Péterfalvi bírálta a főügyészséget

Az eszközöket nem rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat telepítette, de nekik is csak úgy lenne erre jogalapjuk, ha a bíróság vagy bizonyos esetekben az Igazságügyi Minisztérium engedélyt ad rá, ha minden úgy történt, ahogy a sajtóban megjelent, akkor jogsértés történhetett - írta a hvg.hu-nak megküldött állásfoglalásában Péterfalvi Attila. 

Ismert, a közmédia székházában tavaly tavasszal találtak poloskákat többek között Vaszily Miklós vezérigazgató irodájában. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség február elején szüntette meg a nyomozást, mert szerintük az MTVA irodáiban, illetve tárgyalóiban ezt nem lehet tiltott adatszerzést elkövetni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője szerint azonban a büntetőeljárásról, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is minden magánhelyiséget és magánjárművet is ebbe a körbe vesz, nem csak a "lakást".

Szerző

Volt Fidelitas-vezetőt is bőkezűen támogatnak

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:08
„Gyermekálmok megvalósítását” is támogatták FOTÓ: HUNGAROCONTROL
A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas egyik volt vezetőjének alapítványát is nagyvonalúan támogatja a Hungarocontrol - derült ki az állami légiirányító cég szerződéslistájából. A társaság egy tavaly februári szerződés szerint 25 millió forinttal segíti a Jövő Uniója Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke az a Tardi Tamás Ákos, aki tavaly november elejéig a Fidelitas választmányi elnöke volt.

Ezzel tovább bővült a Hungaroncontrol gyanús támogatásainak köre. A hétvégén az Index írta meg, hogy a cég 320 millió forinttal támogatja a Szövetség a Nemzetért Alapítványt: ez a szervezet felelt az Orbán Viktor által 2002-ben életre hívott polgári körök fenntartásáért, így ez állt a kormányfőt is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör mögött is. Hétfőn Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, az Európai Parlament (EP) közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke már konkrétan "fideszes kifizetőhelynek" nevezte a Hungarocontrolt. Mint közleményében fogalmazott, a cégnek választ kell adnia arra, hogy miért érezte fontosnak ötmillió forinttal támogatni Orbán Viktor programbeszédeinek állandó helyszínét, a Bálványosi Szabadegyetemet, s miért a Fidesz-frakció korábbi kabinettitkára, Kuna Tibor cégeit bízta meg sokmillió forintért rendezvényszervezéssel, kommunikációs tanácsadással. A szerződések listája szerint a Kuna által vezetett, rendszeresen állami megbízásokat kapó Trinity International Communications Kft.-vel tavaly áprilisban 50 milliós, júniusban pedig 17,8, szerződést kötött a társaság. Az Átlátszó egyébként már tavaly írt arról, hogy Kuna cégei jelentős megbízást kaptak a Hungarocontroltól.

Noha ehhez képest a Jövő Uniója Alapítvány 25 milliós támogatása csekélynek mondható, a szervezet így is figyelemreméltó: már 2015-ben azzal keltett feltűnést, hogy feltűnő gyorsasággal vált az állami cégek kegyeltjévé, alapításának évében rögtön 8 milliós támogatást kapott például a Szerencsejáték Zrt. egyik cégétől. Az alapítvány egyébként ma sem szenved hiányt állami mecénásokból: honlapja szerint a Hungarocontrol mellett a Szerencsejáték Zrt. az Eximbank és MAVIR is segíti.

Mindez már csak azért különös, mert az alapítványt 2015. január 26-án hozták létre, vagyis a civil szervezet sikere szinte álomszerű, főként máig ismeretlen tevékenysége fényében. Tardi Tamás Ákos, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Népszava érdeklődésére elmondta, legfontosabb feladatuk, hogy határainkon innen és túl segítsék a fiatal generáció közéleti fejlődését, kulturális, tudományos valamint művészeti tevékenységeit. Emellett - tette hozzá - kiemelt feladatuk a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, az állami gondozásban élő fiatalok támogatása. Arra a kérdésünkre, miként tudtak támogatáshoz jutni a Hungarocontrol-tól, azt írta: "2016 januárjában több szervezetnek írtunk alapítványi bemutatkozó levelet, ezt követően a Hungarocontrol Zrt. felvette a kapcsolatot az alapítvánnyal és adatokat kért tőlünk ellenőrzés céljából. Majd több megbeszélést követően létrejött a támogatási szerződés." Tardi szerint pénzt az Őrangyalok Ligája nevű programra költötték: "gyermekálmok megvalósítására használtuk fel a 2016-os évben."

A támogatások miatt kerestük a Hungarocontrolt, de a társaság eddig egyetlen kérdésünkre sem adott választ.

Szerző

Megvédjük Európát, de pénzért bárkit beengedünk

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:06
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tizenkilencedik évértékelőjén, pénteken Orbán Viktor kormányfő öt pontba foglalta, milyen területeken kell 2017-ben a nemzeti önrendelkezés jegyében csatáznia az országnak Brüsszellel. Az egyik a menekültkérdés volt.

„Ha baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor.” „Megvédeni magunkat és Európát is: ez lett évszázadok alatt a magyar nemzet sorsa.” Mindkét idézet Orbán Viktor kormányfőtől származik (az egyik 2015-ből, a másik az elmúlt hetekből való), és keretbe foglalja azt az érvrendszert, amellyel a kormány indokolni igyekszik az idegenellenesség politikáját. Ugyanakkor számos olyan döntése volt az Orbán-kabinetnek a jelzett időszakban, amely ellentmond a miniszterelnök állításainak: a kormány részint anyagi haszonszerzési célzattal, részint nemtörődömségből sokezres nagyságban szabadított Magyarországra és Európára ellenőrizetlen előéletű, illetve bizonyíthatóan kétes egzisztenciájú külföldieket – sokkal többet, mint amennyien menekültként, bevándorlási céllal érkeztek hozzánk.

A 2015 őszi menekültválság során (még a déli határkerítés felépítése előtt) a magyar kormány regisztrálatlan menekültek tízezreit engedte (illetve szállította busszal vagy vonattal) tovább Nyugat-Európa felé. Ezt a kormányzati illetékesek eleinte tagadták, később azonban Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt elismerte: több mint 84 ezer menekült jutott át Magyarországon regisztráció nélkül. Pintér úgy magyarázta a dolgot, hogy a szerb határon keresztül érkező menekülteket – mivel nem az EU-ból jöttek – regisztrálták, a Horvátország irányából jövőket viszont nem, mert feltételezték, hogy a horvát hatóságok már azonosították őket. Az indoklást a bizottság ellenzéki tagjai nem fogadták el, mondván: ezzel az erővel a szerb határon át érkezőket sem kellett volna felírni, hiszen ők meg az EU-tag Görögországon át jöttek. Később a kormány már inkább azzal védekezett, hogy a menekültek nem tanúsítottak együttműködést, ezért nem lehetett felírni az adataikat. Ezen az úton bizonyíthatóan bekerültek terroristák Európába, például a franciaországi Bataclan-merénylet egyik elkövetője, Salah Abdeslam 2015 nyarán bizonyíthatóan Magyarországot is érintve jutott az EU területére.

Nem aggódta túl a kormány a letelepedési kötvénynek nevezett konstrukcióval Magyarországra érkezők ügyét sem. Szintén Pintér Sándor adott tájékoztatást róla, hogy tavaly decemberig tavaly december 15-éig a családtagokkal együtt összesen 12 736-an kértek a kötvényvásárlók közül letelepedési engedélyt, és 10 233-an (köztük iráni, pakisztáni, szír, iraki, török, szaúdi, libanoni, egyiptomi, líbiai, algériai, jordániai, tunéziai, marokkói, jemeni, nigériai, afgán, bahreini, bangladesi, gaboni, szudáni, ghánai állampolgárok) meg is kapták. A kötvénykonstrukciót Rogán Antal találta ki, és a kötvényeket busás jutalom ellenében forgalmazó cége, az Arton Capital Kft. Rogán egykori egyetemi barátjáé, ami felveti a gyanút, hogy a magánérdek itt a „nemzeti érdek” elé került: a kormányzati szereplőkhöz közeli offshore cégek százmilliárdos haszonra tehettek szert a kötvénybiznisszel, ennek fejében pedig az Orbán-kabinet elnézte az ellenzék által utóbb VIP-embercsempészetnek nevezett akciót. Időközben az is kiderült, hogy a kötvényvásárlókat – vélhetően a zavartalan üzletmenet érdekében – meglehetősen laza, vagy olykor csak névleges ellenőrzésnek vetették alá, így például egy elítélt orosz bűnözőt is sikerült Magyarországra importálni a kötvényprogrammal.

Hasonló volt a motiváció és a kivitelezés a Kiss Szilárd moszkvai agrárdiplomata nevével fémjelzett vízumbotrányban, amelynek keretében a moszkvai magyar konzulátus évente sok ezer (javarészt orosz) embernek adott vízumot mindenfajta ellenőrzés révén. A vízumbolt Európa-szerte lebukott ügyfelei prostituáltak és ismert bűnözők voltak, akik mind fizettek a soron kívüli, adatfelvétel nélküli beutazási lehetőségért, az egyik esetben például 80 ezer eurót. A kormányt itt sem izgatta az idegenek bejövetele: a visszaélésről már 2013 végén tudtak, nyomozás azonban csupán 2015-ben indult, eredménye ma sincs, Kiss Szilárdot pedig még ma is védi a külügy, a 2013-as belső vizsgálat anyagát csak perek árán tudta a tárcától megszerezni az LMP-s Szél Bernadett.

A fentieknél is homályosabb annak az ezer állítólagos kopt keresztény családnak az ügye, akiket úgymond menekültként fogadott be a magyar állam 2015 előtt, ám sem a koptok szervezetei nem tudtak róluk, sem a kormány nem tudta őket bemutatni az érdeklődő sajtónak. Vagyis, amennyiben tényleg érkeztek ilyen címen koptok (vagy bárkik) hozzánk Irakból és Egyiptomból, a megkapott menekültstátuszt arra használták föl, hogy azonnal továbbáljanak valamelyik másik EU-tagállamba.