A NATO miatt aggódik Oroszország

Oroszország biztonságát célzó fenyegetésnek tekinti Moszkva, hogy a NATO csapatokat és nehézfegyvereket telepít a Baltikumba, illetve Lengyelországba és Németországba, közölte a Reuters hírügynökség.

Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Oroszországnak nincs információja arról, meddig tart a NATO-erők telepítése a jelzett országokban, és ez aggodalomra ad okot. Moszkva figyelemmel kíséri ezeket a csapatmozgásokat és garanciát vár arra, hogy nem veszélyeztetik biztonságát. „Első alkalommal a második világháború befejezése óta német katonákat látunk felsorakozni az orosz határok mentén”, aggodalmaskodott az orosz diplomata.

Ugyanakkor Alkeszandr Bocan-Karcsenko orosz külügyi tisztségviselő arról beszélt, hogy Oroszország a NATO „előretolt helyőrségének" tekinti Romániát. Az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Romániába telepítésével az ország egyértelmű fenyegetést jelent Oroszország számára, szögezte le. Hozzátette, a román hatóságok tobzódnak az oroszellenes kijelentésekben.

A Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi pajzs nem először került moszkvai bírálatok kereszttüzébe, a kérdésben már nyilatkozott Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter is. A NATO vezetése és a Bukarest számtalanszor biztosították már Moszkvát, hogy a rakétavédelmi pajzs nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára, hiszen szigorúan védelmi jellegű.

Szerző

Merkel felgyorsítaná a kitoloncolásokat

Angela Merkel német kancellár vendége a híres amerikai filmsztár, Richard Gere volt tegnap Berlinben. Minthogy Gere a Tibetért Nemzetközi Kampány elnöke, megbeszélésükön főleg Tibetről volt szó. 

Az 1988-ban alapított szervezet a demokráciáért, az emberi jogokért száll síkra a Kínához tartozó tartományban. Ulrike Demmer kormányszóvivő azt közölte, a német kormány az „egy Kína”-elvét vallja. Ugyanakkor Berlin fontosnak tartja az emberi jogok érvényesülését Tibetben.

Merkel egy ennél fontosabb, a német belpolitikát is érintő találkozón is részt vett. A tartományi miniszterelnökökkel arról tanácskozott, miként lehetne felgyorsítani azon menekültek kitoloncolását, akik menedékkérelmét elutasították a német hatóságok. A vita oka, hogy a baloldali tartományok elutasítják az afganisztáni menekültek szülőhazájukba való visszatoloncolását. A folyamat lassan halad, előzetes adatok szerint tavaly önként - állami pénzügyi támogatással - mintegy 55 ezren távoztak, a hazatoloncoltak száma pedig 25 ezer körül volt, holott a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csaknem 175 ezer kérelmet utasított el. A kancellár ezzel kapcsolatban 16 pontos tervet tett közzé, amelyben kiemeli: közös, nemzeti erőfeszítésre van szükség a nemzeti politikában.

Szerző

Rettegnek az álhírektől

Publikálás dátuma
2017.02.10. 06:32
A lochnessi szörny is időről időre feltűnik, bár ehhez az álhírhez már mindenki hozzászokhatott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HUL
Az Egyesült Államok után Európa két államában, Németországban és Franciaországban is felvették a harcot az álhírek terjesztése ellen. A fontos intézkedések bevezetésével egy időben azonban egyre nagyobb vita alakul ki arról, mit is nevezünk „fake news”-nak.

Ha Donald Trump amerikai elnökön múlna, álhírnek minősítené a nagy amerikai médiumok, a CNN, az ABC, valamint az NBC minden olyan, az elnökválasztás előtt megjelent felmérését, amelyek Hillary Clinton végső győzelmét vetítették előre. Trump ezzel „fake news”-nak bélyegez minden olyan információt, amely kellemetlen számára. Sok szakértő úgy vélte, hogy az elsősorban szélsőjobboldali, populista tartalmú álhírek („A pápa támogatja Donald Trumpot”, „Hillary Clinton pedofilhálózatot tart fenn egy pizzériában”) is hozzájárultak Trump diadalához az elnökválasztáson. A Stanfordi és a New York-i Egyetem minap nyilvánosságra hozott felmérése azonban nem feltétlenül támasztja alá mindezt. A megkérdezetteknek ugyanis mindössze 0,92 százaléka tudott visszaemlékezni akár egyetlen Trumpot támogató hamis hírre.

A küszöbön álló európai választások előtt kontinensünkön is mind nagyobb az aggodalom az álhírek terjedése miatt. Ez nem is teljesen alaptalan, hiszen az év elején a Breitbart amerikai portál például azt jelentette, Dortmundban, szilveszter éjszakáján egy ezerfős „csőcselék” szállta meg a legrégebbi helyi templomot, s Allahot éltették. Bár a hír nem volt igaz, célját elérte: muzulmánellenes kommentek sora jelent meg a cikk alatt. A Breitbart ráadásul bejelentette, hírportálokat hoz létre Németországban és Franciaországban, s a jobboldali populista erőket kívánja támogatni. A hír hatására a berlini Zöldek Facebook aktivistákat toborzott, hogy kiszűrjék a hamis információkat. A Spiegel Online szerint több német tartományi miniszterelnök pedig azoknak a videójátékoknak a betiltását követeli, amelyek lehetővé teszik az álhírek gyors terjedését.

Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára azonban úgy véli, sem az állam, sem a pártok nem léphetik túl hatáskörüket. „Körültekintés szükséges olyan tartalmaknál, amelyek nem egyértelműen illegálisak” – fejtette ki. Ezzel ugyanis a politikusok számára lehetővé válna akár az olyan információkkal szembeni fellépés, amelyek kényesek számukra.

Nemcsak a politika, hanem a magánszektor is választ kíván adni az álhírekre. A hírfolyamokban való eligazodásban próbál segítséget nyújtani a Breitbart mintájára létrejött német portál, a Schmalbart, amely elemzésekkel, diagramokkal mutatja be, hol hamisítják meg a tényeket, bár azt alapítója, Christoph Kappes is elismerte a Neue Zürcher Zeitung szerint, hogy a populistákkal nem lehetséges a valódi viták.

A német kormány szerint elsődlegesen a Facebook felelőssége merül fel a „fake news” terjedésében. Heiko Maas német igazságügyi miniszter a Bild am Sonntagban rámutatott, a közösségi oldal sok pénzt keres a hamis információkkal, ezért üzleti szempontból is felelősségre lehet vonni. Berlinben olyan módszert tesztelnek, amelynél nem törlik ki a vélt álhírt, hanem zászlóval jelölik meg. Ugyanilyen metódust tesztelnek december vége óta az Egyesült Államokban is. A szűréshez több céget is alkalmaznak, mert – mint a Facebook német szekciójának szóvivője, Klaus Gorny is rámutatott – több szem többet lát. „Nem létezik kizárólagos valóság” – tette hozzá Filippo Menczer, az Indiana Egyetem informatikai professzora. Az Egyesült Államokban alkalmazott PolitiFact egyébként azokat a híreket is megjelöli, amelyek kritika nélkül veszik át a politikusok megalapozatlan véleményét.

A megbízhatatlan Daily Mail
A Wikipédia mostantól nem használja forrásként a Daily Mail napilapot. A szerkesztők azzal indokolták a tilalmat, hogy a brit újság „közismerten nem ellenőrzi a tényeket, szenzációhajhász és puszta találgatásokat közöl". A Wikipédia szabályzata előírja, ha adott témában nem találnak megbízható forrásokat, akkor annak nincs helye ott.
Az online enciklopédia ritkán fordul a publikációk tilalmának eszközéhez. A döntés azonban időben egybeesik a hamis hírek elterjedéséről szóló vitákkal. A BuzzFeed amerikai internetes médiatársaság egy minapi tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban a felhasználóknak „csekély étvágyuk" van a kitalált, hamis hírekre, mivel az országnak fejlett, elvekben elkötelezett sajtója van.

Szerző