Elérhető az ukrán vízummentesség

Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:32
Petro Porosenko ukrán elnök is elvesztette korábbi népszerűségét FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHELE TANTUSSI.
Ukrajna tíz év múlva képes lesz teljesíteni az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit, az eddigi reformok eredményeit pedig már az idén érezni fogják, jelentette be Brüsszelben Volodimir Hrojszman, Ukrajna miniszterelnöke. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke újabb reményt adott az ukránoknak, jelezve, idén meglehet a várva várt vízummentesség, az Európai Unió pedig hamarosan utalni fogja a következő hitelrészletet. Miközben az ukrán vezetők az Oroszország elleni szankciók fenntartását szorgalmazzák, a Kijevbe látogató görög miniszterelnök azok megszüntetését szorgalmazta vendéglátói előtt.

Ha ezúttal nem jön közbe újabb halasztás, akkor, legalábbis ukrán sajtóinformációk szerint, június 12-én hatályba léphet a vízummentesség Ukrajnában. Az Európai Unióval ugyancsak szabadkereskedelmi egyezményt aláíró Moldova már korábban megkapta azt, Grúzia számára március 29-től érvényes a megállapodás részét képező kedvezmény. Ukrajna vízummentességének kérdése legutóbb tavaly decemberben került terítékre az Európai Tanács ülésén, akkor a döntéshozók időpontot nem határoztak meg, csak annyit közöltek, hogy 2017-ben kerülhet rá sor. Múlt hét pénteken Volodimir Hrojszman miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közötti brüsszeli találkozón az EB elnök kijelentette, az EU még a nyár előtt eltörli az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszert. A vízummentességről szóló döntést először az Európai Parlamentnek, majd az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Ha mindkét fórum megteszi ezt, a vízummentesség a döntés után 21 nap múlva lép életbe.

Juncker az ukrán miniszterelnökkel folytatott múlt heti egyeztetését követő sajtótájékoztatón elismerően szólt az ukrán reformtörekvések eredményeiről, úgy fogalmazott, az utóbbi 2-3 évben több előrelépés történt e téren, mint az azt megelőző húsz év alatt. Ezen törekvések elismeréseképpen az EU heteken belül utalni fogja a következő, 600 millió euró támogatást Ukrajnának. Ez annak a 3,4 milliárd eurós támogatásnak a része, amelyet az Unió Ukrajnának felajánlott és ebből 2,2 milliárdot már át is utalt az elmúlt években. A támogatás folyósítása azonban a reformokhoz kötött, Kijev csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti ezeket a feltételeket. Akárcsak a vízummentesség, amelyet elsősorban az ukrán adatvédelmi rendszernek az európai normákhoz való igazítása valamint a biometrikus útlevelek bevezetése volt.

Kijevnek e téren garantálnia kellett azt is, hogy kész zökkenőmentesen együttműködni az Unióval a bűnüldözés terén. Ezeket a feltételeket Ukrajna már tavaly is teljesítette, a vízummentesség késését pedig nem indokolta az EU. Valószínűleg a tavaly áprilisi, az Ukrajna társulását elutasító holland népszavazás illetve az országon belüli egyre komolyabb közbiztonsági problémák, illetve a minszki folyamat, azaz a kelet-ukrajnai politikai rendezés elakadása játszott ebben szerepet. Juncker ezúttal is hangsúlyozta, hogy az EU támogatja Ukrajnát, „és nem csak az Oroszországgal való konfliktusában, hanem általában véve is".

Támogatását fejezte ki a NATO főtitkár-helyettese, Rose Gottemoeller is, akivel ugyancsak Brüsszelben egyeztetett Hrojszman. Gottemoeller kiemelte, a szövetség minden tagállama támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és ismételten elítélte Kelet-Ukrajna Oroszország általi destabilizálását és az erőszak újrafellángolását a kelet-ukrán fronton.

A harcok kiújulása, a rendezési folyamat helyben topogása azonban továbbra is veszélyezteti az ukrán vízummentességet. A minszki egyezményt a német és francia diplomácia közvetítésével hozták tető alá, a tegnap államfővé választott Frank-Walter Steinmeier volt német külügyminiszter pedig az utóbbi időben többször elmondta, hogy a folyamat megakadása mindkét fél hibája, vagyis azt állította, hogy Kijev sem tesz eleget az egyezményben vállalt kötelezettségeinek. A nehézfegyverzet visszavonása megtörtént mindkét oldalról, ám a tényleges politikai rendezésben tapodtat sem léptek elő a felek. Az ukrán álláspont szerint mindaddig nem lehet választást tartani a szakadár, magukat népköztársaságnak kikiáltó területeken, míg az ukrán hadsereg nem szerzi vissza a kontrollt a teljes ukrán-orosz határszakaszon. Ugyanakkor azt is állítják, hogy egy ilyen választás a jelenlegi szakadár vezetőket legitimálná, küldené a kijevi parlamentbe, amit elfogadhatatlannak tart az ukrán vezetés és az Oroszország elleni szankciók fenntartásában látja a megoldást.

Petro Porosenko államfő múlt hetén több alkalommal is hangot adott ezen meggyőződésének. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel való kijevi találkozóján Porosenko ismét elmondta, lehetetlennek tartja Donbász területén a választások megtartását mindaddig, míg az orosz hadsereg ki nem vonul teljességgel onnan és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek fenn kell tartania a szankciókat Oroszországgal szemben. A kijevi vezetés mindenekelőtt azért elevenítette fel és tartja napirenden újra a szankciók kérdését, mert Donald Trump amerikai elnök úgy vélekedett, hogy „meggondolandó” a büntetőintézkedések esetleges enyhítése abban az esetben, ha Moszkva hasznos szövetségesnek bizonyulna. Kijev meggyőződése szerint azonban egyedül a szankciókkal lehet Oroszországot a tárgyalóasztalnál tartani a kelet-ukrajnai válság kérdésében, amelynek okozója és fenntartója maga Moszkva.

Porosenko mindezt el is mondta a Ciprasszal közösen tartott sajtótájékoztatón, amelyen a görög miniszterelnök igencsak meglepte vendéglátóit. Ciprasz ugyanis az Oroszország elleni uniós szankciók megszüntetése mellett állt ki, arról beszélt, hogy ezek a szankciók, illetve Moszkva válaszintézkedései kedvezőtlenül érintették a görög gazdaságot. (Az EU 2014 júliusától sújtva gazdasági szankciókkal Oroszországot a Krím félsziget elcsatolásáért valamint a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepéért. Félévente hosszabbítják meg, legutóbb 2016 decemberében döntöttek a büntetőintézkedések fenntartásáról Brüsszelben. Moszkva válaszképpen embargót hirdetett azon országok agrártermékeire, amelyek csatlakoztak a szankciós politikához. ) „Egyrészt értjük az adekvát válasz szükségszerűségének igényét. De úgy gondoljuk, hogy a szankciók helyett más intézkedéseket kell hozni”, mondta a görög kormányfő, ám nem adott magyarázatot, példát arra, milyen más intézkedés jöhetne szóba.

A komoly gazdasági nehézségekkel küszködő Görögország nem az egyetlen uniós állam, amely sürgeti az Oroszország elleni szankciós politika befejezését. Mindenekelőtt Olaszország és Spanyolország emelt szót ellene arra hivatkozva, hogy az orosz válaszembargó súlyos károkat okoz agrárszektorának. Viszont Ciprasz volt az első külföldi állami vezető, aki Kijevben ezt nyilvánosan szóvá tette.

Az Európai Unió a minszki egyezmény maradéktalan alkalmazásától teszi függővé a büntetőintézkedéseket. A kelet-ukrajnai fronton azonban utóbbi két hétben újra kiújultak a harcok.

A donbászi választások kérdésében múlt héten diplomáciai feszültség keletkezett Kijev és Berlin között. Bekérették kedden az ukrán külügyminisztériumba Ernst Reichelt, Németország kijevi nagykövetét. A diplomatának egy interjúban kifejtett álláspontja kapcsán kellett magyarázatot adnia. Reichel az RBK-Ukraina hírportálnak nyilatkozva azt mondta: meg lehetne tartani a választásokat a szakadár ellenőrzés alatt lévő területeken anélkül, hogy kivonulnának onnan az orosz katonai csapatok. Szavai felháborodást váltottak ki ukrán politikai körökben, parlamenti képviselők követelték a külügyminisztériumtól a német nagykövet kérdőre vonását.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren is reagált az elhangzottakra. Az ukrán tárcavezető szerint „Elég volt az orosz fegyverek árnyékában rendezett vásári komédiákból!”. Klimkin leszögezte, hogy Ukrajnában már kétszer rendeztek orosz katonai jelenlét mellett törvényellenes és szabálytalan választásokat: előbb a Krím félszigeten, majd a Donyec-medence két önkényesen kikiáltott szakadár „népköztársaságában”.

Nem bíznak a demokratikus intézményrendszerben
Az ukrán lakosság elsősorban az egyházban bízik, derült ki egy február eleji közvélemény-kutatásból. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézetnek, az ukrán sajtóban közzétett adatai szerint a megkérdezettek 56,7 százaléka bízik meg az egyházban, s csupán 17 százalékuk bizalmatlan az intézmény iránt. Második helyen a fronton harcoló katonákat segítő önkéntesek állnak, akikben 53,5 százalék bízik míg 19,6 százalék nem bízik. A reguláris hadsereg, az Ukrán Fegyveres Erők a válaszadók 53,1 százalékának bizalmát élvezi. A hadsereggel szemben 23,5 százalék bizalmatlan. Régiós lebontásban rendkívül nagyok az eltérések a hadsereg iránti bizalomban. A fegyveres erőkben a nyugati országrészben 65,2, a keletiben viszont csak 31,1 százalék bízik.
Harmadik helyen a civil szervezetek állnak, 37 százalékos bizalmi indexszel és 24,5 százalékos elutasítottsággal. A média negyedik, bár elutasítottsága jóval magasabb, mint az iránta való bizalom. Összességében a lakosság 26,1 százaléka bízik a tömeghírközlésben, 43,3 százaléka nem. Ám ez esetben is a keleti országrészben egészen másképp alakulnak a számok, itt csupán 10 százaléknak van bizalma az ukrajnai média iránt, 68,2 százalék egyáltalán nem bízik benne.
Az orosz média bizalmi indexe csupán 2,4 százalékos.
Az országon belüli közbiztonsági problémák súlyosságát jelzi, hogy a járőrrendőrség bizalmi indexe csupán 25,6 százalék, 41,7 százalék egyáltalán nem bízik bennük, a nemrég nemzeti rendőrségre, „polícijára" keresztelt korábbi milíciában 22,9 százalék bízik 44 egyáltalán nem.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatban 11,9 százalék bízik, 47,1 nem.
A politikai intézmények bizalmi indexe rendkívül alacsony. A parlamentben a megkérdezetteknek csupán 5,3 százaléka bízik, 82,1 százalék elutasítja, a kormány támogatottsága pedig 9,5 százalék, elutasítottsága 72,8 százalék.
Miközben a kormányzó elit elveszítette a lakosság bizalmát, az ellenzék nem tudta ezt saját előnyére használni, ami egyben azt is jelzi, hogy az ukrajnai politikai válság még jó ideig gyűrűzni fog.
Petro Porosenko elnökben az ukránok 13,7 százaléka bízik, 69 viszont nem. Az ellenzékben csupán 13 százaléknak van bizalma, 59,1 százalék bizalmatlan.
Hogy nem egy, a jelenlegi helyzet szülte bizalmi válságról van szó Ukrajnában, az is jelzi, hogy például egy 2007-es GFK Ukrainí által végzett kutatás eredményei sem sokban térnek el. Az ukránok tíz évvel ezelőtt is legjobban az egyházban bíztak (58,2 százalék). Önkéntesek akkor még nem voltak, második helyen a hadsereg állt 38,2 százalékkal. A kormány akkor 11,8 százalék bizalmát élvezte, a parlament 9,3 százalékét. A politikai pártokban 2007-ben is csak 8,4 százalék bízott.

Szerző

Berlin a remény bástyája

Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:31
Sztárok a választáson: Joachim Löw, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (balra) Natalia Woerner színésszel és Heiko Maas
Már az első szavazási körben német államfővé választották Frank-Walter Steinmeiert. A volt külügyminiszter az 1239 leadott szavazatból 931-et kapott. Március közepén költözhet be a Bellevue kastélyba, s lesz hivatalosan is Joachim Gauck utóda.

„Örömmel teszek eleget a felkérésnek” – közölte Steinmeier az elnökválasztásról szóló szavazás közzététele után. Megköszönte a bizalmat a szövetségi gyűlés tagjainak. Mint mondta, az eredmény komoly bátorítást jelent számára. Rövid beszédében ígéretet tett arra, hogy pártokon felül álló államfő lesz. Kifejtette, Németországra a világ minden pontján „a remény fellegváraként” tekintenek, ám nem azért, mert „minden tökéletes lenne országunkban, hanem mert megmutattuk, hogy mi képesek vagyunk jobban csinálni”. Utalt arra, hogy a világ viharos időszakot él át, ezért „bölcsességre” és „bátorságra” van szükség a politikában. Hozzátette, ha egy másik országban meginog a demokrácia, Németországnak még szilárdabban kell a demokrácia talaján állnia. „Meg kell védenünk Európában a szabadság és demokrácia eszményképét” – tette hozzá.

Az 1956-ban született Frank-Walter Steinmeier a német belpolitika elismert személyisége. Nem tartják ugyan kivételesen jó szónoknak, de rendkívül megbízható személyiség, kiváló reálpolitikus, aki a diplomácia vezetőjeként a világ számos országában hívta fel a figyelmet a demokratikus alapértékek tiszteletben tartására. Jogásznak tanult, később politológiai tanulmányokat is végzett. 1975-ben lépett be az SPD-be. Már a kilencvenes évek elején Gerhard Schröder bizalmasa lett. Amikor utóbbit 1998-ban kancellárrá választották, Steinmeier követte őt Bonnba, s államtitkárrá nevezték ki. Több fontos stratégiai dokumentumot írt az SPD számára: a nyugdíjreform, illetve az ország szociális- és munkaügyi reformját magában foglaló Agenda 2010 társszerzője.

A kabinetben külpolitikai tapasztalatokra is szert tett, ezért a Schröder bukását követően, a 2005-ben megalakult nagykoalícióban Angela Merkel kancellár a német diplomácia vezetőjének nevezte ki. 2007-ben, s párttársa, Franz Müntefering visszalépése után az alkancellári tisztséget is ellátta. 2009 végéig állt a külügyminisztérium élén. Miután azonban a 2013-as választás során a CDU addigi koalíciós partnere, a szabaddemokrata FDP kiesett a parlamentből, ismét nagykoalíció jött létre, s Steinmeier ezúttal is a külügyi tárca irányítását kapta meg. Miután tavaly novemberben Angela Merkel is áldását adta arra, hogy ő legyen a következő elnök, a leköszönő Joachim Gauck utóda, Steinmeier 2017. január 27-én lemondott a külügyi tárca irányításáról, s a még hivatalban lévő pártelnöknek, Sigmar Gabrielnek adta át a helyét.

Sztárok a választáson: Joachim Löw, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (balra) Natalia Woerner színésszel és Heiko Maas igazságügy-miniszterrel beszélgetett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEFFI LOOS

Sztárok a választáson: Joachim Löw, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (balra) Natalia Woerner színésszel és Heiko Maas igazságügy-miniszterrel beszélgetett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEFFI LOOS

 Sztárparádé a parlamentben
Az elnökválasztás valóságos sztárparádéval ért fel. A szavazáson ugyanis nemcsak a parlament két házának képviselői vehettek részt, hanem a 16 tartomány által jelölt személyek, politikusok, közéleti személyiségek egyaránt. A baden-württembergi Zöldek például Joachim Löwöt, a német labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát delegálták, de három olimpiai bajnok is leadhatta voksát.
Az észak-rajna-vesztfáliai kereszténydemokraták a komikus Hape Kerkelinget, valamint a színésznő Veronica Ferrest küldték Berlinbe. Az SPD egy másik színésznőnek, Mariele Millowitschnak szavazott bizalmat. Szintén a szociáldemokraták delegáltak két televíziós személyiséget, Iris Berbent és Natalia Wörnert. Ugyancsak a szociáldemokratákat képviselte Katja Ebstein slágerénekes.

Szerző

Könnygázgránáttal zavartak meg egy LMBT összejövetelt

Könnygázgránáttal zavartak meg ismeretlen tettesek vasárnapra virradóra egy leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösség számára szervezett összejövetelt Zágrábban - közölte az N1 horvát kereskedelmi csatorna. Az incidensben két ember megsérült.

Az eset egy fővárosi szórakozóhelyen történt hajnali négy órakor. A könnygázgránát felrobbanása nem okozott ugyan komolyabb sérülést, de pánikhelyzet alakult ki, és a menekülő emberek közül többen könnyebben megsebesültek. Két ember szerzett súlyosabb sérüléseket, miután ablakot törtek, hogy levegőhöz jussanak. Az üvegszilánkok sebesítették meg őket. 

A rendőrség nyomozást indított, és vizsgálja a történtek részleteit. A melegszervezetek mellett a kormány is elítélte az incidenst.  "A horvát kormány a leghatározottabban elítéli a gyűlöletbeszéd és az erőszak minden formáját, a faji, vallási és nemi alapon való megkülönböztetést, továbbá folytatja a küzdelmet az egyenlőségért, az emberi méltóságért és minden állampolgár biztonságáért" - olvasható a kormányhivatal vasárnapi közleményében, amely szerint a kabinet elvárja azt is, hogy az illetékesek mielőbb fogják el a tetteseket és vonják felelősségre őket.

Szerző