Mint fogalmazott, a kilencvenes évek közepén elég volt 10 százalékkal többet gyűjteni a minimumnál, hiszen „a pártok akkor még nem tanultak meg hamisítani, visszaélni és vásárolni”. A Fidesz 2014-re viszont már csúcsra járatta ezeket a módszereket: 10 olyan bizniszpárt is elindult az országgyűlési választáson országos listával, amelyek végül kevesebb szavazatot kaptak, mint amennyi ajánló aláírást szereztek – emlékeztetett a szakértő. Mindezek alapján becsülte úgy az Országos Választási Iroda egykori vezetője, hogy a Momentumnak 138 ezernél körülbelül 30-40 százalékkal kell több aláírást gyűjtenie.
Tóth szerint egyébként nem csak azért kell több aláírást gyűjteni, hogy kivédjék a hamis szignókat, szándékos csalásokat, hanem azért is, mert egy népszavazásnak nagyon magas az érvényességi küszöbe. „Az aláírás erősen hasonlít a politikusok kézfogására. Minden egyes kézfogás, egy szavazat. Egy darab aláírás ugyanígy egy szavazat” – vélekedett a választási szakértő, aki szerint a Momentum gyűjtése nagyon jót tesz minden pártnak, minden mozgalomnak. Úgy látja: a „megélhetési ellenzék” egyik nagy tragédiája, hogy nem beszélgetnek senkivel.
A rendszerváltás óta egyébként kevés országos referendumot sikerült aláírásokkal kiharcolni. A Fidesz 2008-as népszavazása előtt 1990-ben a közvetlen elnökválasztásról volt ilyen referendum. Csak budapestieket érintő népszavazás - mint a mostani - pedig még nem volt. Az összegyűjtött aláírásokat 2013, az új népszavazási törvény elfogadása óta ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda. A mostani olimpiás szavazás aláírásait a helyi, Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi majd.
A Momentum nemcsak az aláírásokkal foglalkozik: közérdekű adatigénylést nyújtott be Fekete-Győr András a budapesti olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-hez. A szervezet elnöke kikérte az összes, a zrt. megalakulása óta megkötött szerződést. Arra kíváncsiak, hogy mire költi a cég az olimpia előkészítésére kapott 15 milliárd forint közpénzt.