Betiltása óta jobban fogy a Csíki sör

Nagyon megugrott Magyarországon az Igazi Csíki Sör forgalma, mióta híre ment, hogy a Marosvásárhelyi táblabíróság a Heineken román leányvállalatának a kérésére jogerősen is betiltotta a székely sörmanufaktúra termékét. Idehaza aki tud, még bespájzol belőle.

Vevőcsalogató lett a napokban Romániában betiltott Igazi Csíki Sörből. Piaci körutunkon több olyan kisboltot is találtunk, ahol a kapuban külön hirdették, hogy náluk még kapható a székely sörmanufaktúra termékéből. Hogy meddig? Az egyik Flórián téri kisboltban az eladó széttárja a kezét. A szomszéd üzletben már elfogyott - mondja, onnan jönnek át a vevők a Csíki Sörért, amíg van.

Jakab Ingrid az Igazi Csíki Sört forgalmazó Csíki Sör Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy egy átlagos januári hónaphoz képest igencsak megnőtt a forgalmuk. "Aki eddig egy-két rekesszel vett tőlünk, most akár 10 rekesszel is elvisz" - fogalmazott, de óvatosságra intett, nem tudják, meddig tart ki ez a lendület. Szerinte még jócskán vannak olyan raktárkészleteik, amelyeket a sörüket betiltó bírósági döntés előtt raktároztak be, így legalább három hétig, de talán egy-két hónapig el tudják látni a kereskedő partnereiket - vélekedett.

Mint ismert, a Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft.-t a Heineken román leányvállalata perelte be azzal, hogy a székely sörmanufaktúra eltulajdonította a Heineken szellemi termékét. A Heinekennek ugyanis Romániában 2003 óta volt egy "Ciuc premium" nevű söre, ami magyarra lefordítva "Csík Prémiumot" jelenti. A Lixid 2014-ben jelent meg az erdélyi magyarajkú területen, majd Magyarországon a magyar márkanevű termékével. A Heineken azt kifogásolta, hogy az ő sörét a helyi köznyelvben Csíki Sörnek nevezik, így a csíkszentsimoni manufaktúra jogsértően használja az "Igazi Csíki Sör" megnevezést.

Az első fokon eljáró bíróság a Heinekennek adott igazat, és úgy rendelkezett, hogy a gyártónak 30 napon belül vissza kell vonni a termékeit, továbbá "minden tárgyat és eszközt" semmisítsenek meg. Közben az Európai Védjegyhivatal nemrégiben úgy látta, hogy a Lixidet illeti meg az "Igazi Csíki Sör" védjegye, ám a másodfokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság a Heineken Romániának adott igazat.

Kevéssé keltett meglepetést, hogy Magyarországon is pártfogói akadtak a székelyföldi sörgyártónak és szolidaritásuk kifejezésére bojkottot hirdettek meg éppen az itthon forgalmazott Heineken termékek ellen. A Heineken Hungária Zrt. üzemi tanácsa sietve közölte, ez a felhívás célt tévesztett, a román védjegyvita és az azt elindító román leányvállalat teljesen független a hazai cégtől.

2017.02.02 06:22

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük
120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát
Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt
Szerző
2018.09.21 16:00
Frissítve: 2018.09.21 16:00

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00