Orbán változtatott politikáján

Hosszú idő után tavaly a negyedik negyedévben csökkent mind a közfoglalkoztatottak, mind a külföldön dolgozó magyarok száma - jelentette be a KSH legfrissebb adataira hivatkozva Varga Mihály. A tárcavezető szavaiból az is kiderült, hogy a munkanélküliségi és a foglalkoztatotti adatok javultak, ám ezzel egy időben egyes munkakörökben már a munkaerőhiány gátolja a termelést. Emiatt várhatóan egyre több cég rákényszerül, hogy Ukrajnában toborozzon munkást.

Bár a kormány munkaerőpiaci intézkedései a közfoglalkoztatotti létszám túlduzzasztása révén elég költségesnek tűnnek, az kétségtelen tény, hogy a munkanélküliek aránya napjainkra a rendszerváltás utáni mélypontjára süllyedt. A korábbi időszakhoz képest annyiban változott a helyzet, hogy a foglalkoztatottak számának 2016. évi 152 ezer fős növekedéséből már nem részesednek a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók sem.

A 2010-es választási kampányában megígért egymillió új munkahelytől ugyan még messze van a 702 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés (ami döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 486 ezer fővel nőtt a létszám), az azonban kétségtelen tény, hogy a magyar gazdaság a munkaerőpiacon is kiheverte a 2008-as világválság okozta sokkot. A tárcavezető ismertette: az utolsó negyedévben a munkanélküliek száma 205 ezer főre mérséklődött, így a munkanélküliségi ráta éves alapon 54 hónapnyi folyamatos csökkenést követően rekord alacsony szintnek számító 4,4 százalékon áll. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac hullámzó természetű, ezért célszerű várni még a következtetések levonásával.

Az azonban tény, hogy a munkanélküliek számarányának erőteljes mérséklődésével egy időben Magyarországon bizonyos szakmákban tartós munkaerőhiánnyal kell számolni. A kormány vezetői, élükön Orbán Viktorral még nem is olyan régen mereven elzárkóztak attól, hogy külföldieket foglalkoztassanak Magyarországon. A kormányfő úgy érvelt, hogy inkább a hazai népszaporulat növekedésével kell orvosolni az égető kérdést.

Idén januárban enyhült ez a merev elzárkózás, amire minden bizonnyal hatása lehetett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tavalyi állásfoglalásának, amelyben - a többi között kifejtették -, hogy demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők, és ez a tendencia meghatározó. A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető.

Ráadásul a külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket, a gazdaság elmúlt években megindult bővülése pedig fokozza a munkaerő szükségletet. Gondot jelent, hogy hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott. Tudomásul kell venni azt is, hogy hazánk nem célországa a harmadik világból áramló, munkavállalási célú migránsoknak - szögezi le az MGYOSZ javaslatában.

Arról nem is beszélve, hogy a magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, úgynevezett kék kártyák száma, éves szinten nem éri el a tízet sem. Emiatt - mint azt Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke lapunk érdeklődésére kifejtette -, egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával. Egyes ágazatokat ez kiemelten sújt, ilyen az idegenforgalom és vendéglátás, az informatika és az építőipar. Mivel az álláskeresők jelentős hányada nem rendelkezik a versenyszférában alkalmazható tudással, képességekkel, ezért a helyzet hazai forrásból csak lassan oldható meg - tette hozzá Rolek Ferenc.

Magyarországon 63337 nyilvántartott üres álláshely van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A Népszava érdeklődésére Varga Mihály kifejtette, hogy ezeket továbbra is magyar munkavállalókkal szándékoznak betölteni. Az ukrajnai munkaerő toborzással kapcsolatos kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy a kormánynak figyelnie kell azokra a jelzésekre is, amelyek szerint Kelet-Magyarországon a munkaerőhiány miatt már üzemek fontolgatják, hogy más országba teszik át működésüket. Ezért született a döntés, hogy a kormány támogatja azokat a munkaadói csoportokat, amelyek unión kívüli országból szeretnének munkaerőt toborozni - tette hozzá. A magyar kormány nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy az üres álláshelyek miatt a magyar gazdaság kapacitást, munkahelyeket veszítsen el, ezáltal csökkenjen a teljesítménye - jelentette ki Varga Mihály. Azt azonban a munkáltatókra bízzák, hogy a nyelvi nehézségeket miképpen hidalják át. Rolek Ferenc ennek kapcsán megjegyezte, több évtizede dolgoznak Németországban magyar építőmunkások nyelvtudás nélkül is.

A következő hónapokban további munkaerő-mobilitást segítő intézkedések lépnek életbe, a regionális különbségek csökkentése érdekében - jelentette be Varga Mihály. A tervek szerint főleg a munkaadói oldal kedvezményeit szeretnék bővíteni, többek között a bejárási költségek, valamint a szálláshelyek költségeinek kedvezményes elszámolása révén.

Fehérorosz, ukrán munkást várnak

A munkaerőhiány megoldása korántsem ígérkezik könnyűnek. A debreceni repülőtér adatai szerint az Angliába tartó gépeken az ülőhelyek akár háromnegyedét is románok, ukránok, szlovákok foglalják el, akik nem turisták, hanem külföldre tartó munkavállalók. Ugyanakkor a hírek szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezete az ukrajnai, donyecki régiójából szeretne nehézipari szakmunkásokat Magyarországra hívni. Az építőipari cégek fehéroroszországi alvállalkozók, brigádok szerződtetésében bíznak. Viszont a miskolci Takata autóipari beszállító cég, és nyíregyházi Lego nem tervezi külföldi munkavállalók foglalkoztatását.