Előfizetés

Oktatás - A szülők a legkritikusabbak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.02.09. 06:14

Az oktatás színvonalának alakulását tekintve a tanárok 80 százaléka, a szülők 83 százaléka és a diákok 70 százaléka vélte úgy, hogy romlott a színvonal az elmúlt években - olvasható az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete felmérésének eredményeit összefoglaló jelentésben. A szervezet tavaly novemberben küldte szét kérdőíveit, több mint ötezer választ kaptak. Bár a minta nem reprezentatív, az eredmények szakmai körben nélkülözhetetlenek, hiszen az oktatásért aggódó, abban érintett kritikus népesség véleményét tükrözik.

Az eredményekből látható, az oktatás színvonalának romlását legnagyobb mértékűnek a szülők tartják, míg a szakmabeliek ennél kicsit kisebb romlást ítélnek meg. Az ötös fokozatú skálán adott értékelésnél is a szülők mutatkoztak szigorúbbnak, a közoktatás teljesítményére 2,1-es osztályzatot adtak. A pedagógusok egy leheletnyivel jobban ítélték meg az oktatás színvonalát, értékeléseik átlaga 2,6-ot tett ki. A jelentés megjegyzi, ez szinte megegyezik a 2012-es TÁRKI felmérés eredményeivel, akkor is a pedagógus volt a legkevésbé kritikus, míg a közvélemény elégedetlenebb volt a színvonallal.

A magyar tanulók teljesítményét nemzetközi összehasonlításban a diákok jobbnak ítélik meg, mint a felnőttek. Ebben a tekintetben is a szülők bizonyultak kritikusabbnak, 72 százalékuk szerint egyértelműen romlott a diákok teljesítménye az elmúlt években. A pedagógusok munkájának színvonalára vonatkozó kérdésnél is a szülők osztályoztak a legszigorúbban, ők adták a legalacsonyabb pontszámot (3,14) a tanárok teljesítményére. Ugyanakkor pedagógusok munkáját tekintve sokan válaszolták, hogy sokféle pedagógus van, nem lehet általában megítélni, vannak köztük jók és rosszak is.

A közoktatás problémáit tekintve az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségét tartják a kérdezettek. A tanulók 27 százaléka, a szülők 22 százaléka és a szakmabeliek 17 százaléka gondolja, hogy túlterheltek a diákok. A tartalmi szabályozást illetően 80 százalék fölött tartották súlyosnak a túl sok tananyagot. Érdekes dolog: az eredmények szerint a szülőket még a tanároknál is jobban aggasztja, hogy a pedagógusoknak nem engedik meg az egyéni megoldásokat és a tartalmi szabályozás nem támogatja a modern megközelítéseket. Ugyanakkor a pedagógusok 54, a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy biztosítani kell a szabad tankönyvválasztást. A szakmabeliek és szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a mostani állami tankönyvrendszert, a tankönyvcsaládokat illetően pedig a Mozaik kiadó kapta a legmagasabb pontszámokat, míg az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kísérleti tankönyvei a legalacsonyabbat.

Az oktatásirányítással kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszok alapján kiderült, a megkérdezettek túlnyomó többsége (90 százaléka) azt szeretné, hogy a kormány önálló oktatási minisztériumot hozzon létre. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy kit vonjon be a kormány az oktatási reformok egyeztetésébe, a legtöbb szavazat a szakmai szervezetek, szakértők képviselőire, az oktatásban érintett civil szervezetekre és az érdekképviseletekre érkezett. A legkevésbé a Nemzeti Pedagógus Kart, a Köznevelési Kerekasztalt és a Kereskedelmi és Iparkamarát szeretnék a tárgyalóasztal mellett látni. A Tanítanék Mozgalom követeléseivel - melyek között szerepel az oktatásért is felelős miniszter leváltása, új, szakmai alapokon nyugvó oktatási törvény kidolgozása - a megkérdezettek mintegy háromnegyede egyetért.

Tüntetés után - Merre tovább Tanítanék?

Publikálás dátuma
2017.02.09. 06:08
Az eddigi csúcspont: 2014 őszén az internetadó elleni demonstráció FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Sokkal több részvevőre számítottak vasárnapi tüntetésükön a Tanítanék Mozgalom vezetői. Pilz Olivér, a mozgalom egyik alapítója szerint ha az emberek azt látják, egy megmozdulás nem vezet pillanatok alatt eredményre, érdektelenné válnak. Mikecz Dániel mozgalomkutató pedig úgy látja, a kormány érdekelt abban, hogy élezze a konfliktust a civilekkel: amíg a "sorosozás" és "álcivilezés" folyik a közbeszédben, a kritikus hangok kevesebb megszólalási lehetőségre számíthatnak.

A Tanítanék Mozgalom képviselőit is meglepte a szervezet vasárnapi demonstrációján résztvevő emberek száma, sajnos nem pozitív értelemben - tudtuk meg Pilz Olivértől. A Tanítanék alapítója a Népszavának elmondta: bár azzal tisztában voltak, most sem lesznek annyian, mint a tavaly év eleji tüntetések idején (akkor több tízezren vonultak utcára a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozva), mégis a megjelentnél sokkal nagyobb tömegre számítottak. Azért is bíztak a nagyobb számú jelenlétben, mert most nemcsak az oktatás tragikus helyzete miatti tiltakozásra, hanem a kormány által "eltakarítani" kívánt, a társadalomért dolgozó civil szervezetek melletti kiállásra ösztökélték az embereket.

A megmozduláshoz több tucat más civil szervezet is csatlakozott. Ennek ellenére az optimistább becslések szerint is körülbelül kétezren lehettek a Kossuth téren. Igaz, a Tanítanék vezetőit az egyik kereskedelmi csatorna úgy tájékoztatta, a tüntetésről készült beszámolójukat mintegy félmillióan nézték a tévében. "A társadalom nagy része sajnos a fotelből követte az eseményeket" - fogalmazott Pilz. Hangsúlyozta: örülnek, hogy a tévén keresztül ennyi emberhez eljutottak, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyre kevesebb az olyan médiafelület, ahol a kormánykritikus hangok is szót kaphatnak. Ezzel szemben az egyre nagyobb tért nyerő, a kormány által irányított médiumokban nap mint nap megpróbálják rombolni a társadalmi problémákra rávilágító szervezetek hitelét - Pilz szerint ez is káros hatással van a civil szerveződésekre.

A Tanítanék Mozgalom tavaly februári, tízezreket megmozgató fővárosi és vidéki megmozdulásai nyárra maximum ezerfős demonstrációkká szelídültek. A mozgalom vezetői - Pilz Olivér, Törley Kata, és akkor még Pukli István is - bejelentették: a nyár az erősödés, a szervezetépítés, a vidéki aktivistahálózatok kialakításának időszaka lesz, őszre pedig komoly radikalizálódást ígértek. Ez végül elmaradt, a mozgalom decemberi demonstrációján csupán néhány százan jelentek meg. "A hálózatépítés folyamatosan zajlik, kisebb öntevékeny csoportok most is működnek, ám a látványosabb eredményekhez kicsivel több idő kell" - mondta Pilz. Szerinte problémát okoz az is, hogy ha az emberek azt látják, egy megmozdulás nem vezet eredményre pillanatok alatt, érdektelenné válnak. "Most azon dolgozunk, hogy kimozdítsuk az embereket abból az apátiából, amibe ismét belekerültek" - tette hozzá.

"A tanártüntetéseknek egy éve még nagy volt a lendülete, ám a lázas szervezkedésnek, a bejelentett 200 helyi aktivistának nem volt nyoma és elmaradtak az őszi tüntetések is" - erről már Mikecz Dániel beszélt a Népszavának. A Republikon Intézet mozgalomkutatója szerint a szervezetlenség, illetve az addigi vezéralak, Pukli István kiválása miatt apadhatott el az eddigi lendület, ezért a Tanítanéknak a nyár alatt nem sikerült kiépítenie a szervezeti hátteret, s mivel nem ápol erős kapcsolatot a szakszervezetekkel sem, kevésbé tud nyomást gyakorolni a kormányzatra. Mikecz azt is problémaként említette, hogy a mozgalom nem tudta eldönteni: szakpolitikai szinten kíván maradni, vagy általánosabb politikai kritikát gyakorolna.

A kutató szerint a tüntetések résztvevői közül sokakat nem érdekelnek az olyan mélyebb szakpolitika kérdések, mint például a szakiskolák helyzete. "A szakiskolákat nehezebb elérni, tavaly látható volt például, hogy jobb hátterű diákokat, s jobb iskolákat sikerült mozgósítani" - mondta, hozzátéve: a "médialufi" is kipukkadt a mozgalom körül. A szakember szerint ugyanakkor a szakmai aprómunka "nem a Kossuth téren folyik", hanem különféle, csendesebb civil szerveződéseknél. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a statisztikák szerint arányaiban Magyarországon van a legkevesebb ilyen civil csoport.

A Civil Közoktatási Platform (CKP), amely 59 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet foglal magába, továbbra is rendületlenül küzd az oktatás javításáért. Egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy az úgynevezett Kockás Könyvüket - amely hiteles és valóban szakmai javaslatokat tartalmaz - a kormány vegye figyelembe a jövőbeni átalakításoknál. A CKP-hoz többségében azok a szakmai szervezetek csatlakoztak, akik nem voltak hajlandóak leülni a kormány által életre hívott köznevelési kerekasztalhoz, ott ugyanis főleg a kormánybarát szervezetek kapták a vezető szerepet. De az oktatásirányítás még az ő véleményüket is figyelmen kívül hagyja, ha véletlenül olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek nem passzolnak az eredeti irányvonalba. A szakképzésben bevezetett átalakításokat például a kerekasztal is túl gyorsnak, átgondolatlannak ítélte - véleményüket lesöpörték az asztalról.

A CKP megkereséseit pedig rendre válasz nélkül hagyják a kormány illetékesei. A szervezet az elmúlt egy évben összesen 15 alkalommal kereste hivatalos úton az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, egyetlen alkalommal sem kaptak érdemi válaszokat. Legutóbb - január 13-án - a civilek elleni támadások kapcsán levélben keresték Balog Zoltán minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Emmi oktatási civil szervezetekkel kapcsolatos álláspontjáról. A tájékoztatás egyelőre elmaradt.

Mikecz Dániel szerint a 2018-as választás közeledtével a civil szerveződések egyébként is egyre kevésbé számíthatnak közérdeklődésre, noha a kormány érdekelt abban, hogy a civil vezetők vagyonnyilatkozatának ügyével élezze a konfliktust a civilekkel. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője épp tegnap jelentette be, hogy módosítani fogják a civiltörvényt: adatszolgáltatásra köteleznék azokat a civil szervezeteket, amelyek költségvetésük 5-10 százalékánál nagyobb összegű támogatást kapnak külföldről. Akik ezt nem hajlandóak nyilvánosságra hozni, azoknak felfüggesztenék az adószámát. Ezeknek a civil szervezeteknek a tisztségviselőit vagyonbevallásra is köteleznék.

Mikecz szerint amíg az "álcivilezés" és "sorosozás" folyik a közbeszédben, nemcsak a civil szervezetek, de az ellenzéki pártok is kevesebb felületre, megszólalási lehetőségre számíthatnak.

Fogy a nép - Tovább ötletel a KDNP

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.02.09. 06:07
Thinkstock illusztráció
Tavaly még kereken letagadta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), hogy akárcsak fontolóra vették volna a KDNP-közelinek ismert Benda József szociológus elképzeléseként elhíresült szingliadót. Most viszont anyapártjuk, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 4,9 millió forint értékben rendelt demográfiai kutatást Benda, Vezetői Tudás Kft. nevű cégétől. Benda József lapunkkal csak annyit közölt, hogy a számos kiváló szakember bevonásával folyó munka célja, hogy javaslatokat tegyenek új, lehetséges családtámogatási formákra.

A HVG még tavaly írta meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tanácsadójaként is dolgozó szociológusról hogy egy szakértői háttéranyagban a népességfogyás megakadályozására többek között szingliadó bevezetését, abortusz korlátozását, illetve a munkahelyekre "népesedési megbízott" kinevezését javasolta.

A kirobbant botrány nyomán a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjú Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) lefújta a szociológussal tervezett kerekasztal-beszélgetését, majd perrel fenyegette meg azokat, akik azt híresztelik, hogy a párt akárcsak vitatkozni akart volna bármilyen, a szingliadóként jellemezhető adóformáról. "Mi a kormány adópolitikáját, az adócsökkentést támogatjuk" - fogalmaztak az Orbán-kabinet akkori kommunikációs irányvonalának megfelelően.

Benda József időközben a honlapjára feltette a nagy port fölvert cselekvési tervet. A tervezetben "szingliadó" - gyermektelenek által fizetendő adótétel - egyáltalán nem szerepel. Benda József az abortuszról is csak annyit ír, hogy azt 35-45 éves korosztály gyermektelen tagjai számára "előzetes konzultációhoz, terápiához, mentoráláshoz lehetne kötni". Ugyanakkor fenntartja, hogy minden, 10 főnél többet foglalkoztató munkahelyeken népesedési felelős kellene kinevezni, aki szemmel tartja, hogy a munkáltatók nem dolgoztatják-e túl a 35-45 éveseket, illetve a kisgyerekes anyákat. Emellett javasolja, hogy csökkentsék a kisgyermekes anyák számára a munkaidőt, az állami hozomány bevezetését, továbbá családi SZÉP-kártyaprogram kialakítását 35-45 éves nők számára a "párkeresés költségeinek a megkönnyítésére."