Előfizetés

Iszlám központtal dobják fel Zugló kertvárosát

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:06
Az ingatlanban mecset, étterem, kávézó, kulturális rendezvények megtartására alkalmas terem kap helyet FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Március végén mecsettel kombinált iszlám kulturális központot avatnak Zuglóban. A magánszemélytől vásárolt épületet több mint 100 millió forintból vették meg és alakítják át. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint öt éven keresztül spóroltak, mire összegyűlt a pénz.

A XIV. kerület egyik meglehetősen félreeső kertvárosi részén, a Körvasút sornál lévő Paskál utcában hozza létre központját a Magyar Iszlám Közösség. Erről a szervezet egyik képviselője beszélt egy videóban, amit az atv.hu szúrt ki a neten. Bolek Zoltán, a közösség vezetője a portálnak, majd lapunknak is megerősítette a hírt.

A „félig ipari” épületet magánszemélytől vásárolta meg az iszlám közösség. A 200 négyzetméter alapterületű, a félszuterénnel együtt háromszintes (összesen tehát 600 négyzetméteres) ingatlanban mecset, étterem, kávézó, kulturális rendezvények megtartására alkalmas terem is helyet kap – számolt be a Népszavának Bolek Zoltán.

Minaret és müezzin nem lesz. Az összhatás kedvéért azonban Egyiptomból hoznak egy minareteket idéző, aranyozott rézből készült „csúcsot”, amit az előtetőn helyeznek el. A központ kulturális részlegének névadója Germanus Gyula nemzetközi hírű magyar orientalista, a mecsetet Durics Hilmi Huszein bosnyák származású iszlám vezetőről nevezik el. Róla tudni kell, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében volt tábori imám, aztán csatlakozott a „Rongyos Gárdához”.

A szóban forgó, erősen vegyes megítélésű szabadcsapatot a szélsőjobboldal tartja nagy becsben. „A Rongyos Gárda történetének voltak dicstelen időszakai, de voltak elismerésre méltó cselekedetei is” – zárta le a vitát Bolek Zoltán.

A Paskál utcai központot a tervek szerint március végén avatják fel. Ekkor lesz a százéves évfordulója annak, hogy Magyarországon egyháznak ismertek el egy iszlám szervezetet – indokolta a dátumválasztást Bolek Zoltán. Az elkövetkező két hónapban azonban még 7-8 millió forintos kiadásra és rengeteg társadalmi munkára van szükség. Az iszlám közösség vezetője igyekszik jó példát mutatni: éppen villanyszerelési munkákat végzett, amikor kerestük.

Az épület előző tulajdonosának kilétéről és a kiadásokról Bolek egyelőre nem kívánt részleteket elárulni. Ígérte, hogy a megnyitó ünnepségen minden kérdésre válaszolni fog. Annyit azért elmondott, hogy a beruházás költsége – beleértve az épület megvásárlását és a felújítást – nagyságrendileg 100 és 150 millió forint közé tehető.

Számítanak támogatásra Törökországból és például Szaúd-Arábiából is, de konkrét segítséget csak az „Ausztriában élő muszlim testvéreinktől” kaptak, 5200 eurót. Minden más kiadást saját maguk fedeztek, a magyar államtól „egyetlen fillért sem” kaptak. „Öt éven keresztül spóroltunk, hogy összejöjjön a pénz” – jelentette ki Bolek Zoltán, aki nem tart attól, hogy konfliktusok lehetnek a környéken élőkkel. A közösség – állapította meg – békeszerető hívekből áll, elutasít mindenfajta szélsőségességet és erőszakot.

A Magyar Iszlám Közösség székhelye eddig a Róbert Károly körúton volt. A viszonylag kisméretű ingatlan Bolek szerint ma már teljesen alkalmatlan mecset céljaira. Ettől még nem válnak meg tőle, hanem más funkcióval ruházzák fel. A Róbert Károly körúti létesítményben ingyenes szociális étkeztetés lesz, hajléktalanokat és rászorulókat fognak ellátni. Ételosztáskor nem nézik majd – mondta Bolek Zoltán –, hogy kinek mi a vallása és a származása.

Egészségügy: lefelé a listán

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:03
Alig van terület, ahol jobban teljesít az egészségügy FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Három helyet csúszott vissza a magyar egészségügy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, és az eredmény az aktuális romlásnál is mélyebb bajokra mutat rá – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Magyarországon kevéssé szokás foglalkozni olyan mutatókkal, mint például a betegjogok érvényesülése, a betegek tájékozottsága vagy az antibiotikum-használat, amelyek súlyosan rontották a hazai egészségügy teljesítményét.

Az európai egészségügyi rendszerek versenyében az elérhető 1000-ből 575 pontot szereztünk meg. Ezzel Magyarország a 30. a 2016. évet értékelő listán, amelyen csak Lengyelországot, Albániát, Bulgáriát, Montenegrót és Romániát előztük meg. A mezőnyt Hollandia és Svájc vezeti, amely több mint 900 pontot gyűjtött. Stockholmban évek óta összevetik 35 európai ország egészségügyét hat területen, így vizsgálják a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát, a megelőzést, a gyógyszerellátást.

Ugyan Európa legjobbjai vagyunk a védőoltási rendszerünkkel, és az iskolai testneveléssel pedig a második helyre kerültünk, de minden egyéb vizsgált mutatónk, ha nem is romlott, de nem javult, miközben az országok többségének teljesítménye pozitívan változott. Magyarországon még mindig sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra, nagy a korrupció mértéke, miközben minimális lehetőség van a betegjogok érvényesítésére.

A Népszava több egészségügyi szakembert megkérdezett arról, hogy valóban akkora-e a romlás, miben látják annak okát, hogy az utóbbi tíz évben középmezőnyből a lista végére csúszott Magyarország.

Csak nevetni tudok – reagált Szócska Miklós, a második Orbán-kormány egészségügyért felelős államtitkára. - Értem, hogy politikailag nagyon jó hivatkozási alap ez a jelentés, de az megmosolyogtató, ha olyan országok mögé sorolnak bennünket, ahol a csapvízzel még fogat sem lehet mosni.

Módszertani hiányosságokat Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő is talált az Indexben, mint mondta: például senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország, miért nem a legrosszabb kategóriába került az e-receptet illetően, amikor nálunk még nincs is elektronikus recept. Ám az is tény, hogy a magyar egészségügy intézményrendszerében semmilyen korszerűsödési folyamat nem zajlik, miközben a világban másutt meg igen. Azonkívül, hogy uniós pénzből a vidéki kórházak megújultak, semmi jót nem tudok mondani a hazai egészségügyről – mondta Kincses Gyula. Eközben egyre többen kényszerülnek a magán egészségügybe, és ezzel egyre drágábban jutnak ellátáshoz, vagyis romlik a hozzáférés.

Lénárd Rita belgyógyász, az ”1001 orvos hálapénz nélkül” közösség képviselője a jelentésből visszaigazoltnak látta mindazokat a problémákat, amelyeket szervezete hosszú ideje maga is ismételget, így például a hálapénzt. Szerinte a változáshoz rendszerszintű beavatkozásra van szükség, köztük a finanszírozás jelentős növelésére, az orvosbérek rendezésére, és azzal egyidejűleg a hálapénz kriminalizálására.

A stockholmiak indexe olyan mátrix, mérőrendszer, amit komolyan lehet venni, mert értéket hordoz - vélekedett Erdős Attila orvos, közgazdász, kutató a jelentésről. Szerinte sem egyik évről a másikra romlott az egészségügyben a helyzet, hanem olyan indikátorokkal bővítették a vizsgálatot, amelyekben az ország kifejezetten rosszul teljesít. Így például az állam részvételét a finanszírozásban, vagy hogy nehezen érhetők el egyes daganatos terápiák. Nagyon rossz értékelést kaptunk a betegjogok érvényesülésben, mert a döntéshozók nem vonják be a betegszervezeteket az egészségpolitikai döntések előkészítésébe, és hiányzik a szolgáltatók minősítése. Rosszul szerepeltünk az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségében. Még mindig túl sokat, azaz európai standardban meghatározott 21 napnál jóval többet kell várniuk a daganatos betegeknek arra, hogy megkapják a terápiát, és az előre tervezhető sebészeti műtéteknek is két héten belül meg kellene történniük. A hét napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok terén is lenne mit lépnie a rendszer irányítóinak. A szakember szerint csak a stroke-kezelésében látszik egyértelmű javulás, a többiben, mint például a rákbetegek túlélési arányában, a kórházi fertőzések visszaszorításában kevésbé sikerült eredményeket elérni.

A magyar egészségügy e lista alapján rosszabbul teljesít, de inkább úgy értékelném, hogy Magyarország teljesítménye az egészségügyi ellátások területén stagnál - állapította meg Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Szerinte az egészségügy egyes területein van fejlődés, de azt az Indexben ellensúlyozza, hogy egyre több szempontot vizsgálnak, és a mutatók gazdagítása nem feltétlenül kedvez a megítélésünknek. Az új szempontokkal Magyarországon kevesebbet foglalkozunk, miközben ezek a fontosabbak a betegnek. Például a tájékozottság, a döntésekben való részvétel, a hálapénz mentesség, vagy az, hogy ők és orvosaik hogyan használják az antibiotikumokat.

Kovácsy felidézte: a szöveges értékelés kitér arra, hogy a magyar és az alig kevesebb pontra értékelt lengyel két nagyon gazdag hagyományokkal rendelkező, "többet érdemlő" egészségügyi rendszer, ám e két ország kormánya az utóbbi években mintha inkább foglalkozna felesleges dolgokkal, mint a népjóléttel, és nem sikerül az államszocialista modell helyett betegközpontú szemléletet meghonosítani. Hozzátette: talán jogos nosztalgiával jegyzem meg, hogy a magyar egészségügy összesen két évben jutott el az erős középmezőnybe - 2008-2009-ben, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet átláthatóságot, betegtájékoztatást javító munkáját emelték ki, mint sikertényezőt.

Egészségügy: lefelé a listán

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:03
Alig van terület, ahol jobban teljesít az egészségügy FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Három helyet csúszott vissza a magyar egészségügy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, és az eredmény az aktuális romlásnál is mélyebb bajokra mutat rá – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Magyarországon kevéssé szokás foglalkozni olyan mutatókkal, mint például a betegjogok érvényesülése, a betegek tájékozottsága vagy az antibiotikum-használat, amelyek súlyosan rontották a hazai egészségügy teljesítményét.

Az európai egészségügyi rendszerek versenyében az elérhető 1000-ből 575 pontot szereztünk meg. Ezzel Magyarország a 30. a 2016. évet értékelő listán, amelyen csak Lengyelországot, Albániát, Bulgáriát, Montenegrót és Romániát előztük meg. A mezőnyt Hollandia és Svájc vezeti, amely több mint 900 pontot gyűjtött. Stockholmban évek óta összevetik 35 európai ország egészségügyét hat területen, így vizsgálják a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát, a megelőzést, a gyógyszerellátást.

Ugyan Európa legjobbjai vagyunk a védőoltási rendszerünkkel, és az iskolai testneveléssel pedig a második helyre kerültünk, de minden egyéb vizsgált mutatónk, ha nem is romlott, de nem javult, miközben az országok többségének teljesítménye pozitívan változott. Magyarországon még mindig sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra, nagy a korrupció mértéke, miközben minimális lehetőség van a betegjogok érvényesítésére.

A Népszava több egészségügyi szakembert megkérdezett arról, hogy valóban akkora-e a romlás, miben látják annak okát, hogy az utóbbi tíz évben középmezőnyből a lista végére csúszott Magyarország.

Csak nevetni tudok – reagált Szócska Miklós, a második Orbán-kormány egészségügyért felelős államtitkára. - Értem, hogy politikailag nagyon jó hivatkozási alap ez a jelentés, de az megmosolyogtató, ha olyan országok mögé sorolnak bennünket, ahol a csapvízzel még fogat sem lehet mosni.

Módszertani hiányosságokat Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő is talált az Indexben, mint mondta: például senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország, miért nem a legrosszabb kategóriába került az e-receptet illetően, amikor nálunk még nincs is elektronikus recept. Ám az is tény, hogy a magyar egészségügy intézményrendszerében semmilyen korszerűsödési folyamat nem zajlik, miközben a világban másutt meg igen. Azonkívül, hogy uniós pénzből a vidéki kórházak megújultak, semmi jót nem tudok mondani a hazai egészségügyről – mondta Kincses Gyula. Eközben egyre többen kényszerülnek a magán egészségügybe, és ezzel egyre drágábban jutnak ellátáshoz, vagyis romlik a hozzáférés.

Lénárd Rita belgyógyász, az ”1001 orvos hálapénz nélkül” közösség képviselője a jelentésből visszaigazoltnak látta mindazokat a problémákat, amelyeket szervezete hosszú ideje maga is ismételget, így például a hálapénzt. Szerinte a változáshoz rendszerszintű beavatkozásra van szükség, köztük a finanszírozás jelentős növelésére, az orvosbérek rendezésére, és azzal egyidejűleg a hálapénz kriminalizálására.

A stockholmiak indexe olyan mátrix, mérőrendszer, amit komolyan lehet venni, mert értéket hordoz - vélekedett Erdős Attila orvos, közgazdász, kutató a jelentésről. Szerinte sem egyik évről a másikra romlott az egészségügyben a helyzet, hanem olyan indikátorokkal bővítették a vizsgálatot, amelyekben az ország kifejezetten rosszul teljesít. Így például az állam részvételét a finanszírozásban, vagy hogy nehezen érhetők el egyes daganatos terápiák. Nagyon rossz értékelést kaptunk a betegjogok érvényesülésben, mert a döntéshozók nem vonják be a betegszervezeteket az egészségpolitikai döntések előkészítésébe, és hiányzik a szolgáltatók minősítése. Rosszul szerepeltünk az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségében. Még mindig túl sokat, azaz európai standardban meghatározott 21 napnál jóval többet kell várniuk a daganatos betegeknek arra, hogy megkapják a terápiát, és az előre tervezhető sebészeti műtéteknek is két héten belül meg kellene történniük. A hét napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok terén is lenne mit lépnie a rendszer irányítóinak. A szakember szerint csak a stroke-kezelésében látszik egyértelmű javulás, a többiben, mint például a rákbetegek túlélési arányában, a kórházi fertőzések visszaszorításában kevésbé sikerült eredményeket elérni.

A magyar egészségügy e lista alapján rosszabbul teljesít, de inkább úgy értékelném, hogy Magyarország teljesítménye az egészségügyi ellátások területén stagnál - állapította meg Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Szerinte az egészségügy egyes területein van fejlődés, de azt az Indexben ellensúlyozza, hogy egyre több szempontot vizsgálnak, és a mutatók gazdagítása nem feltétlenül kedvez a megítélésünknek. Az új szempontokkal Magyarországon kevesebbet foglalkozunk, miközben ezek a fontosabbak a betegnek. Például a tájékozottság, a döntésekben való részvétel, a hálapénz mentesség, vagy az, hogy ők és orvosaik hogyan használják az antibiotikumokat.

Kovácsy felidézte: a szöveges értékelés kitér arra, hogy a magyar és az alig kevesebb pontra értékelt lengyel két nagyon gazdag hagyományokkal rendelkező, "többet érdemlő" egészségügyi rendszer, ám e két ország kormánya az utóbbi években mintha inkább foglalkozna felesleges dolgokkal, mint a népjóléttel, és nem sikerül az államszocialista modell helyett betegközpontú szemléletet meghonosítani. Hozzátette: talán jogos nosztalgiával jegyzem meg, hogy a magyar egészségügy összesen két évben jutott el az erős középmezőnybe - 2008-2009-ben, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet átláthatóságot, betegtájékoztatást javító munkáját emelték ki, mint sikertényezőt.