Szégyenből büszkeség

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója ízelítőt adott a második éve felújítás alatt álló és jövő év végére már látogatható intézmény jelenlegi rekonstrukciós fázisáról. Az építési területen zajlott sajtóbejáráson meggyőződhettünk a második világháború óta lezárt Román Csarnok díszített falainak, templomszerű kapuinak állapotáról, és elkalauzoltak minket a Michelangelo-terembe is. Míg a románkori bazilikát idéző nagyterem raktár, addig a reneszánsz mesterről elnevezett helyiség irodaként működött, de ezentúl kiállítótérként hasznosítják mindkettőt. Lapunk megtudta azt is, hogy a városligeti beruházás a korábbi tervekhez képest némi csúszással, 2020-ra fejeződhet be.

Szégyen, hogy egy ilyen értékes épületrész mintegy hetven éven keresztül raktárként funkcionált. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának kopottas falain még fel-felsejlenek a múlt színpompás képei, madár- és faábrázolások mellett címerek, egyházi figurák néznek a jövőbe - tapasztalhatták forgatócsoportok, fotósok és újságíró, akik számára Baán László, a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Kőszegi Antal építészmérnök vezetésével exkluzív bejárást tartottak a múzeum épületében. A Liget Budapest Projekt állami nagyberuházás keretében zajló – pontosan két éve kezdődött – felújítási munkálatok központi elemét a Román Csarnok adja. A nagyterem a Szépművészeti egyik legkülönlegesebb és leginkább ismeretlen része, vélhetőleg azért, mert a második világháború óta nem volt nyitva a látogatók előtt. Habár a háborúban károkat szenvedett, jelenlegi állapotában is különlegesen szép: románkori bazilikára emlékeztet, bár inkább reneszánsz elemekből építkezik. A felállványozott, ponyvákkal és szerszámokkal körülpakolt hangárban Baán úgy fogalmazott az épületrész rekonstrukciójáról, hogy a munka derekán már túl vannak.

A Román Csarnokban őrizték a felújítás megkezdéséig a Régi Képtár festményeinek egy része mellett a gipszmásolatokat is. Utóbbiakat azonban átköltöztetik a komáromi Csillagerődbe és a szintén az invesztíció részeként, a Szabolcs utcába épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látogatható részébe. A csarnok bejárataira, amelyek a freibergi katedrális főkapujának és a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolatával keretezettek, az építkezés miatt csak alig tudunk rápillantani.

Baán Lászlóék bemutatták a reneszánsz stílusú Michelangelo-termet is, amely az ezt megelőző évtizedekben, a múzeum irodahelyiségeként funkcionált. Kőszegi Antal, aki korábban a Mátyás-templom, az Uránia Nemzeti Filmszínház felújítását is vezette, arról beszélt, hogy méltatlan állapot volt, amikor a hivatal kazettás mennyezete betonfödém miatt hosszú időn keresztül nem volt látható. A reneszánsz mester nevét viselő terem valaha ketté volt osztva, 2018-ban azonban már egységes formában itt nyílik az újjászülető Szépművészeti első időszaki kiállítása. Arról, hogy mivel készülnek az újranyitásra, a főigazgató nem sokat árult el, de annyit elmondott, hogy az új tárlat reneszánsz keretbe illeszthető, a terem pedig a továbbiakban kamara-kiállítások számára biztosít lehetőséget.

Akárcsak a Román Csarnokot, úgy a Michelangelo-termet is klimatizálják. Az intézmény második emeleti szintjén a klasszikus dongaboltozat visszanyerésén fáradoznak, de a hozzávetőlegesen 10 milliárd forintos beruházás során megújuló napenergia felhasználási lehetőséggel – napelemekkel, napkollektorokkal – látják el a tetőt, amelyet szigetelnek is. Itt volt az ideje már annak is, hogy lecseréljék a ’70-es évekből maradt gőzfűtést, új elektromos hálózatokat építsenek, korszerűsítsék a biztonsági rendszereket. Szóba került az is, hogy bővítik a „vendégfogadó” egységeket, így a földszinti büfé nagyobb területen, már étteremként nyit újra.

Kőszegi Antal lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy mintegy kétezer négyzetméter a korábbi raktárépületből kiállítótérré váló épületrész területe. Beszélt arról is, hogy szakmai szempontból szinte érthetetlen, hogy sok helyütt az impozáns falfelületeket, a rajta lévő díszes festésekkel együtt valaha cementtejjel kenték le.

Cannes-i ingatlandíj

A Liget Projekt amely a franciaországi MIPIM ingatlanszakmai kiállításon jelentős nemzetközi elismerést kapott. „A tegnapelőtt nyilvánosságra került hír, miszerint Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai seregszemléjén 2017 legjobb európai uniós nagyprojektjévé választották a Liget Budapest Projektet, azt mutatja, hogy a szakma, a világ összes projektjével egybe vetve is látja, s nagyon magasra értékeli a munkánkat” – nyilatkozott Baán László, a beruházás miniszteri biztosa az ingatlan Oscarként is emlegetett díjról.

Megkérdeztük azt is, hogy hol tart a Liget Budapest Projekt. A főigazgató szerint megtörtént a szükséges „tisztogatás” ahhoz, hogy az építkezések megkezdődhessenek: a Magyar Zene Háza kivitelezése közbeszerzési folyamatban van, folytatódtak a bontási munkálatok a Közlekedési Múzeumban, a Hungexpo épületeit pedig tavalyi év második felében elbontották. Ezévben elindulnak az építési munkálatok, de törekedve arra, hogy az egészséges fákat megőrizzük. Hétezer fa található a százhektáros parkban, de ezeknek csupán három százalékát – vagyis úgy kétszáz fát – érintenek a munkálatok. Azt, ami nem beteg, nem kivágandó, egy szakértő konzílium bevonásával megmentjük: a Ligeten belüli átültetésekre tavasszal kerül sor – mondta Baán László. Megemlítette azt is, hogy az építkezési munkálatokat megelőzi a parkrekonstrukció, amely az autóforgalom kiszorítását is jelenti. A Városliget egésze soha nem lesz az autóforgalom elől teljes mértékben lezárva, de az 56-osok teréről (a volt Felvonulási térről) száműzik az autókat. A megújult Ligetben lesznek vadonatúj játszóterek, de rózsakerttel és két kilométeres futókörrel is komfortosabbá teszik a parkot. Baán László tájékoztatása szerint civilekkel, kutyásokkal és kerékpárosokkal, környékbeli iskolákkal is egyeztetnek, hogy az érdekek ne egymással szembe, hanem egymás mellé állíthatóak legyenek. A szakember elmondta azt is, hogy idén elsősorban a Magyar Zene Háza és a Közlekedési Múzeum épületére helyeznek nagy hangsúlyt. A beruházás épületei 2018-2019-ra lesznek felavatható formában, a park egésze viszont csak 2020-ra lesz olyan állapotban, hogy azt a nyilvánosság előtt megnyithassák.

Reagáltak a Ligetvédők:

"A világ négy legjobb nagyprojektje közé került a Liget Budapest Projekt a legjelentősebb nemzetközi szakrendezvényen, egyedüli Európai Uniós városfejlesztésként!" - Legújabban ezzel a hírrel próbálja a Liget Budapest Projekt népszerűsíteni azt a tevékenységet, ami során Európa legrégibb közparkját kívánják beépíteni. Az azonban kicsit sem elhanyagolható tény, hogy az említett nemzetközi szakrendezvény egy ingatlanszakmai kiállítás és vásár. Mi feltesszük a kérdést: hogyan kerülhet egy közpark megújítása egy ingatlanszakmai kiállításra, ahol "az ingatlanszektor legbefolyásosabb szereplői jönnek össze, ahol ingatlanfejlesztőkkel, iparági szakértőkkel, finanszírozókkal, gazdasági és politikai döntéshozókkal találkozhat a több mint 20.000 látogató"?