A fideszesek sem hisznek a budapesti olimpiában

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:03
Az utolsó napig, péntek délutánig gyűjtik az aláírásokat a mozgalom aktivistái FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem lát nyomós érvet az olimpiáról szóló népszavazással szemben Köves Slomó ortodox rabbi. Annak ellenére sem, hogy - egy másik egyházi vezető, Kiss-Rigó László katolikus püspök társaságában - ő is tagja a budapesti olimpia védnöki testületének. A népszavazási aláírásgyűjtés pénteken délután zárul, a kezdeményezők aznap adják le az összegyűjtött szignókat. A Fidesz esélytelennek látja a kezdeményezést.

Véleményez, javaslatokat tesz, támogat, népszerűsít - ezzel az elhatározással jött létre az Olimpiai Védnökök Testülete tavaly év elején, méghozzá a plágiumbotránya miatt lemondott volt köztársasági elnök, Schmitt Pál vezetésével. Fürjes Balázs kormánybiztos, Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester mellett - többek között - egy rabbi és egy katolikus méltóság is bekerült a testületbe: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője és Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke.

Péntek délután adják le az aláírásokat
Csütörtökig 100 százalékon pörögnek a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standjai. A referendumot kezdeményező szervezet még pénteken is fenntart pár helyet, ahol az utolsó pillanatig gyűjtik a szignókat. Február 17-én délután 13.30-kor adják le az összes aláírást a Fővárosi Választási Iroda Gerlóczy utcai épületénél. A mozgalom december 2-án nyújtotta be a Fővárosi Választási Irodánál kérdését, amit a Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesített. Az aláírások gyűjtését január 19-én kezdték, s most pénteken fejezik be.

A Fidesszel jó viszont ápoló Kiss-Rigó László köztudottan rajong a labdarúgásért. A pályán kapus poszton szereplő püspök alapítója a Grosics Gyula nevét viselő gyulai katolikus fociakadémiának. Köves Slomónak is vannak sportkötődései. Gyerekkorában birkózott a BVSC-ben, az utóbbi időben fut, fallabdázik. A védnöki testület megalakulása után a rabbi azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy először informálisan „Fürjes Balázs barátom”, aztán hivatalos formában Kövér László kérte fel a tagságra. Köves Slomó úgy érezte, a zsidó közösségnek (vezetőinek különösen) ideje szakítani a sok évtizedes rögzültséggel, hogy „a zsidóság a gettóhoz beszél, kizárólag ahhoz szóló üzenetei vannak”.

Időközben milliárdok folytak le a budapesti olimpiai pályázat előkészítésére kiépített kormányzati csatornán. Több elutasított kezdeményezés után a Momentum Mozgalom elérte, hogy népszavazási aláírásgyűjtés kezdődjön az olimpia ellen. A pályázást korábban helyeslő ellenzéki politikusok elbizonytalanodtak, vagy támogatóból egyenesen ellenzővé váltak. Közéjük tartozik Karácsony Gergely zuglói polgármester, aki a Népszava minapi körkérdésére hangsúlyozta: eredetileg abból indult ki, hogy az olimpia hatalmas lehetőség egy város számára. Az elmúlt hónapok és a vizes vb szervezésének körülményei azonban egyértelműen igazolták számára, hogy egy világverseny megrendezése nálunk „a túlárazásról, a pénzek eltüntetéséről, a fideszes érdekkörök előnyhöz juttatásáról, a korrupcióról szól”. Az olimpiai védnöki testületben lévő felekezeti vezetőktől szerettük volna megtudni, támadtak-e kétségeik, változatlanul támogatják-e a budapesti olimpiát, egyetértenek-e a népszavazással. Kiss-Rigó Lászlóval sikerült ugyan beszélnünk, de csak addig jutottunk, hogy elmondhassuk, milyen témakörben keressük. Később még eddig sem… Elfoglaltságai miatt a püspök kérte, küldjünk inkább e-mailt. Küldtünk. Ha jön érdemi válasz, közzétesszük.

Köves Slomó pedig felidézte: az olimpia védnöki testületébe történő felkérést azért vállalta, mert úgy tűnt, végre „egy tényleges nemzeti összefogást generáló ügy” jöhet létre. Hiba lenne, ha ebben legalább szimbolikusan nem képviseltetné magát a magyar zsidóság. A rabbi továbbra is fontosnak tartja, hogy a közösségek identitását - így egy nemzetét - pozitív ügyek határozzák meg. Nem látja ugyanakkor, hogy milyen érv szólhatna a népszavazás ellen.

Nem lesz konzultáció az olimpiáról
Cáfolta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint ismét nemzeti konzultációt indítanak, s abban a budapesti olimpiáról is szerepelne kérdés. Kósa Lajos frakcióvezető ugyanakkor elismerte, néhány más témában valóban terveznek nemzeti konzultációt. A Fidesz népszavazással kapcsolatos stratégiájáról a hvg.hu azt írta: a kommunikációs vezérfonal továbbra is az, hogy se a Fidesz, se a kormány ne vállaljon felesleges konfliktust az ügyben, ne minősítsék se a kezdeményezést, se az olimpiát ellenző budapestieket, és ne indítsanak a pályázatot támogató ellenkampányt sem. Nem látnak ugyanis esélyt arra, hogy a Momentum kezdeményezése sikeres legyen. Ha össze is jön a megfelelő számú aláírás, a fideszes többségű Fővárosi Választási Bizottság még megakadályozhatja, de ha a jogorvoslati időket maximálisan kihasználják, akkor a referendumot csak a NOB olimpiai helyszínről döntő szeptember 13-i ülése utánra lehetne kiírni. Ami meglepő, hogy a portál szerint a fideszesek sem hisznek egy esetleges budapesti olimpiában. „Nem akkor lennénk bajban, ha egy népszavazás miatt nem kapnánk meg, hanem ha tényleg elnyernénk, de ennek, be kell lássuk, nincs akkora realitása, hogy valós politikai dilemmát okozna” - mondta egy vezető fideszes.

Szerző

The Wall

Hajdani angoltanárként állítom: nem nagy művészet egy tizenévest eljuttatni a középfokú nyelvvizsgáig. Kell hozzá megfelelően képzett tanerő, kellő óraszám, nyomtatott és hangzó tansegédlet, és némi anyanyelvi előképzettség - magyarán műveltség, tanultság.

Innen nézve nem volna hát ördögtől való az az elvárás, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsga birtokában jelentkezhessen bárki a felsőoktatásba. Miért is kellene az egyetemen vesződni a nyelvtanítással, ha amúgy teljesen jogos elvárás, hogy globalizált világunkban diplomát se kaphasson senki, aki legalább egy idegennyelven nem tudja megértetni magát?

Mégis, erősen álságos az emberminisztérium csodálkozása most, hogy az ombudsman kifogást emelt a nyelvvizsga-követelmény bevezetése ellen. Ha valakinek, hát nekik tudniuk kell, mennyire kétesélyes a magyar iskolarendszerben, hogy valaki megszerzi-e a papírt vagy sem. Ha jó iskolába jár, akad otthon számítógép, idegennyelvű csatorna a tévén, baj esetén magántanár, akkor igen. Ha szótárfüzet sincs, az otthon melegében pedig csak a közszolgálat bömböl a dobozból reggeltől estig, és az iskolában is a kiegészítőn átképzett technikatanár adja az angolórákat, akkor az lesz a csoda, ha leérettségizik, és megcélozhat egy kevésbé húzós szakot valamelyik főiskolán. Könyörgöm, honnan lenne még nyelvvizsgája is?

A legfrissebb elképzelés azonban, hogy az állam ingyenes első nyelvvizsgával segítsen a bajon, már a cinizmus tankönyvi esete. Papíron ettől lehet, hogy szertefoszlik az alapjogsértés. A valóságban azonban csak tovább épül a fal az esélyesek és az esélytelenek között.

Szerző
N. Kósa Judit

The Wall

Hajdani angoltanárként állítom: nem nagy művészet egy tizenévest eljuttatni a középfokú nyelvvizsgáig. Kell hozzá megfelelően képzett tanerő, kellő óraszám, nyomtatott és hangzó tansegédlet, és némi anyanyelvi előképzettség - magyarán műveltség, tanultság.

Innen nézve nem volna hát ördögtől való az az elvárás, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsga birtokában jelentkezhessen bárki a felsőoktatásba. Miért is kellene az egyetemen vesződni a nyelvtanítással, ha amúgy teljesen jogos elvárás, hogy globalizált világunkban diplomát se kaphasson senki, aki legalább egy idegennyelven nem tudja megértetni magát?

Mégis, erősen álságos az emberminisztérium csodálkozása most, hogy az ombudsman kifogást emelt a nyelvvizsga-követelmény bevezetése ellen. Ha valakinek, hát nekik tudniuk kell, mennyire kétesélyes a magyar iskolarendszerben, hogy valaki megszerzi-e a papírt vagy sem. Ha jó iskolába jár, akad otthon számítógép, idegennyelvű csatorna a tévén, baj esetén magántanár, akkor igen. Ha szótárfüzet sincs, az otthon melegében pedig csak a közszolgálat bömböl a dobozból reggeltől estig, és az iskolában is a kiegészítőn átképzett technikatanár adja az angolórákat, akkor az lesz a csoda, ha leérettségizik, és megcélozhat egy kevésbé húzós szakot valamelyik főiskolán. Könyörgöm, honnan lenne még nyelvvizsgája is?

A legfrissebb elképzelés azonban, hogy az állam ingyenes első nyelvvizsgával segítsen a bajon, már a cinizmus tankönyvi esete. Papíron ettől lehet, hogy szertefoszlik az alapjogsértés. A valóságban azonban csak tovább épül a fal az esélyesek és az esélytelenek között.

Szerző
N. Kósa Judit