Valentin-nap - Fantáziátlan ajándékozás

Publikálás dátuma
2017.02.12. 09:45
Thinkstock illusztráció
A Bálint-, vagy Valentin-nap megítélése finoman szólva sem egyételmű, sokan csak manipulatív, pénztárca-nyitogató üzleti fogásnak tartják, másokat rosszullét kerülget a mindent elárasztó geil szivecskés motívumoktól, de sokan örülnek is, hogy létezik egy "szerelemesek napja" a - és akkor maradjunk a közhelyek területén - szürke hétköznapok sorában.  Akik azonban örülnek, és buzgón ajándékozgatnak, sok energiát nem fektetnek a meglepetések kiötlésébe- legalábbis az áruházak top-listája szerint.

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap (angolul Valentine's Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelvű elnevezés átvétele miatt mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.(Wikipédia)

Változatlanul a desszert és virág a legnépszerűbb Valentin-napon, de az átlagosnál több fogy italokból és a szíves díszítésű ajándékokból; az ünnephez kapcsolódó termékek forgalma többszörösére nő február 14-e közeledtével az MTI által megkérdezett áruházláncok szerint.

A Tesco áruházaiban a desszerteket, a vágott és cserepes virágokat, illetve a speciális szíves dekorációval ellátott ajándéktárgyakat - párnákat, plüss figurákat, bögréket, lufikat - keresik leginkább a vásárlók. A cukrászati termékek, pezsgők, alkoholos italok és ruházati cikkek iránt is megnő a kereslet ezekben a napokban. A vásárlások nagyobb része az utolsó két-három napon történik, a legerősebb nap a február 14-e. Egy átlagos februári naphoz képest kétszeresére-háromszorosára nő a Valentin-naphoz köthető termékek forgalma. 

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. azt emelte ki válaszában, hogy a desszertek forgalma határozottan nő ilyenkor. Tájékoztatásuk szerint a roham mindig az utolsó 1-2 napra korlátozódik. Február 12-e és 14-e között nő meg a desszertek iránti kereslet, akkor egy átlagos naphoz képest csaknem négyszeres mennyiséget adnak el. Idén a Valentin-napi forgalom kétszámjegyű növekedését várja az üzletlánc a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az Auchan Magyarország Kft. közlése szerint az élelmiszerek közül a táblás csokoládék és pralinék forgalma nő meg ebben az időszakban, sokan keresik az ismert márkák desszertjeit, illetve a speciális Valentin-napi desszerteket. Nagyon keresettek a szív alakú, illetve feliratos plüssök, ajándéktárgyak. Számottevően nő a kereslet a vágott virágok, csokrok és a cserepes virágok iránt is, a legtöbben a szálas rózsát és az orchideát választják. Az alkoholtartalmú italok közül a pezsgők és krémlikőrök forgalma nő ezekben a napokban. Ezeknél a termékeknél jelentős forgalomnövekedésre számít az Auchan, várakozásai szerint például a pralinék és a virágok közül egy-egy termék forgalma kiugróan is emelkedhet.

Valentin-nap közeledtével szintén a forgalom növekedéséről számolt be az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., a vásárlók az élelmiszerlánc üzleteiben is a csokoládékat és a virágot keresik leginkább, de a borok, pezsgők és parfümök szintén népszerűek. A csokoládéknál a magasabb minőségű, elegánsabb csomagolásban lévő termékek iránt nő a kereslet, a virágoknál pedig a vágott és a cserepes növények iránt is, a rózsa- és tulipáncsokrok, illetve a különböző virágos szobanövények és a cserepes rózsa iránt.

A Lidl Magyarország válaszában szintén a táblás és desszert csokoládékat emelte ki a Valentin-nap kapcsán, illetve a vágott és cserepes virágokat, valamint a szív alakú párnákat, képkereteket, takarókat és plüss állatokat.

Szerző

2006 ősz - Új szinten a rendőri vezetők pere

Publikálás dátuma
2017.02.12. 09:33
A felvétel a 2015 októberi tárgyaláson készült - Népszava fotó/Molnár Ádám
Hétfőre tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.

Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt rója a vádlottak terhére, hogy a székházhoz vezényelt rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelősége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására. A székházostromnál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett.

Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetés, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben csak a visszaesők kaptak.

Az összecsapások a tévészékház ostromát követő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd 2006. október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánja a vádlottak felelősségre vonását, mert a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Az ügyészség álláspontja szerint több ilyen esetben a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást.

Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést vagy még enyhébb szankciót kért a vádlottakra a javarészt mulasztással megvalósított katonai bűncselekmények miatt. A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és védőikkel együtt felmentést kértek.

Az elsőfokú büntetőper 2013-ban kezdődött és mintegy két év alatt több mint száz tárgyalást tartottak, meghallgattak több mint kétszáz tanút, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, aki a 2010-es kormányváltás után miniszterelnöki megbízottként vizsgálta a történteket - jelenleg pedig alkotmánybíró -, továbbá Papp Károly rendőr tábornokot, jelenlegi országos rendőrfőkapitányt.

Az elsőfokú büntetőperben ismertették a rendőrök székházostrom idején egymással váltott rádióüzeneteit. Amikor például tüzet gyújtottak a támadók az épületnél, azt jelentették a rendőrök: "Siessetek, mert itt fogunk megfulladni!" A rendőrök hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: "Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek! (...) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (...) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (...) Hol a (...) vagytok, már elnézést!" Az elöljárók azonban sokáig csak nyugtázták az adásokat és időnként felszólították beosztottjaikat, hogy tartsanak ki. Csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok, gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!

Az eseményeket az évek során több parlamenti és szakértői bizottság is vizsgálta.

Az elsőfokú büntetőperben 2015 októberében hirdetett nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa: Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült, a többi vádlottat pedig felmentették a vádak alól.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol néhány hete az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott a több mint egy évtizeddel ezelőtt történtek kapcsán, a többi vádlott esetében pedig jobbára bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.

Szerző

Nekik ez a becsület: a Waffen SS-t éltették

Publikálás dátuma
2017.02.11. 21:25

Az 1945-ös budavári kitörés évfordulóján több mint hatszáz feketébe öltözött szélsőjobboldali vonult fel a Városmajorban. Hamisítatlan náci-nyilas rendezvény kerekedett a megemlékezésből. Tiszteletét tette a Jobbikkal szövetséges „vármegyés" mozgalom is.

A szélsőjobboldal legszéle gyülekezett nem messze a Széll Kálmán (Moszkva) tértől, a városmajori templom mögött, hogy megemlékezzen az úgynevezett becsület napjáról. A társaság jórészt fiatalokból állt, olyanokból, akik aligha veszik sértésnek, ha neonácinak vagy újnyilasnak nevezik őket. A szervezők a pártzászlókat nemkívánatosnak nyilvánították, a résztvevőket – „a rendezvény jellegére való tekintettel" – arra kérték, hogy fekete, legalábbis sötét ruházatban érkezzenek. A megjelentek ehhez tartották magukat.

1945 február 11-én a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. A szélsőjobboldal számára ez a „becsület", a „kitörés" napja. 1997-ben tartották első demonstrációjukat. A rendőrség (és a bíróság) azóta hol betiltja, hol a külvárosba vagy magánterületre száműzi a rendezvényt, máskor – ha éppen úgy tartja kedve ­– engedélyezi. Tavaly például a budavári Kapisztrán tér volt a helyszín, idén a Városmajor.

Ezúttal hiányzott a szervezők közül a korábban kettészakadt Magyar Nemzeti Arcvonal, de ezen – mivel a bőnyi rendőrgyilkosság után gyakorlatilag felszámolták a társaságot, a szellemi vezér Győrkös István most is előzetesben van – senki sem csodálkozott. A csapathoz külföldi eszmetársak, németek és olaszok is csatlakoztak (az árpádsávos zászlók mellett lengyel és székely lobogót is láttunk). A menet dobpergés kíséretében a tábori vadászok I. világháborús emlékművéhez vonult.

A köszöntő szerint az egybegyűltek azért jöttek össze, hogy megemlékezzenek a „vörös mocsok" elleni harcban elesett áldozatokról. Nem beszélve arról, hogy Európa új véderejévé kell válniuk.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom küldöttsége is feltűnt a megemlékezésen. A Jobbikkal szövetséges szervezet szónokot is adott. Incze Béla alelnök úgy vélte – bár „fizikai értelemben nem mi győztünk" – minden egyes apró áldozatban ott volt a győzelem lehetősége. Továbbá: az ember halandó, de az eszme legyőzhetetlen. A „liberális sajtó" jelenlévő képviselőitől azt kérte, ne okozzanak csalódást, „tegyetek ki minket a címlapra, erősítsétek fel a hangunkat".

Sajnos, rossz hírrel kell szolgálnunk számára: elenyészően csekély a valószínűsége annak, hogy a Népszava olvasói között akár egyetlen ember is akadhat, aki cikkünk hatására szimpatizálni kezd a nácikkal és nyilasokkal. Ellenben újra itt az alkalom, hogy idézzük Ungváry Krisztián történész rendkívül alapos, témába vágó könyvét, a Budapest ostromát. Ungváry hangsúlyozza, hogy egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított magyar főváros védelméhez. Elrendelte, hogy Budapestet háztól házig vívott harccal kell védeni: függetlenül attól, hogy milyen veszteség éri a lakosságot és az épületeket. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott közölte, hogy „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".

A világháború egyik legvéresebb, hónapokig tartó ostroma során Ungváry Krisztián adatai szerint a lakosság vesztesége mintegy 35 ezer ember volt. A szovjet áldozatokat nem számítva minden második halott a civilek közül került ki. A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen.

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Visszatérve a városmajori rendezvényre, az egyik külföldi vendég, a német neonáci Matthias Fischer magyar kifejezéssel, Szálasi Ferenc köszöntésével zárta felszólalását: „Kitartás!". Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője arról értekezett, hogy a világot meghatározza az élettérért való küzdelem, aki mást állít, az hazudik – vagy nem normális. Ilyenekkel ő nem foglalkozik, A szélsőliberális, beteg és perverz emberek szerinte élhetetlenné, védtelenné tették Európát. Faji, nemzeti öntudatra van szükség, sárba kell taposni azt, aki „ki akar szorítani az életteremből". Végezetül Tyirityán még jobban bekeményített, és a rémtetteiről hírhedt Waffen SS-t éltette: „Elismerés és tiszteletem a Waffen SS-nek! Dicsőség a Waffen SS-nek!"

Közben a budai Várban, a Bécsi kapu térnél 30-40 antifasiszta ellentüntetést tartott. A szomszédos Kapisztrán térről indult a Kitörés Emlék- és teljesítménytúra. Vajnai Attila, az ellentüntetés egyik résztvevője, az Európai Baloldal elnöke feljelentéseket tett. A Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy egy csoport náci karlendítéssel provokálta az antifa demonstrálókat, néhányan jogsértően eltakarták az arcukat. Többeken pedig SS-jelvényt látott, ami Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számít.

Fejcserés emlékmű

Sejtelmünk sem volt, miért éppen egy I. világháborús emlékműnél koszorúznak a becsületnaposok, gondoltuk, majd kiderül valamelyik szónoklatból. Nem derült ki. A megoldást Prohászka László: Szoborsorsok című könyvében találtuk meg. Bár a talapzaton lévő felirat (1914–1918, A magyar tábori vadászzászlóaljak hőseinek emlékezetére) nem utal rá, az emlékműnek a II. világháborúhoz is köze van. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1940-ben – más források szerint 1941-ben – felavatott kétalakos szobrán ugyanis egy öreg, I. világháborús tábori vadász üdvözli fiatal, rohamsisakos katonatársát, aki II. világháborús egyenruhát visel.

1945 után nem a rohamsisak, hanem a tábori vadász tollas kalpagja okozott bonyodalmakat. Túlságosan hasonlított a csendőrök viseletére. Az emlékmű sorsa végül megoldódott, méghozzá – ahogyan Prohászka László fogalmaz – „világviszonylatban is egyedülálló módon". Mivel a kalapot nem lehetett eltávolítani, egyszerűen lefűrészelték az öreg katona fejét: Kisfaludi Strobl pedig új, honvédsapkás fejet készített.

Hab a tortán, hogy Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián egyik könyve szerint az eltávolított fejhez eredetileg a fehérterror különítményes parancsnoka, Prónay Pál állt modellt.



lásd még: Vizsgálatot követel az Európai Baloldal

Szerző