Kis vasút, nagy titkolózás Felcsúton

Nem adta ki a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, hogy mennyi jegyet adtak el a felcsúti kisvasútra 2016. április 30. óta, holott decemberben még kiadta a szeptemberi és októberi utasforgalmi adatokat. 

A Mészáros Lőrinc vezette alapítvány azért nem adott választ az Átlátszónak, mert szerintük ők nem látnak el közfeladatot, és nem kaptak pénzt a költségvetésből. Ám ez nem így van, hiszen a kisvasútra kapott 600 millió forintos EU-támogatás közpénznek minősül, így válaszolniuk kell a portál adatigénylésre. Az alapítvány pont aznap tagadta meg az adatok kiadását, amikor a bíróság kimondta: kötelesek kiadni, mire költötték a tao-pénzeket, mert közhasznú tevékenységet folytatnak.

Szerző

A diákmunka-hálózat alapítója lett a BKIK új főtitkára

Marosi Zoltánt választották főtitkárnak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) keddi elnökségi ülésén - tájékoztatott a kamara.

A BKIK közleménye szerint Marosi László célja, hogy újraértelmezze és új tartalommal töltse meg a kamarai szolgálatot. Az új főtitkár fontosnak tartja, hogy a BKIK képzési központtá alakuljon és fejlessze a fővárosi vállalkozók ismereteit, felkészültségét és digitális kompetenciáját, ezzel javítsa Budapest munkaerőpiaci helyzetét. Marosi László 53 éves közgazdász, gyakorló vállalkozó, a Meló-Diák piacvezető diákmunka-hálózat alapítója. Vállalkozása menedzselése mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnökségi tagja. 2016-ban a kis- és középvállalkozások versenyképességének ösztönzéséért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól Magyar Gazdaságért díjat kapott.

Szerző

Pfaff és a bejgli

Fogadást ajánlottam önöknek tegnap, de nyugodtan zárjanak ki most rögtön minden jobb klubból. Úrinő ugyanis biztosra nem fogad, én meg tutira mentem, amikor felvetettem: a Liget-projektben a Szépművészeti Múzeum felújításának kétmilliárdos többletköltsége csak a kezdet. Lesz ez még drágább is.

És valóban - mert vegyük csak a Közlekedési Múzeumot, ahol eddig csak bontottak, de a kockás papíron máris megduplázódott a költségvetés. Ha valaki ma végigsétál a Liget északi peremén, döbbenten láthatja, hogy az épület volt, nincs. Földig lerombolták, hogy aztán majd visszaépíthessék: abban a formájában, amelyet sem a millenniumkori közönség, sem a mai hozzáértők nem tartanak értékesnek.

Pfaff Ferenc, a Monarchia futószalagon gyártott állomásépületeinek atyja kissé ormótlan, díszletszerű épületet alkotott 1896-ban, ami kiállítási csarnoknak prímán elment, de égedelem nagy kupolája nem hiányzott a kutyának sem, miután odalett a világháborús ostromban. Most azonban visszaépítik, mert ad egy, jó lesz kilátónak, ad kettő, ez az "eredeti", és annak ma nagy kultusza van, lásd a Hauszmann-habcsókok rekonstrukcióját a budavári palotában. Múzeumnak persze nem jó, mert a XXI. században annak kicsit másfélének illik lennie, mint a XIX. század végén, de semmi baj, a kiállítást úgyis leviszik a föld alá.

Hogy kell-e ez, és ha igen, így kell-e, esetleg ilyen drágán kell-e, hogy megér-e ez nekünk az adónkból 7 milliárdot vagy épp 15-öt, arról persze nem konzultál senki a polgárral. Ahogy a hajdani országimázsközpont-vezető mondotta volt a méregdrága tűzijátékról: a nagymamánál sem firtatjuk, mennyibe került a bejgli. Örülni kell, és kész.

Szerző
N. Kósa Judit