Ma bizalmi szavazás a bukaresti parlamentben

Bár csillapodott az utcai tüntetések lendülete, teljességgel nem szűntek meg a kormányellenes demonstrációk Romániában. A kifogásolt büntetőjogot és perrendtartást módosító kormányrendeletet ugyan még vasárnap visszavonta a Grindeanu-kabinet, ám ez már a kibontakozó bizalmi válságon nem sokat segíthetett. A kormány felvetette az igazságügyi miniszter menesztésének lehetőségét, de a tüntetők a szociálliberális kormány egészének lemondását követelik.

Klaus Johannis államfő tegnap beszédet mondott a bukaresti parlamentben, ahol a 2017-es költségvetést is elfogadták. Ma az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a román törvényhozás. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) indítványának sikerét kizártnak tartják az elemzők, mert annak ellenére, hogy a nagyobbik kormánypárton, a szociáldemokrata PSD-n belül érezhető a pánik és a belső lázadás is, a pártot azért nem rendítették meg annyira a tüntetések, hogy alig néhány hét kormányzás után önmagát megbuktassa.

A PSD-ALDE koalíciónak parlamenti támogatást nyújtó RMDSZ tegnap a költségvetést megszavazta. Kelemen Hunor elnök bejelentette, a bizalmatlansági indítvány vitáján a magyar képviselet részt vesz, de nem szavaz.

Johannis parlamenti jelenléte botrányba fulladt, a PSD képviselői ugyanis kivonultak a teremből az államfő beszéde alatt. A kormánypártok többek között feszegetik az államfő felelősségét a bizalmi válságban, hiszen személyes jelenlétével is támogatta a tüntetőket. Szociáldemokrata politikusok az „államfői puccskísérlet” kifejezéssel is kacérkodtak és Johannis menesztésének gondolatát is felvetették. Tegnap azonban az államfő leszögezte, nem kívánja megbuktatni a kormányt, de úgy vélekedett, hogy a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet hatálytalanítása és az igazságügyi miniszter esetleges leváltása nem oldja meg azt a válságot, amelybe szerinte a kormánypártok sodorták az országot.

Úgy fogalmazott, az előrehozott választásokat nem tartja jó megoldásnak, „fényes győzelme után” a jelenlegi koalíciónak kell továbbra is kormányoznia, de ezt az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell tennie. (Johannis volt pártja, a PNL volt a választások nagy vesztese.) A PSD-s honatyák akkor hagyták el az üléstermet, amikor Johannis padsoraik felé fordulva azt mondta: „Eddig nem a lakosság jóléte volt számotokra a prioritás, hanem a korrupt politikusaitok dossziéinak megsemmisítése”.

Johannis egyértelművé tette, a PSD-től várja a megoldást, és ha az nem születik meg sürgősen, akkor az elnöki hivatalban válságkezelő konzultációt hív össze. Az államfő bejelentette azt is, hogy amint választ kap igénylésére a parlamenttől, kiírja a korrupcióról szóló referendumot.

Megszólalt a volt államfő is. Traian Basescu egy televíziós műsorban azt állította, az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök egyértelműen felelős azért a „ribillióért", amit a büntető törvénykönyveket módosító kormányrendelettel okoztak. Kérdés, hogy a kormány a helyén maradhat-e, ha kijavította a hibáját. Hozzátette, nem szeretné a PSD-t védelmébe venni, de a Btk.-t mindenképpen módosítani kell.

Szerző

Nem győzte meg a franciákat Fillon

Publikálás dátuma
2017.02.08. 06:31
Francois Fillon bocsánatot kért felesége alkalmazásáért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/VINCENT ISORE
Nem győzte meg Franciaország polgárait Francois Fillon. A Republikánusok elnöke hétfőn állt a nyilvánosság elé, s elnézést kért felesége alkalmazásáért, de jelezte, továbbra is visszautasítja a vádakat, s azt is elmondta, nem lép vissza az elnökjelöltségtől. Egy felmérés szerint azonban a megkérdezettek kétharmada nem bízik benne.

Fillon próbálta menteni a menthetőt felesége és gyermekei közpénzből való alkalmazása kapcsán. „Vannak régi megszokások a politikai életben, amelyek ma már nem elfogadhatók” - ismerte el a jobboldali jelölt több mint kétszáz újságíró előtt tartott hétfői sajtótájékoztatóján. Megismételte, hogy a felesége, Pénelopé Fillon fizetése - amely jóval magasabb volt a parlamenti munkatársak megszokott fizetésénél – jogszerű volt, s mindennel alátámasztható. „Tizenöt évig töltötte be a posztot átlag havi nettó 3677 euróért. Teljesen igazolható fizetés egy jogi és bölcsész végzettségű embernek" - hangsúlyozta.

Fillon magyarázatát a megkérdezett franciák 65 százaléka nem találta meggyőzőnek – derült ki a Haris Interactive felméréséből, s mindössze 26 százaléka vélte elfogadhatónak. A megkérdezettek 28 százaléka szerint még megnyerheti az áprilisban és májusban esedékes francia elnökválasztást, ez csak egy százalékkal kevesebb az előzőleg mért adathoz képest. Fillon számára azonban kedvező hír: növekszik azok aránya, akik szerint ki kell tartani elnökjelöltsége mellett. Jelenleg 35 százalék vélekedik így, ami négy százalékos emelkedést jelent. Egy hétvégén közölt felmérés szerint a franciák 68 százaléka Fillon visszalépését szeretné, a jobboldali választók többsége azonban továbbra is támogatja, hogy ő maradjon az elnökjelölt.

De mit is takargat Pénelopé rejtélyes fátyla? Ha emlékezetem nem csal, Madách tragédiájában Lucifer valahol Éva és Ádám idilljén gúnyolódva megjegyzi, szép talán az érzelemnek, de az értelemnek rendkívül unalmas. Valami hasonló történhetett Franciaországban is, amikor Fillon azzal akarta elhessenteni, a nejét, Pénelopét félmillió euró jogtalan fölvételéért ért vádakat, hogy a nagyközönség előtt forrón cirógatta és csókolgatta Madame nyakát, bizonyítandó, milyen nagy a szerelem. A párthíveket ez könnyekig meghatotta, az igazságszolgáltatást nem, vizsgálatot indított az ügyben.

Állítólag legalább két hétnek kell eltelnie addig, amíg a bírák eldöntik, hogy csakugyan történt-e törvényszegés. Egyelőre úgy tűnik, csak arra van bizonyíték, hogy őnagysága több esztendő alatt felvette a félmilliót Monsieur hivatali munkájának segítésére. Csak éppen semmiért, mert a munka valódi elvégzésére viszont nincs bizonyíték.

Ha az ítélet elmarasztaló lenne, igen nagy az alkotmányos katasztrófa, mert Fillont meg kellene fosztani államfőjelölti státusától, nem indulhatna az áprilisi, májusi választáson. Sebtében utódot kellene keresni, kifutnak az időből, március végéig valójában már csak néhány hét van hátra, nagy a baj, minden törvényszerűség a feje tetejére áll. De ha a bíróság netán ártatlannak találja is a házaspárt, akkor egyéb politikai dilemma állhat elő. Tételezzük föl, hogy Fillont ellenfelével szemben biztos többséggel megválasztják, beköltözhet az Élysée-palotába, de öt éven át, amíg a mandátuma tart, az a föltételezés lappang körülötte, hogy mégis csalásnak köszönheti a diadalát. Ez azt eredményezné, hogy Franciaországnak fél évtizeden át gyönge elnöke van, ami természetesen befolyásolja belpolitikai tevékenységét is, de még zavaróbban hathat tárgyalásaira a külső hatalmak vezetőivel.

A közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy az idei francia elnökválasztást más természetű veszedelmek is kísérthetik. A rendszer kétfordulós, a jelölteknek két menetben kell megmérkőzniük egymással. A tapogatózó fölmérések azt jelzik, hogy Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökasszonya lehet az első, nem nagy veszéllyel még, mindössze egy százalékos előnnyel. Mögötte a második Fillon, az esélyesebb vetélytárs. A föltételezések a távolabbi jövőt illetően ettől még nem látnak veszedelmet, mert általában biztosra veszik hogy Párizsban mérsékelt jobbközép államfő lehet, Madame Le Pennek pedig a nemzetgyűlésben meg kell elégednie az ellenzék egyik vezetőjének a funkciójával. A demokrácia valahogyan átvészeli majd. De mert a politika amúgy is ideges természetű, kezdtek hangot kapni a vészjósló föltételezések. Különösen a Pénelopé Fillon-ügy után merült fel, hogy a férj a botrány miatt „megsemmisül”, a választók tekintélyes része elfordul tőle, a mérsékelt jobboldaliak is. Megtörténhet, így föltételes módban, hogy ne adj Isten, Marine Le Pen fut be az Elysée-palotába.

Nemzeti, de egyszersmind nemzetközi veszedelem is ez, mert a francia, de az európai demokráciát is a fasizálódás réme is komolyan fenyegetheti.

A hisztéria növekedett és növekszik Franciaországban. Ebben a kísérteties hangulatban, a minap a magát visszafogottnak hirdető Le Figaro nekiállt csillapítani a kedélyeket, citált közvélemény-kutató intézeteket. Elvben a kísértés valóban nem elhanyagolható, de nem is annyira kétségbeejtő. Az egyik kutató műhely, a Sofres vállalkozás azt igazolja csakugyan, hogy az elnökválasztási első forduló Marine Le Pen egyszázalékos vezetését hozhatja, ő indulhat az első helyről a második menetben, de a Pénélopé-ügy mégsem rendítette meg annyira a hangulatot. (Ezt igazolja az IPSOS kutatása is.) Nem rendítette meg olyan mértékben Fillon helyzetét, hogy kockáztatná biztos és végleges diadalát.

A második erőpróbában a jobbközép politikus biztos 60:40 arányban végezne az első helyen, és 2017 nyarától ő lehet az Ötödik Köztársaság új elnöke. Legalábbis ezen számítások szerint, ha a továbbiakban egyéb „meglepetés” nem történik.

Igen ám, de a levegőben lebeg a bíróság várható döntése. Ha úgy ítéli meg, hogy közpénz kisajátításával Fillon és hitvese törvényt szegett, a táborának helyette új jelöltet kell keresnie. Az elnökválasztásnak szigorúan alkotmányos a menetrendje, legföljebb március közepéig, illetve néhány nappal később dűlőre kell jutni a kérdésben. Ha viszont az az álláspont, hogy Fillonék semmi rendellenességet nem követtek el, hírnevének a csorbulásával ugyan, de jelölt maradhat, szembenézhet Marine Le Pennel, és ha nem, vagy nem lényegesen változnak a népszerűségi arányok, államfő lehet. A köztársaság első embere lehet azzal a politikai kockázattal, hogy megrendült hitellel, tekintélyének megnyirbálásával kezdhet nekilátni az új feladatnak.

Tegyük föl azonban azt az eshetőséget is, hogy a jobboldal mégis kénytelen lesz új ember után nézni. Ez esetben színre léphet a közélet „új üdvöskéje”, Emmanuel Macron, Hollande volt gazdasági minisztere, aki maga is független jelölt. Az új jobboldali jelöltállítás végre alkalmat adhat neki, hogy eséllyel szállhasson ringbe a már nyeregben lévő Marine Le Pen kiütésére. Az IPSOS közvélemény-kutató kimutatta, ha Macron indulna a második fordulóban, ő 65 százalékot kapna, míg a szélsőjobboldali dáma csupán 35-öt, így Macron szilárd többséggel a birtokában kezdheti el hatalmának a gyakorlását. Elindulhatna az új politikai karrier.

És ekkor jön az újabb, de még kacifántosabb fordulat. Ugyancsak az alkotmány írja elő, hogy az elnökválasztást követően hamarosan új parlamentet is kell választani, hogy az elnök biztos többséggel kormányozhasson. Tételezzük föl Macron győzelmét, de vajon milyen képviselői többségre számíthatna, mondjuk centrista, rosszabb esetben balközép programmal. A vesztes jobbközép, amelynek az emberét kigolyózta a balszárny, zokszó nélkül fölsorakozik Macron mögé, ahelyett, hogy bosszúra készülne? Vagy új többséget kell keresnie, például a vesztes és elkeseredett baloldali, szocialista táborból? És akkor Hollande-ék csúnya veresége után megint baloldali lesz a köztársasági elnök, és hasonlóan bármilyen szerény többségű, de baloldali a parlament? Tréfának is rossz állapot, csöbörből vödörbe. Ezért voltak a hányatott esztendők előbb a gonoszkodó Sarkozyvel, aztán a kétbalkezes Hollande-dal?

Mindez arra utal, bármiképpen alakul is a megoldás a két egymást követő választás után, az Ötödik Köztársaságnak, tegyük föl nem gyökeres reformra van szüksége, de okos módosításokra mindenképpen. Hiszen de Gaulle tábornok ezt a Respublikát úgy hat évtizede teremtette meg. És közben is, mi mindenen ment keresztül! Ideje volna az eszmélésnek.

Juppé nem vállal beugró szerepet
A tíz napja felesége és gyerekei fiktív parlamenti állásaival megvádolt Fillon a harmadik helyre csúszott vissza az első forduló esélyeit mérő felmérések szerint, s a tőle elpártolók eddig elsősorban a függetlenként induló volt szocialista gazdasági miniszter, Emmanuel Macron szavazótáborát erősítették. A jelenlegi állás szerint az államfői poszt Macron és Marine Le Pen között dőlhet el.
Fillon visszaléptetése ugyan nem kizárt, ám felmerül a kérdés: kit indítsanak helyette a republikánusok? Alain Juppé, a jobboldal előválasztásának második helyezettje kategorikusan kijelentette, ő biztos nem lesz a politikai tábor jelöltje.
 Bíróság előtt Sarkozy
Hamis számlák és tudatos túlköltekezés miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állnia. Sarkozyt azzal vádolják, hogy tudomása volt 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozásáról, arról, hogy mintegy 15 millióval túllépte a megengedett 22,5 milliós keretet.
A vizsgálat 2014 márciusában kezdődött, miután Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Sarkozy kampányának túlköltekezését egy kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. A hamis számlázásban való részvételért 13 személy ellen emeltek vádat. Sarkozy a második volt államfő az Ötödik Köztársaság történetében, aki ilyen helyzetbe került.
Jacques Chirac-ot, aki 1995-2007 között volt államfő, 2011-ben ítélték két év felfüggesztett börtönbüntetésre a párizsi főpolgármesteri hivatalban lelepleződött fiktív munkahelyek miatt.

Szerző

Magyarellenes műsorért bírságolt a román médiahatóság

Etnikai alapon diszkrimináló kijelentésekért, magyarokat sértő bizonyítatlan vádaskodásért és egyoldalú tájékoztatásért tízezer lejes (700 ezer forint) bírságot szabott ki a román Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea hírtelevízióra kedden - tudta meg az MTI Borsos Orsolya Évától, a médiahatóság tagjától.

A kifogásolt kifejezések Rares Bogdan műsorvezető december 6-i Hatalmi játszmák című, műsorában hangzottak el, a magyarellenes műsor miatt pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) panasza nyomán indult vizsgálat, de az adásban elhangzottak miatt egyébként a CNA hivatalból is eljárt volna - magyarázta Borsos Orsolya Éva.

A választási kampány részeként adásba került beszélgetős műsor meghívottai - Dan Tanasa, Ilie Nastase, Oreste Teodorescu - azt kommentálták, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomaták részvételét a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon.

"Egy idő után a beszélgetés, hogy úgy mondjam, már kimerítette a gyűlöletbeszéd fogalmát. Mindhárom vendégnek voltak magyarellenes és RMDSZ-ellenes kirohanásaik, a műsorvezető pedig nemhogy leállította volna őket, hanem még, úgymond, lovat is adott alájuk" - magyarázta a CNA magyar tagja. Hozzátette: a műsorban a véleményeket tényekként állítottak be, és ezt sem korrigálta a műsorvezető, aki nem tett eleget annak a jogszabályi kötelezettségének sem, hogy a szóba hozott nemzeti, vallási kisebbség nézőpontját is ismertetnie kell, amennyiben az őket érintő téma kerül adásba.

A CNA szerint az adás ideje alatt olyan feliratok jelentek meg a képernyőn, mint: "Románia, a magyar szélsőségesek össztüze alatt", "Magyarország három támadást intézett Románia ellen öt nap alatt", "Budapest, előzmény nélküli provokációhullám", "Román hazafit köptek le egy magyarországi téren".

Miután a súlyosabb pénzbírságra vonatkozó első javaslat nem gyűjtötte össze a 11 tagú testület legalább hat tagjának támogatását, Alexandru Jucan CNA-tag kezdeményezésére döntött a testület a tízezer lejes bírságról.

Ugyanazon az ülésen a CNA 40 ezer lejjel bírságolta meg a Romania TV hírtelevíziót, amiért a január 18-i adásában nem tett eleget a tárgyilagos tájékoztatás követelményének, amikor arról tudósított, hogy az államfő váratlanul megjelent a kormány ülésén.

Szerző