A kormány végre napirendre veszi a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt - áll az igazságügyi minisztérium kedden nyilvánosságra hozott előterjesztésében. Mint írták, a megfogalmazott törvény felhatalmazást ad az Országgyűlésnek az egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikálták, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták.
Két hete nőjogi szervezetek demonstrációt is szerveztek a Parlament elé, az Igazságügyi Bizottság ugyanis február elsején tárgyalta Szél Bernadett (LMP) és Szelényi Zsuzsa (Együtt) javaslatát az egyezmény ratifikációjának Országgyűlés elé terjesztéséről. A tüntetésen újból felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon rendszerint a családon belüli erőszak áldozatainak kell elmenekülniük, a megfelelő védelem helyett ők azok, akik bizonytalan helyzetbe kerülnek. A javaslatot akkor elutasították, ám úgy tűnik, a kormány meggondolta magát. A minisztérium előterjesztését február 23-ig lehet véleményezni. Ha a tervezet az Országgyűlés elé kerül és meg is szavazzák, az állam köteles lesz az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni. Az egyezmény tartalmazza azokat a követendő protokollokat, amelyek a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a lehetséges szankciókkal is foglalkoznak.
Már régen itt volt az ideje, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány a magyar jogrendbe illessze és végre Magyarországon is látványosan csökkenjen a nők elleni és családon belüli erőszak - reagált a hírre Szelényi Zsuzsa. A politikus ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon olyan súlyos a nők elleni és családon belüli erőszak, hogy abba hetente egy nő és havonta egy gyerek belehal. Szerinte az egyezményben foglalt intézkedések elindítása, „és egy kisebb atlétikai csarnok árának ráfordítása" több százezer bántalmazott nő és gyermek életén javíthat. „A kormánynak meg kell sokszoroznia és elérhetővé kell tenni a bántalmazott nőket, valamint gyerekeket védő szolgáltatásokat és otthonokat. Végül át kell tekinteni, hogy a magyar jogrend megfelelően szankcionálja-e a bántalmazást és szigorítani kell azt" - fogalmazott.
Üdvözölte a kormány lépését Wirth Judit is. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület jogásza lapunknak elmondta: az egyezmény jogi lehetőség a helyzet javítására, ám ha elfogadják és hatályba is lép a törvény, még nem oldódik meg minden. „Reméljük, hogy a ratifikációt követő intézkedések is megfelelőek lesznek. Egyesületünk véleményezni fogja a javaslatot, észrevételeinket a megadott határidőn belül megküldjük a kormány részére" - mondta. A jogász emlékeztetett: az egyezményhez „jár" egy nemzetközi monitorozó bizottság is, amely ellenőrzi, hogy azok az államok, amelyek ratifikálták, megfelelően betartják-e az abban leírtakat. Hozzátette: jó lett volna, ha már az előkészítés folyamatába is bevonják azokat a civil szervezeteket, amelyek évek óta a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak ellen küzdenek, és nem a sajtóból értesülnek a fejleményekről.
