2006 ősz - Új szinten a rendőri vezetők pere

Publikálás dátuma
2017.02.12. 09:33
A felvétel a 2015 októberi tárgyaláson készült - Népszava fotó/Molnár Ádám
Hétfőre tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.

Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt rója a vádlottak terhére, hogy a székházhoz vezényelt rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelősége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására. A székházostromnál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett.

Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetés, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben csak a visszaesők kaptak.

Az összecsapások a tévészékház ostromát követő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd 2006. október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánja a vádlottak felelősségre vonását, mert a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Az ügyészség álláspontja szerint több ilyen esetben a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást.

Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést vagy még enyhébb szankciót kért a vádlottakra a javarészt mulasztással megvalósított katonai bűncselekmények miatt. A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és védőikkel együtt felmentést kértek.

Az elsőfokú büntetőper 2013-ban kezdődött és mintegy két év alatt több mint száz tárgyalást tartottak, meghallgattak több mint kétszáz tanút, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, aki a 2010-es kormányváltás után miniszterelnöki megbízottként vizsgálta a történteket - jelenleg pedig alkotmánybíró -, továbbá Papp Károly rendőr tábornokot, jelenlegi országos rendőrfőkapitányt.

Az elsőfokú büntetőperben ismertették a rendőrök székházostrom idején egymással váltott rádióüzeneteit. Amikor például tüzet gyújtottak a támadók az épületnél, azt jelentették a rendőrök: "Siessetek, mert itt fogunk megfulladni!" A rendőrök hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: "Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek! (...) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (...) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (...) Hol a (...) vagytok, már elnézést!" Az elöljárók azonban sokáig csak nyugtázták az adásokat és időnként felszólították beosztottjaikat, hogy tartsanak ki. Csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok, gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!

Az eseményeket az évek során több parlamenti és szakértői bizottság is vizsgálta.

Az elsőfokú büntetőperben 2015 októberében hirdetett nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa: Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült, a többi vádlottat pedig felmentették a vádak alól.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol néhány hete az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott a több mint egy évtizeddel ezelőtt történtek kapcsán, a többi vádlott esetében pedig jobbára bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.

Szerző

Nekik ez a becsület: a Waffen SS-t éltették

Publikálás dátuma
2017.02.11. 21:25

Az 1945-ös budavári kitörés évfordulóján több mint hatszáz feketébe öltözött szélsőjobboldali vonult fel a Városmajorban. Hamisítatlan náci-nyilas rendezvény kerekedett a megemlékezésből. Tiszteletét tette a Jobbikkal szövetséges „vármegyés" mozgalom is.

A szélsőjobboldal legszéle gyülekezett nem messze a Széll Kálmán (Moszkva) tértől, a városmajori templom mögött, hogy megemlékezzen az úgynevezett becsület napjáról. A társaság jórészt fiatalokból állt, olyanokból, akik aligha veszik sértésnek, ha neonácinak vagy újnyilasnak nevezik őket. A szervezők a pártzászlókat nemkívánatosnak nyilvánították, a résztvevőket – „a rendezvény jellegére való tekintettel" – arra kérték, hogy fekete, legalábbis sötét ruházatban érkezzenek. A megjelentek ehhez tartották magukat.

1945 február 11-én a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. A szélsőjobboldal számára ez a „becsület", a „kitörés" napja. 1997-ben tartották első demonstrációjukat. A rendőrség (és a bíróság) azóta hol betiltja, hol a külvárosba vagy magánterületre száműzi a rendezvényt, máskor – ha éppen úgy tartja kedve ­– engedélyezi. Tavaly például a budavári Kapisztrán tér volt a helyszín, idén a Városmajor.

Ezúttal hiányzott a szervezők közül a korábban kettészakadt Magyar Nemzeti Arcvonal, de ezen – mivel a bőnyi rendőrgyilkosság után gyakorlatilag felszámolták a társaságot, a szellemi vezér Győrkös István most is előzetesben van – senki sem csodálkozott. A csapathoz külföldi eszmetársak, németek és olaszok is csatlakoztak (az árpádsávos zászlók mellett lengyel és székely lobogót is láttunk). A menet dobpergés kíséretében a tábori vadászok I. világháborús emlékművéhez vonult.

A köszöntő szerint az egybegyűltek azért jöttek össze, hogy megemlékezzenek a „vörös mocsok" elleni harcban elesett áldozatokról. Nem beszélve arról, hogy Európa új véderejévé kell válniuk.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom küldöttsége is feltűnt a megemlékezésen. A Jobbikkal szövetséges szervezet szónokot is adott. Incze Béla alelnök úgy vélte – bár „fizikai értelemben nem mi győztünk" – minden egyes apró áldozatban ott volt a győzelem lehetősége. Továbbá: az ember halandó, de az eszme legyőzhetetlen. A „liberális sajtó" jelenlévő képviselőitől azt kérte, ne okozzanak csalódást, „tegyetek ki minket a címlapra, erősítsétek fel a hangunkat".

Sajnos, rossz hírrel kell szolgálnunk számára: elenyészően csekély a valószínűsége annak, hogy a Népszava olvasói között akár egyetlen ember is akadhat, aki cikkünk hatására szimpatizálni kezd a nácikkal és nyilasokkal. Ellenben újra itt az alkalom, hogy idézzük Ungváry Krisztián történész rendkívül alapos, témába vágó könyvét, a Budapest ostromát. Ungváry hangsúlyozza, hogy egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított magyar főváros védelméhez. Elrendelte, hogy Budapestet háztól házig vívott harccal kell védeni: függetlenül attól, hogy milyen veszteség éri a lakosságot és az épületeket. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott közölte, hogy „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".

A világháború egyik legvéresebb, hónapokig tartó ostroma során Ungváry Krisztián adatai szerint a lakosság vesztesége mintegy 35 ezer ember volt. A szovjet áldozatokat nem számítva minden második halott a civilek közül került ki. A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen.

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Visszatérve a városmajori rendezvényre, az egyik külföldi vendég, a német neonáci Matthias Fischer magyar kifejezéssel, Szálasi Ferenc köszöntésével zárta felszólalását: „Kitartás!". Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője arról értekezett, hogy a világot meghatározza az élettérért való küzdelem, aki mást állít, az hazudik – vagy nem normális. Ilyenekkel ő nem foglalkozik, A szélsőliberális, beteg és perverz emberek szerinte élhetetlenné, védtelenné tették Európát. Faji, nemzeti öntudatra van szükség, sárba kell taposni azt, aki „ki akar szorítani az életteremből". Végezetül Tyirityán még jobban bekeményített, és a rémtetteiről hírhedt Waffen SS-t éltette: „Elismerés és tiszteletem a Waffen SS-nek! Dicsőség a Waffen SS-nek!"

Közben a budai Várban, a Bécsi kapu térnél 30-40 antifasiszta ellentüntetést tartott. A szomszédos Kapisztrán térről indult a Kitörés Emlék- és teljesítménytúra. Vajnai Attila, az ellentüntetés egyik résztvevője, az Európai Baloldal elnöke feljelentéseket tett. A Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy egy csoport náci karlendítéssel provokálta az antifa demonstrálókat, néhányan jogsértően eltakarták az arcukat. Többeken pedig SS-jelvényt látott, ami Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számít.

Fejcserés emlékmű

Sejtelmünk sem volt, miért éppen egy I. világháborús emlékműnél koszorúznak a becsületnaposok, gondoltuk, majd kiderül valamelyik szónoklatból. Nem derült ki. A megoldást Prohászka László: Szoborsorsok című könyvében találtuk meg. Bár a talapzaton lévő felirat (1914–1918, A magyar tábori vadászzászlóaljak hőseinek emlékezetére) nem utal rá, az emlékműnek a II. világháborúhoz is köze van. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1940-ben – más források szerint 1941-ben – felavatott kétalakos szobrán ugyanis egy öreg, I. világháborús tábori vadász üdvözli fiatal, rohamsisakos katonatársát, aki II. világháborús egyenruhát visel.

1945 után nem a rohamsisak, hanem a tábori vadász tollas kalpagja okozott bonyodalmakat. Túlságosan hasonlított a csendőrök viseletére. Az emlékmű sorsa végül megoldódott, méghozzá – ahogyan Prohászka László fogalmaz – „világviszonylatban is egyedülálló módon". Mivel a kalapot nem lehetett eltávolítani, egyszerűen lefűrészelték az öreg katona fejét: Kisfaludi Strobl pedig új, honvédsapkás fejet készített.

Hab a tortán, hogy Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián egyik könyve szerint az eltávolított fejhez eredetileg a fehérterror különítményes parancsnoka, Prónay Pál állt modellt.



lásd még: Vizsgálatot követel az Európai Baloldal

Szerző

A Barcelona legyőzte a Veszprémet

Publikálás dátuma
2017.02.11. 20:41
Férfi kézilabda BL - Veszprém-Barcelona - MTI Fotó: Bruzák Noémi
A Telekom Veszprém házigazdaként 25-22-re kikapott a Barcelona csapatától a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének tizedik fordulójában, szombaton.

A veszprémiek a 250. meccsüket játszották a Bajnokok Ligájában, amelynek előző kiírásában ezüstérmesek voltak. Ez volt a 18. tétmérkőzésük a katalán csapattal, és négy győzelem, illetve egy döntetlen mellett immár 13. alkalommal veszítettek.

Eredmény:
férfi BL, csoportkör, A csoport, 10. forduló:
Telekom Veszprém-Barcelona (spanyol) 22-25 (14-13)

A Veszprém gólszerzői: Nagy L., Gajic 6-6, C. Rodriguez 3, Sulic, Ilic 2-2, Lékai, Marguc, Ugalde 1-1

A magyar csapatból Blaz Blagotinsek, Aron Palmarsson, Ancsin Gábor és Marko Kopljar is hiányzott. A Barcelona együttesében ott volt a januári világbajnokságon házigazdaként aranyérmes francia válogatott tagjai közül Cedric Sorhaindo, Dika Mem és Timothey N'Guessan is, illetve a torna gólkirálya, Kiril Lazarov, a veszprémiek egykori jobbátlövője.

Öt és fél perc elteltével szerezték első góljukat a hazaiak, ezt azonban ellensúlyozta Mikler Roland három bravúros védése. Egyre lendületesebben támadott és keményebben védekezett a Veszprém, így a 10. percben 4-2-re vezetett. Nagy László csapatkapitány - aki 12 évig szerepelt a Barcelonában - rendkívül motiváltan, kiváló formában kézilabdázott, a 13. percben már negyedszer volt eredményes. A folytatásban 9-6-os állás után Nagy László kiállítását átvészelték a házigazdák, és bár Mikler újabb látványos védéseket mutatott be, a túloldalon Moreno Perez De Vargas is remekelt a kapuban. A katalánok ellenállhatatlan támadójátékkal egyenlítettek, sőt kettős emberhátrányban is betaláltak, ezzel átvették a vezetést (12-13), de Nagy a szünet előtt ismét a Veszprémet juttatta előnyhöz (14-13).

A második felvonás is Mikler bravúrjaival kezdődött, amelyekre nagy szükség volt, ugyanis a Barcelona kiválóan védekezett, és a macedón kapus, Borko Ristovski is nagyszerűen védett. Lazarov két találatával ismét a vendégek álltak jobban (17-18), és ezután már nem is engedték ki kezükből az irányítást.

Javier Sabaté, a magyar bajnokcsapat vezetőedzője a játékrész 17. percében időt kért, de Ristovski a legnagyobb ziccereket is hárította (18-21), a veszprémiek kilenc percen keresztül képtelenek voltak neki betalálni. A hajrában magabiztosan őrizte előnyét a Barcelona, amely második félidei ragyogó védekezésével rászolgált a győzelemre (22-25). A katalánok legeredményesebb játékosa Valero Rivera és a dán Lasse Andersson volt, egyaránt öt góllal. A Veszprém szerdán a német THW Kiel otthonában folytatja szereplését a BL csoportkörében.

Az A csoport állása: 1. Barcelona 18 pont/10 mérkőzés, 2. Paris Saint-Germain (francia) 14/9, 3. THW Kiel (német) 11/10, 4. Telekom Veszprém 10/10, 5. Flensburg-Handewitt (német) 9/8, 6. Wisla Plock (lengyel) 6/9, 7. Bjerringbro-Silkeborg (dán) 4/9, 8. Kadetten Schaffhausen (svájci) 2/9

csütörtökön játszották:
B csoport:
Meskov Breszt (fehérorosz) - MOL-Pick Szeged 25-23 (14-14)
A B csoport állása: 1. Vardar Szkopje (macedón) 14 pont/10 mérkőzés (296-268), 2. Vive Tauron Kielce (lengyel) 14/10 (294-276), 3. MOL-Pick Szeged 13/10 (275-254), 4. Rhein-Neckar Löwen (német) 13/10 (281-276), 5. Meskov Breszt 11/10, 6. Celje Pivovarna Lasko (szlovén) 5/9, 7. PPD Zagreb (horvát) 4/10 (241-265), 8. IFK Kristianstad (svéd) 4/9 (243-270)

Az A és a B csoport győztese a negyeddöntőbe kerül, a 2-6. helyezettek pedig a nyolcaddöntőben folytatják majd szereplésüket.

Szerző