Nem találtak gyógyszert a budai patikakrízisre

Publikálás dátuma
2017.02.02 06:07
Illusztráció. Fotó: Thinksktock
Fotó: /
Zárva marad Budapest csúcspatikája, miután a tulajdonosoknak az elmúlt egy hónapban sem sikerült rendezniük a vitájukat. Így nem is tudtak eleget tenni annak az előírásnak, miszerint a gyógyszertáraknak a patikusok többségi tulajdonába kell kerülniük. A hatályos törvény szerint pedig az a patika-vállalkozás, ahol ez nem teljesült január 1-ig, nem adhat ki gyógyszert.

December végéig naponta több ezer ember váltott be vényt a főváros egyik legnagyobb, állandó ügyeletet ellátó patikájában, a Déli Gyógyszertárban. Egy hónapja viszont lakat került az ajtajára. A betegeket az üzlet előtt felirat tájékoztatta, ha éjszaka vagy ünnepnapokon orvosságra van szükségük, akkor néhány villamos megállóval odébb, a Széna térre kell menniük. A tulajdonosok - a ND Invest Kft., és a gyógyszertárat vezető úgynevezett személyi jogos gyógyszerész – ugyanis nem tudtak megegyezni, kié legyen a többségi tulajdon így a gyógyszerhatóság 30 napra felfüggesztette működési jogukat.

Mint az ismert: valamennyi közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban 2017. január elsejéig úgy kellett alakítani a tulajdonviszonyokat, hogy a többség gyógyszerészhez kerüljön. Ehhez csak az év utolsó három hónapjában nagyjából hétszáz üzletben kellett a patikusnak kivásárolnia korábbi társa tulajdonrészét. Az ügylet az ország 2300 patikájában legalábbis formálisan sikeresen lezárult. Az egyetlen kivétel a Déli Gyógyszertár. Itt a tulajdonosok nem jutottak egyezségre, mindketten a saját családjuk egy gyógyszerész tagját akarták tulajdonhoz juttatni, hogy megfeleljenek a törvénynek. A személyi jogos gyógyszerész a fiának akarta átadni, míg a befektető, Kovács Balázs a feleségének kívánta ajándékozta a szükséges tulajdonrészt.

Kovács Balázs korábban az atv.hu-nak elmondta: az ajándékozás nyomán el is készítették a Déli Gyógyszertár Bt. új társasági szerződését, annak aláírását azonban a társaság beltagja, a személyi jogos gyógyszerész megtagadta. A helyzet megoldására – mint azt Kovács Balázs elmondta – több kompromisszumos ajánlatot is tett, köztük a teljes tulajdonrésze eladását, illetve a tulajdonostársa teljes kivásárlását is felajánlotta. Ám lapzártánkig ez nem hozott megoldást. Tudomása szerint ez a kényszer az országban sok más patikában is megrontotta a tulajdonosok közötti korábbi jó viszonyt, még ha másutt nem járt is olyan súlyos következménnyel, mint itt, hogy naponta ezrek maradnak ellátás nélkül. Az átmeneti bezárás határideje is lejárt január 31-én, ám a tulajdonosok továbbra sem egyeztek meg. Úgy tudjuk péntekre taggyűlést hívtak össze, ennek napirendjén szerepel a gyógyszertár és 17 alkalmazottjának is sorsa.

A gyógyszerügyi hatóság az esettel kapcsolatban lapunknak írásban azt nyilatkozta, hogy amennyiben az üzemeltető cég társasági szerződése 2017. január 1. nem felel meg a kívánt tulajdonosi szerkezetnek, az OGYÉI köteles a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonni a közforgalmú gyógyszertár létesítési és működési engedélyét. Úgy tudjuk az erről szóló határozat el is készült. Azaz ha az OGYÉI érvényesíti a törvényt, akkor a Déli Gyógyszertárat már elvesztették a betegek.

Szerző
2017.02.02 06:07

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30