Kubatov Gábor nem enged a vénaszkennerből

Publikálás dátuma
2017.02.02. 06:54
A Fradi-stadionban ünnepelni is csak vénaszkennelés után szabad FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kubatov Gábor, a labdarúgó NB I-ben címvédő FTC elnöke egy tegnapi lapinterjúban újra aláhúzta: ameddig ő a klubelnök, nem szerelik le a biometrikus szenzorokat az Üllői úton.

Azon zöld-fehér szimpatizánsok, akik a tavaszi idény rajtját megelőző napokban reménykedtek, hogy idővel enyhülés következik a Groupama Aréna 2014-es megnyitása óta Magyarországon kizárólag a Ferencváros mérkőzéseinek látogatásához elengedhetetlen vénaszkenneres azonosítás ügyében, azok tegnap reggel csalódottan olvashatták a Lokált. A lap szerdai számában ugyanis Kubatov világosan kijelentette: addig nem várható változás ezen a téren, ameddig ő a Ferencváros első embere.

„Az ultrák nincsenek kitiltva a stadionból, hanem elhatározták, hogy nem jönnek be. Ők is a Ferencváros családjának tagjai, de ehhez az is hozzátartozik, hogy annak ellenére sem lettek kevesebben a meccseken, hogy a távolmaradást választják. A megüresedett helyeket betöltik új szurkolók, akik értékelni tudják, hogy kulturált keretek között biztathatják a csapatot” – nyilatkozta Kubatov, aki szerint az elmúlt évek során kiderült, hogy a drukkerek egy része nem vállalja a felelősséget a tetteiért, ezért nem tud megbízni bennük.

„Ha Kubatov Gábor így látja ezt, akkor valószínűleg nem ő a megfelelő ember a Ferencváros élén” – jelentette ki a Népszava érdeklődésére reagáló Hamberger Ádám, a Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül elnevezésű csoport vezetője. A mérkőzéslátogatást szervezett körülmények között az új létesítmény átadása óta bojkottáló FTC-tábor szószólója szerint Kubatov a szerdaihoz hasonló nyilatkozatokkal nyílt harcot folytat a klub híveivel szemben, akik a jegyvásárlás feltételeként szabott kötelező vénaszkenneres azonosítás ellen a továbbiakban is távolmaradásukkal tüntetnek. Hamberger szerint az évek során állóháborúvá fajuló huzavona a klub hagyományainak sárba tiprása, Kubatovnak pedig be kéne látni végre, hogy hiányoznak a fanatikusok a Groupama Arénából.

„Legutóbb egy éve tárgyaltunk a feltételekről Nyíri Zoltánnal (az FTC operatív igazgatójával – a szerk.), az egyeztetések azonban abbamaradtak, mi ugyanis személyesen Kubatov Gáborral szeretnénk beszélni. Az üzengetésnek úgy gondolom, semmi értelme. Beszélni kell a problémákról, illetve nyitottnak kell lenni azok megoldására. Részünkről ennek nincsen akadálya, hiszen a szurkolóknak is ez az érdeke. A klub hagyományaihoz méltó hangulatot szeretnénk teremteni a stadionban” – mondta el a csoportvezető.

Ameddig Kubatov az elnök, aligha megkerülhetők a beléptetőkapuk A SZERZŐ FELVÉTELE

Ameddig Kubatov az elnök, aligha megkerülhetők a beléptetőkapuk A SZERZŐ FELVÉTELE

A lapunk által megkeresett egykori Ferencváros-játékos, Szokolai László az üggyel kapcsolatban azt mondta, békét szeretne – nemcsak a vitatkozó felek között, hanem a stadionban is. „Ha lesz vénaszkenner a jövőben a Groupama Arénánál, ha nem, csak annyit szeretnék kérni, hogy a kilátogató szurkolók mindig úgy viselkedjenek, ahogyan az elvárható. Nem volna jó, ha a klubnak súlyos százezreket kéne fizetni büntetés címén a szövetségnek, a régi időket idéző focihangulat viszont egyértelműen hiányzik a stadionból. Nagyon boldog lennék, ha az elnök és a tüntető szurkolók idővel megegyeznének” – mondta el Szokolai.

A zöld-fehér mezt 1977 és 1983 között több mint 200 hivatalos mérkőzésen viselő egykori támadó nem ért egyet az európai szövetség iránymutatásával, amely szerint tilos a stadionokban görögtüzet használni, mert szerinte az egyfajta látványeleme a futballmeccseknek, a rendbontó magatartást ugyanakkor élesen elítéli. Mint fogalmazott: a sportklubok nem egymás ellenségei, hanem ellenfelei, ezt pedig a szurkolóknak is szem előtt kell tartani. „Azt szeretném, ha egyszer egy Fradi-Újpestre akár 4500 vendégszurkolót is beengedhetnének úgy, hogy miattuk nem kell lezárni szektort, mert a lelátón béke honol. Csodálatos stadionja van a Ferencvárosnak, remek volna, ha végre mindenki élvezhetné ezt” – zárt Szokolai, aki napjainkban is rendszeres vendége a bajnokcsapat találkozóinak.

Eltűnt kétezer néző
Évek óta 2500 fő körül stagnál a magyar labdarúgó NB I összesített átlagnézőszáma, ezt az adatot azonban jellemzően meghaladja a Ferencváros mérkőzései iránti érdeklődés. A lefelé ívelő tendencia viszont az Üllői úton is megfigyelhető: miközben a magyarfutball.hu adatai szerint a Groupama Aréna átadásának évében még átlagosan 8400 néző követte élőben az FTC hazai OTP Bank Liga-mérkőzéseit, addig a bajnoki- és kupagyőzelemmel végződő 2015/2016-os idényben 7700-an, a legutóbbi félévben pedig már csak 6400-an választották a zöldek meccseit. Hogy mindez a vénaszkennerrel vagy a sportág hazai megítélésével kapcsolatos összefüggés-e, azt ki-ki döntse el maga.

Szerző

DiCaprio az „olasz Sherlock Holmest"

Az „olasz Sherlock Holmest" játssza Leonardo DiCaprio új filmjében, amelyet Stephan Talty The Black Hand című könyvéből forgatnak. A színész egyúttal producerként is közreműködik a Paramount Picturesnél készülő adaptációban.

A történet azt idézi fel, hogyan vetette meg a lábát a maffia Amerikában. DiCaprio Joe Petrosino New York-i zsarut alakítja, akit az „olasz Sherlock Holmesként" emlegettek az 1900-as évek elején, amikor Olaszországból bevándorló gengszterek emberrablással zsaroltak ki pénzt hozzátartozóktól. A törvénytisztelő olasz családok utálták ezeket a bűnözőket, és bár meg voltak félemlítve, a színfalak mögött azért igyekeztek segíteni Petrosinónak.

DiCaprio legutóbb az Özönvíz előtt című, klímaválsággal foglalkozó dokumentumfilm narrátora volt. Legközelebb a zeneipar ötvenes évekbeli úttörőjét, Sam Phillipset alakítja, aki olyan sztárok pályafutását indította el, mint Elvis Presley, Johnny Cash és Jerry Lee Lewis.

Szerző

Ismert és ismeretlen szocialista jelképek

Sarló, kalapács, vörös csillag, búzakoszorú: ezekről a jelképekről általában annyit mindenki tud, hogy az elmúlt rendszerhez köthetők. De vajon azt hányan tudják, hogy a szocialista realizmus jelképrendszerében szinte mindennek, még a „Napnak” és a „könyvnek” is plusz jelentése van?

Ezeket a kevésbé ismert szimbólumokat segít megérteni A szocialista művészet jelképei című ingyenes kiállítás, amelyet a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (Blinken OSA Archívum) rendez kortárs közép- és kelet-európai művészekkel. A tárlat alapja Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei című, 1974-ben megjelent könyve. A kötet a művészek és a közönség számára kézikönyvnek számított, mára a kommunista és szocialista ikonológia kordokumentumává vált, amelyben nemcsak vizuális töredékek jelennek meg, egy egész világkép rajzolódik ki.

Nevezhetjük a kiadványt szótárnak is, amelynek segítségével mint egy ismeretlen vagy már elfelejtett nyelven olvashatjuk a múltat. Maga a könyv azonban nem mai darab, ezért kritikátlanul, fogódzók nélkül hozzáfogni nem érdemes. Ehhez nyújt segítséget most a Centrális Galériában az OSA Archívuma, ahol kortárs lengyel, cseh, szlovák és magyar művészek segítségével értelmezik kritikailag a műben szereplő képeket.

A ma nyíló kiállítás talán leginkább az 1989 utáni generációnak szól, amely már csak romjaiban ismeri a szocialista realizmust, azoknak is érdemes megnézni, akiknek ugyan vannak élő emlékei, de szeretnék új fénytörésben látni a korszak képiségét.

Szerző