelyre kevés precedenst lehet találni a múltból. 2013-ban az Oscar-gála február 24-ére, Riva 86. születésnapjára esett. Azt gondoltuk, talán ez lesz az utolsó nyilvános megjelenése a művésznőnek, azonban utóbb több filmet leforgatott. Kettőnek a bemutatóját már nem érte meg.