A külügyi tárca 2013-ban soron kívül ellenőrizte a moszkvai magyar követség konzuli osztályának vízumkiadási gyakorlatát, és ipari mennyiségű szabálytalanságra bukkant, ám – és ez sokat elárul Kiss Szilárd kormányzati beágyazottságáról – a vizsgálat eredményét mostanáig igyekezett eltitkolni. Az irat csak a Szél Bernadett LMP-s képviselő által megnyert adatigénylési per nyomán kerülhetett ki a minisztériumból; hiába próbálta megakadályozni a tárca olyan indokokkal, hogy „a kért adatok elveszítették közérdekű jellegüket”, illetve a nyilvánosságra kerülésük veszélyezteti a nyomozás sikerét. A Népszavához eljutott dokumentum következtetései szerint Kiss Szilárd közreműködésével a moszkvai konzulátuson tömegesen, személyes elbeszélgetés és érdemi ellenőrzés nélkül, ezerszámra adták ki az üzleti vízumokat olyan személyeknek, akik aztán jellemzően nem is Magyarországon léptek uniós területre.
2012 októberétől érkeztek kérelmek a külügyhöz az agrártárca által felügyelt cégek orosz partnereit érintő vízumkiadás zökkenőmentessé tételére. A jelentés a Tokaj Klub/Monte Tokaj Kft.-t említi érintettként (amely Kiss Szilárd érdekeltsége), jelezve, hogy a cég által meghívottak beutaztatása „vízumrendészeti szempontból aggályokat vetett föl”. A kiadott vízumok többségénél semmilyen magyar érdeket nem lehetett kimutatni, miközben a problémát más tagállamok is szóvá tették (az egyik alkalommal a német követség a Quaestor kérelmére vízumot kapott orosz állampolgár beutazását kifogásolta). Az agráros vízumkérelmek száma irreálisan magasra, havi 800 fölé nőtt, amiből „vízumshoppingra” lehetett következtetni. 2013 januárja és novembere között Moszkvában több mint négyezer üzleti vízumot adtak ki, ezek 40-45 százaléka a Monte Tokaj Kft.-hez kötődött. A kérelmeket jellemzően 4-5 órás átfutással bírálták el, csak a kérelmezők személyi adataira támaszkodva, mindenfajta ellenőrzés nélkül.
Bár a külügy legkésőbb 2013 decembere óta tisztában volt a vízumügyintézés privatizálásával, látszólag nem sokat tett a bűnügy feltárása érdekében – mintha csak Kiss Szilárd védett személy lett volna. Ahogyan azt a Népszabadság 2015 elején megírta, Szijjártó Péter külügyminiszter 2014 november 19-én avatta fel a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyet a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft., és orosz partnere, Jelena Cvetkova üzletasszony, Kiss felesége hozott létre, akkor, amikor a minisztérium már a Kiss által működtetett vízumbiznisz minden részletét ismerte. Szijjártó a quaestoros Tarsoly Csabával együtt vágta át a szalagot az avatáson, és Kissnek fontos szerepe volt abban, hogy Tarsoly cége, a Quaestor kaphatta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát (ugyanazon a címen, ahol a vízumcentrum is működött). Kiss és Tarsoly között más üzleti kapcsolat is volt, a sokoldalú diplomata-vállalkozó egy időben Tarsoly cégének borait is terjesztette Oroszországban
Az eredetileg agrárdiplomataként dolgozó Kiss Szilárdnak a haja szála sem görbült a szabálytalan vízumügyletek miatt: a külügy kötelékéből (ahol szokatlanul magas, „követtanácsos és meghatalmazott miniszter" rangban dolgozott, vagyis a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnöknek is alá kellett írnia) egy idő múlva távozott ugyan, de zavartalanul folytathatta a tevékenységét Fazekas Sándor agrárminiszter megbízottjaként. Kiss kivételezett helyzetét valószínűsíti az a tény is, hogy – amint azt az Index hírportál feltárta - közös cége volt az Orbán Viktor legbelső köréhez tartozó Mészáros Lőrinccel. Talán még ma is a posztján lenne, ha nem keveredik bele a neve egy még nagyobb visszaélésbe: 2015 elején a Kecskeméti Járásbíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte, miután a gyanú szerint két társával megpróbálta bő félmilliárd forinttal megrövidíteni a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. Erős kormányzati kapcsolataira utal, hogy a letartóztatása után meglepően gyorsan szabadlábra kerülve zavartalanul használhatta tovább azt a diplomatarendszámot, amelyet már 2013 őszén le kellett volna adnia, amikor (feltételezések szerint a feleségének az orosz titkosszolgálatokhoz fűződő kapcsolata miatt) megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon.
A vizsgálati adatokat kiperlő Szél Bernadett a Népszavának elmondta: nem szeretnék, ha a vízumügy konzekvenciák nélkül maradna, ezért büntetőfeljelentést tesznek Kiss Szilárd és ismeretlen társai ellen hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A politikus szerint a jelentés új bizonyítékokat tartalmaz arról, hogy a Kiss közreműködésével szabálytalanul kiadott üzleti vízumokkal olyan orosz állampolgárok utazhattak be tömegesen a schengeni övezetbe, akik nemcsak Magyarország, de az EU más államainak nemzetbiztonságára is kockázatot jelenthettek. Szél Bernadett emellett Szijjártó Péterhez is írásbeli kérdéssel fordult, többek között azt tudakolva, hogy miért nem tett feljelentést Kiss leleplezésekor, illetve, hogy Kiss Szilárd is azok közé a személyek közé tartozott-e, akik a „tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés” eszközeivel éltek a konzulátussal illetve a konzulokkal szemben a szabálytalan vízumkiadási gyakorlat fenntartása érdekében.
