Elutasította a román parlament az ellenzéki bizalmatlansági indítványt

Elutasította a román parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította január 31-én a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást.

A bukaresti kabinet döntése nyomán Romániában nyolc napja tartanak a kormányellenes tüntetések, amelyek hatására a kabinet vasárnap hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító rendeletet. Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna. Nyolcan szavaztak az indítvány ellen, és 33 érvénytelen voksot számoltak.

A román kormányzó pártok képviselői részt vettek az indítvány vitáján és a szavazáson, hogy biztosítsák a parlament határozatképességét, de nem éltek szavazati jogukkal. A kormánykoalíciót a parlamentben támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is úgy döntött, képviselői és szenátorai nem vesznek részt a szavazáson.

A Ne emeljétek törvényerőre a lopást Romániában című bizalmatlansági indítvány szövegében az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy belföldi és külföldi intézmények döntéseire hivatkozva és ezek mögé bújva, "merényletet követett el" a román nép legitim érdekei ellen a Btk. módosításával. Az ellenzék szerint a kormány hivatali visszaélést követett el a rendelet elfogadásával, és ezt igazolja - állítja az ellenzék -, hogy annak szövegébe olyan paragrafust foglaltak bele, ami felmenti a kabinet tagjait a jogi felelősségre vonás lehetősége alól.

Az ellenzék szerint a kormány azért fogadta el a rendeletet, valamint a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE több elítélt vagy korrupció miatt bűnvádi eljárás alatt álló vezetője kiszabaduljon a börtönből, illetve enyhébb büntetést kapjon. Sorin Grindeanu miniszterelnök elmondta, megértette az utca hangját, és többet nem fog a kabinet ehhez hasonló kezdeményezéseket elfogadni. Hozzátette: kormányfőként részt akar venni a társadalmi béke helyreállításában, amire nagy szüksége van az országnak. A miniszterelnök okafogyottnak nevezte az ellenzék bizalmatlansági indítványát.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke ismét megerősítette, hogy a pártja teljes mértékben kiáll a január elején hivatalba iktatott Grindeanu-kormány mellett, amely szerinte megerősödve került ki az elmúlt napok vitáiból és az újabb bizalmi szavazásból.



Szerző

Gyűlölet - Félholtra vertek egy 18 éves menekültet

A 18 éves iraki menedékkérőt a horvátországi Károlyvárosban (Karlovac) verték meg annyira, hogy a fiatalembert súlyos sérülésekkel kórházba szállították - jelentette a helyi sajtó.

Az eset kedden este nyolc órakor történt. Vladimir Bauer, a károlyvárosi kórház igazgatóhelyettese elmondta: a menedékkérőt Zágrábba szállították, ahol műtétre vár. Egyéb sérülések mellett az állkapcsa is eltört. Az iraki fiatalember - aki rendelkezik menekültstátusszal - két hónappal ezelőtt érkezett Horvátországba. A hatóságok fiatal kora miatt a károlyvárosi ijfúsági- és gyermekközpontban helyezték el, ahol szabad mozgása volt. Rajta kívül még néhány menekült tartózkodik az intézményben. Arra várnak, hogy tovább mehessenek Nyugat-Európába.

A károlyvárosi rendőrkapitányság közleménye szerint a hatóságok szerdán előállították az elkövetőket: egy 21, egy 36 és egy kiskorú horvát állampolgárt.   Az elkövetők előzetesben vannak, a rendőrség pedig súlyos testi sértés bűntette miatt eljárást indított ellenük. 

Szilveszter éjszakán Zágrábban támadtak meg menedékkérőket. Az első esetben könnyebben megsebesült négy menedékkérő, míg az egy órával későbbi második esetben három migránsra baseballütőkkel támadtak ismeretlen tettesek. A rendőrség néhány napon belül elfogta az elkövetőket.

Szerző
Frissítve: 2017.02.08. 16:15

Merkellel tárgyalt Kaczynski

Az Európai Unió megreformálásáról beszélt a varsói látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellárral kedd este Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke, az uniós alapszerződések módosítását javasolva - számolt be a wpolityce.pl lengyel hírportálnak Ryszard Legutko európai parlamenti képviselő.

A PiS soraiból megválasztott képviselő, a krakkói Jagelló Egyetem filozófiaprofesszora a varsói Bristol szállodában megtartott szűkkörű találkozás egyik résztvevője volt. A német kancellár Kaczynskival folytatott egyeztetése mindenekelőtt az Európai Unió (EU) jövőjére és szervezeti felépítésére vonatkozott - mondta Legutko a konzervatív hírportálnak.

A PiS elnöke a beszélgetésben Legutko szerint kifejtette, hogy növelni kell az Európai Tanács szerepét, és csökkenteni az Európai Bizottságét. Azt mondta, "nem lehet azokhoz a széleskörűen alkalmazott lépésekhez folyamodni, amelyek során - távolodva az alapszerződésektől - a centralizáció felé haladunk".

Kaczynski arról is próbálta meggyőzni a kancellárt, hogy hiba lenne annak a megoldásnak alkalmazása, amelyet jelenleg a Brexittel kapcsolatban emlegetnek, miszerint "a britek számára nehéz feltételeket szabnak, hogy hatékonyan elriasszák a jövőben az EU-tól távolodni szándékozó országokat". Aláhúzta: az európai közösség "nem épülhet félelmekre, hanem egyenlő partnerek bizalmon alapuló szövetsége kell, hogy legyen".

Legutko szerint a német kancellár "általában egyetértett" Kaczynskinak az EU megreformálását célzó javaslataival, mindazonáltal "láthatóan távolságtartó az alapszerződések módosítása iránt". Attól tart, hogy az az EU dezintegrációját indítaná el, mivel a tagállamok "egymással ellentétes követelményeket és projekteket terjesztenének elő".

A professzor egyúttal úgy látta: a német álláspontban "enyhe változás" következett be, Angela Merkel helyeselte, hogy elkezdődjenek az egyeztetések a módosítások tervezeteiről. "Ez már egy kiindulópont" - értékelte a lengyel politikus. A német kancellár azonban nem javasolt az EU-ra vonatkozó új megoldásokat, bár beszélt a nemzetállamok fontos szerepéről - fejtette ki.

Amint Legutko beszámolt, a találkozás végén felmerült Donald Tusk újraválasztásának témája is. "Az álláspontunk egyértelmű volt - nem támogathatjuk jelöltségét" - mondta. Szavai szerint Kaczynski azzal érvelt, hogy az Európai Tanács jelenlegi lengyel elnöke egy "vitatott személy", különféle eljárások indultak vele szemben, "amelyek politikai, jogi, büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után". Tusk "nem is kérte, hogy a lengyel kormány támogassa jelöltségét, így nincs alapja annak, hogy támogassák" - szögezte le a lengyel EP-képviselő.

Szerző