A háládatlan krokodilus

Torgyán József egykori kisgazdapárti parlamenti képviselő, az első Orbán-kormány földművelésügyi minisztere január 22-én elhunyt. A földművelési minisztérium, igaz csak a Magyar Nemzet figyelmeztetése után, saját halottjának nyilvánította. Bár Orbán Viktor az ismertebb politikusok halála esetén a Facebookon részvétét szokta nyilvánítani a hozzátartozóknak, most azonban három napos késéssel, és csak a sajtó figyelemfelhívására tette meg ezt. Torgyán a jelentős kisgazdapárti vezérek - Nagyatádi Szabó István, Kovács Béla, Nagy Ferenc, a Kisgazdapártot 1988-ban újjászervező Pártay Tivadar, Vörös Vince – mögött messze elmaradt a politikai értékeit tekintve és a paraszti érdekek képviseletében. Szerepe azonban mégsem hagyható figyelmen kívül. Egyrészt a rendszerváltás emblematikus figurájaként ismerjük. Másrészt tevékenysége Orbán Viktor politikai karrierje és jövője szempontjából óriási jelentőségű volt. Itt az 1998-as Orbán-Torgyán parlamenti választási paktumra gondolok.

A Fidesz az előző választásokhoz képest már az első fordulóban is jelentősen megerősödött, de az MSZP-től látványosan elmaradt. Orbán a hatalmat akarta, Torgyán miniszteri tárcát, s ennek érdekében az utóbbi a második fordulóra egy sor helyen visszavonta jelöltjeit a Fidesz javára. Ezután Orbán Viktor 55 százalékos képviselői többségével megalakíthatta első kormányát. Ha Orbán Viktor korrekt politikus volna, akkor ezt tekintette volna mérvadónak, nem az utóbbi években elhangzott torgyáni kritikai megjegyzéseket. Egyébként nem akarom Torgyánt védeni, már csak azért sem, mert megtalálta zsák a foltját. Orbán Viktorról „A háládatlan krokodilus” című mese jut eszembe. A krokodilus kutyaszorítóba került, az arra járó vándortól kért segítséget. Miután az segített neki meg akarta enni megmentőjét.