DK: van-e videó, ahogy Orbán és Pintér pénzt kap a maffiától?

Némaságba burkolózik Orbán Viktor és Pintér Sándor, pedig az embereknek joguk van tudni a jelenlegi miniszterelnök és belügyminiszter esetleges bűnös múltjáról. A bombagyáros, Dietmar Clodo egy tavalyi írásbeli vallomásban azt állította, hogy budapesti lakásán 1993 és 1996 között havonta tízezer német márkát adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak, hogy az orosz maffia magyarországi illegális tevékenysége felett szemet hunyjanak a magyar hatóságok - írja közleményében a Demokratikus Kolaíció.

Clodo vallomása szerint az 1994-es választás előtt az orosz maffia képviselője egymillió márkát tartalmazó táskát adott át Orbán Viktornak. Orosz hírforrások szerint ezekről videófelvételek készülhettek, amelyek az orosz kormány és titkosszolgálatok birtokába kerülhettek, így azokat ma akár Putyin orosz elnök is ismerheti.

A DK szerint az embereknek joga van tudni, találkozott-e Pintér Sándor és Orbán Viktor az orosz maffia tagjaival? Vettek-e át tőlük bármilyen pénzt? Van-e tudomása Orbánnak és Pintérnek arról, hogy Putyin láthatott ilyen videófelvételeket? Van-e tudomásuk arról, hogy más vett-e át pénzt az orosz maffiától? Történt-e az első Orbán--kormány idején olyan rendőri, nyomozati intézkedés, amely leállított valamilyen vizsgálatot az orosz maffia magyarországi tevékenységével kapcsolatban? Van-e mindezekkel összefüggésben a Magyarországra nézve káros paksi szerződés megkötése? - teszi fel a kérdéseket a DK a dokumentumban.

Szerző

Vízumbotrány - Miniszterek felelősségét is vizsgálhatják

Publikálás dátuma
2017.02.14. 20:09
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
A Moszkvában 2012-2013-ban vízumbotrányba keveredett, ám az Orbán-kormány által jelenleg is védelmezett Kiss Szilárd egykori agrárdiplomata ügyét tárgyalta a nemzetbiztonsági bizottság; az „egyebek” napirendi pontban hallgatták meg a szolgálatok illetékeseit. A Népszava információ szerint a kapott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a szolgálatok – itt első helyen a kémelhárítási feladatokat végző Információs Hivatalról lehet szó – az eseményekkel egyidőben világos jelzéseket adtak arról, hogy a moszkvai konzulátuson jogsértő vízumkereskedelem zajlik.

Jelezték azt is, hogy Kiss révén olyanok is beutazási papírokhoz jutnak, akik bűnöző múltjuk vagy egyszerűen a jogszabályokban előírt ellenőrzés elmaradása miatt biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és az Unió számára.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szerint a szolgálatok az egyre kínosabb ügyben átpasszolták a felelősséget a kormánynak, vagyis a testület következő ülésein aligha lesz megkerülhető az érintett kormánytagok – Szijjártó Péter külgazdasági és külügy-, Fazekas Sándor agrárminiszter és a polgári titkosszolgálatok munkáját felügyelő Lázár János szerepének vizsgálata.

A képviselő lapunknak úgy fogalmazott: különösen visszatetsző számára Szijjártónak az a kijelentése, hogy nem botrányról, hanem csupán ellenőrizetlen sajtóinformációkról van szó. Emlékezetes, éppen Szél Bernadett adatigénylési pere nyomán vált a napokban ismertté az a belső vizsgálati anyag, amely szerint a külügy már 2013 novemberében a legapróbb részletekig tisztában volt a visszaélésekkel.

Vagyonnyilatkozat - Mit vallott Rogán?

Publikálás dátuma
2017.02.14. 19:56
Népszava fotó/Tóth Gergő
Rogán Antal idei vagyonbevallásában egy bejegyzés alatt álló találmányt is feltüntetett. Ezt azonban saját korábbi közlése szerint tavaly már eladta. Felmerül a kérdés, vajon melyik nyilatkozat tükrözi a valós állapotot, hiszen a hamis képviselői „vallomásokat” semmi se tiltja.

Rogán Antal idei vagyonbevallásában egy bejegyzés alatt álló találmányt is feltüntetett. Ezt azonban saját korábbi közlése szerint tavaly már eladta. Felmerül a kérdés, vajon melyik nyilatkozat tükrözi a valós állapotot, hiszen a hamis képviselői „vallomásokat” semmi se tiltja. Rogán Antal vagyonbevallásában egy bejegyzés alatt álló szabadalom tulajdonaként van feltüntetve. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter január 31-én leadott vagyonnyilatkozatának „egyéb közlendők” sorában tüntette ugyanis fel a „szabadalmi jog bejegyzés alatt” sort. Megkérdeztük a kabinetirodát, hogy ez alatt pontosan mit is értett a propagandaminiszter, de válasz egyelőre nem érkezett. 

Rogán minden bizonnyal arra a - valóban bejegyzés alatt álló - elektronikus aláírás-találmányra gondolhatott, amit feltalálótársaival együtt két éve nyújtott be bejegyzésre a hatóságokhoz. Partnerei annak a Hunguard Kft.-nek a vezetői, amelynek szakértők szerint a Fidesz különböző, a cégnek kedvező törvények révén évente tízmilliárdos piacot és milliárdos nyereséget biztosít. A társaság hasznából ugyanakkor több százmillió forint máltai, offshore-vonalon rejtett háttéremberekhez kerül. Rogán és a Hunguard mindennemű kapcsolatot tagad, ám kettejük között már a találmány közös pont.

A kabinetminiszter nem kérkedik feltalálói erényeivel: a magyar hatósági iratokban is neve feltüntetésének mellőzését kérte. Az azóta bezárt Népszabadság tavaly a nemzetközi adatbázis alapján adhatott hírt a találmányügyről. Rogán Antal akkor közleményben ismerte el, hogy informatikai kutatásokat végez. Igaz, se előtte, se azóta nem lehetett hallani hasonlóról: miniszterként elsősorban a kormányhirdetési pénzeket osztja el, neve más találmány mellett nem szerepel az adatbázisokban. Azt, hogy ezt a találmányt miért nem tüntette fel tavalyi vagyonnyilatkozatában, azzal magyarázta, hogy az még bejegyzés alatt állt.

E magyarázat ingatag lábakon áll, ugyanis egy bejegyzés alatt álló találmány is hasznosítható, adható-vehető vagyon. És - mint az a nyilvános szabadalmi iratokból kiderült - Rogán 2016. február 2-án, azaz négy nappal a tavalyi bevallása leadása után, társaival együtt át is ruházta találmányát az - amúgy rejtett szálakon szintén őhozzá köthető - MobilSign Kft.-re. A miniszter múlt évi sajtónyilatkozata szerint az eladáskor az ügyletből nem származott jövedelme. Arra a kérdésünkre, hogy a szerződés alapján a jövőben kaphat-e az eladott találmányért pénzt, és ha igen, milyen feltételek mellett és mennyit, a tárca szintén nem válaszol. Mindenesetre a Magyar Telekom már fizetett a - még be se jegyzett - eljárás alkalmazásáért.

Rejtély ráadásul, hogy ha tavaly eladta, akkor most Rogán miért is írta be vagyonnyilatkozatába a találmányt. Hiszen azt továbbra se jegyezték be, ami a tavalyi titkolózás magyarázatául szolgált, ráadásul elvileg már nem is a sajátja. Minden jel arra utal, hogy tavaly azért nem tett róla említést, mert az még nem volt ismert a nyilvánosság előtt, az idén pedig azért vallotta be, mert amúgy is fény derült rá. Kérdés persze az is, hogy egy parlamenti képviselő, aki ráadásul miniszter is, adhat-e be ilyen vagyonnyilatkozatot, illetve ez jár-e bárminemű büntetéssel. Rogánt korábban lakásméreteit illetően érték támadások , később - több körben - kijavította bevallását, más következménye annak az ügynek sem volt.

A megkérdőjelezhető vagyonnyilatkozat következményei kapcsán a lapunknak jogászok a terület szabályozatlanságára panaszkodtak, noha álláspontjuk nem mindenben egyezett meg. Alaptézis, hogy az idevágó törvényben a képviselők meglehetős felszínesen szabályozták saját vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük kereteit. A jogszabály általánosan annyit ír elő, hogy a képviselőnek vagyonnyilatkozatot kell tennie. A törvény melléklete alapján az ingatlanban vagy a gazdasági társaságban meglévő tulajdonról viszonylag pontosan kell vallani, ám másra - így például találmányokra - semminemű pontosító szabály nem vonatkozik. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter szerint az általános nyilatkozati elv alapján a képviselőnek nem az adott évben történt eseményekre kell utalásokat tennie, hanem az adott napon valós adatokról kell számot adnia.

Emelnék a bevallás komolyságát

A Transparency International és az MSZP is több javaslattal élt a vagyonbevallás komolyságának emelése érdekében. A szocialisták közhiteles nyilvántartásokból ellenőriznék a bevallott adatokat, a többi vagyontárgy értékéről pedig bizonylatot kérnének. Az adóhatóságot az ellenzéki párt és a civil szervezet is bevonná az ellenőrzésbe. Felmerült az is, hogy a vagyonbevallás magán- helyett közokirat legyen. Ligeti Miklós ugyanakkor járható útnak tartaná azt is, ha a dokumentum különleges magánokirattá válna, ami a hamis adatközlést jogi eszközökkel büntetné.

Egy másik jogász ezzel egyet értve úgy vélte, ha egy vagyontárgyat a képviselő év közben megszerez és túl is ad rajta, nem kell megemlítenie. Rogán esetében nem ez a helyzet: ő tavaly egyszerűen nem hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit, most pedig egy, már a tulajdonában nem lévő szabadalomról vallott. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a pontos forma lényegében a képviselő belátására van bízva. Tud olyan honatyáról, aki általában árakkal együtt pontosan feltünteti a szerzés és az eladás időpontját is. De erre vonatkozóan nem létezik se pontos irányelv, se ellenőrző szerv. Szerinte az országgyűlési képviselők vagyonbevallására a nyilatkozati elv sem alkalmazható. Az egész rendszerről átsüt a komolytalanság - fogalmazott Ligeti. Mi több, az akár pénzmosásra is alkalmas. Más állami alkalmazottak, köztisztviselők vagyonbevallása jóval szigorúbb.

Arról, hogy ha akkor vagy azóta Rogán pénzt látott a találmány-átruházásból, azt milyen formában kellene feltüntetnie, világos szabályok híján egyik jogásztól sem kaptunk pontos iránymutatást. Az nyilvánvaló, ha netán a találmány nyomán pénz jelenne meg a propagandaminiszter bankszámláján, annak a vagyonnyilatkozatban lenne a helye. Ám ez akár bele is olvadhat Rogán bevallott pénzügyi vagyonába, tételes elkülönítésére ugyanis nincs kötelezvény. Ligeti Miklós viszont felvetette, hogy egy jövőbeni fizetési kötelezettséget már ma követelésként kellene feltüntetni; ilyen azonban a dokumentumban nem szerepel. A találmány jogát tavaly már eladta.

Szerző