MSZP;Majtényi László;Fidesz-frakció;

Molnár Gyula, az MSZP elnöke az általuk is köztársasági elnöknek jelölt Majtényi Lászlóval fog kezet FOTÓK: TÓTH GERGŐ

- Mindenfelé frakcióznak

Az államfőválasztás lesz a 2017-es tavaszi parlamenti évad első nagy ügye, s noha a Fidesz-KDNP lezavarná Áder János újraválasztását, az MSZP-frakció meghallgatta évadnyitóján Majtényi Lászlót, akit ezután teljes támogatásáról biztosított. A volt ombudsman hivatalos államfőjelöltsége céljaként a szabadság visszaszerzését jelölte meg, ezt azonban a Fidesz-KDNP hangoztatni sem hagyja számára.

Az MSZP-frakció úgy döntött, Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Intézet elnökét ajánlja köztársasági elnökjelöltnek - mondta Tóth Bertalan a képviselőcsoport évadnyitó ülésének szünetében. A frakcióvezető egyértelműsítette: támogatásuk azt jelenti, hogy a szocialista képviselők aláírják a Majtényi ajánlóíveit és tavaszi titkos parlamenti választáson rá fognak szavazni. Így, az LMP és a demokratikus ellenzéki pártok független képviselőinek támogatásával meglesz a szükséges 40 képviselői aláírás azért, hogy Majtényi hivatalosan is államfő-jelöltté válhasson.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke nemcsak megköszönte Majtényinek, hogy vállalta a jelöltséget, de azt is elmondta, olyan személyt kívántak támogatni, aki képes bemutatni, mit jelent a negyedik magyar köztársaság eszméje. Hozzátette: azért is szorgalmazták közös ellenzéki köztársasági elnökjelölt állítását, mert az elmúlt években a Fidesz pártpolitikusai kiüresítették ezt az intézményt. Úgy fogalmazott, az 1989-ben létrehozott köztársaságot szétverték, és bár szerettek volna most a köztársaságnak elnököt jelölni, de csak köztársasági elnököt tudnak. Ugyanakkor a következő években azon fognak dolgozni, hogy visszaállítsák Magyarországon az alkotmányosságot. Majtényi is emellett érvelt, amikor azt mondta: a Fidesz-kormány elvette az ország, a személyek szabadságát, az autonómiák utolsó kis darabkáit próbálják most megvédeni. Vissza kell szereznünk a szabadságot - közölte, jelezve, erről szól programja. Felidézte, hogy civilek javasolták köztársasági elnök-jelöltnek, és azért mondott igent, mert azt gondolta, hogy így lehetősége lesz a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról beszélni a nyilvánosság előtt. Jelöltségének feltétele volt négypontos programja, ám az LMP elnökségének kérésére programja kiegészült a fenntartható fejlődés követelésével és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletével. Hozzátette: az MSZP-frakció mindezeket a programpontokat a magáénak érzi.

A Fidesz is a tegnap este kezdődött, Visegrádra kihelyezett frakcióülésén dönt az államfőjelölésről, persze nagy meglepetésekre nem kell számítani, hiszen Áder Jánost választanák újra, s március 13-án le is tudnák a parlamenti voksolást. "Kövér László házelnök diszkreditációs joga, hogy meghatározza az államfőválasztás napját, megbeszéljük majd vele, de szerintem március 15-e előtt várható a parlamenti szavazás" - nyilatkozta külön az atv.hu-nak Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője a "biztonságos megválasztással" indokolta a viszonylag korai időpontot, noha arról nem tett említést, hogy parlamenti kétharmad híján - ezúttal a Jobbik sem segíti majd ki a kormányoldalt - Ádert első körben nem, csak másodszorra, feles többséggel tudják újraválasztani. Kósa ugyanakkor mindezzel megerősítette lapunk korábbi információját, arra a felvetésre pedig, hogy a korai választással megfosztják a demokratikus ellenzék által támogatott Majtényit attól a lehetőségtől, hogy a nemzeti ünnepen, március 15-én még mint államfő-jelölt mondjon beszédet, a fideszes politikus úgy reagált: "ettől még Majtényi László ott és akkor mond beszédet, amikor akar".

A kormányoldal egyébként a migrációs helyzetről, a kampányfelkészülésről és a külföldi szervezetek magyarországi fiókszervezeteire vonatkozó átláthatósági szabályokról tárgyal háromnapos kihelyezett frakcióülésén, Visegrádon - közölte Kósa. A Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás előtt arról is beszámolt, hogy a civil támogatások nyilvánosságát akarják biztosítani, vagyonbevallást nem fognak előírni. De a frakcióülés előtt döntés született már olimpiai és egyéb kérdésekben is, így például újabb nemzeti konzultációk ügyében

Hiába a civilellenes kampány?
Miközben a kormánypárti média Majtényi László hivatalos jelölésének apropóját is arra használta, hogy Soros György, illetve a magyar származású üzletember alapítványai által támogatott civilek ügyében próbálja támadni az Eötvös Károly Intézet vezetőjét, az Index számolt be arról, hogy a Závecz Research Kutatóintézet reprezentatív felmérése szerint még a fideszes választók sem vevők a civilellenes kampányra. Sőt, az eredmények szerint ötből három magyar nem osztja Orbán Viktor nézetét, aki már 2014 nyarán a külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak nevezte a Norvég Alap által támogatott civileket, és elfogadhatónak tartja, ha a civilek külföldi támogatást kapnak. 83 százalék szerint rendben van, ha a civilek a kormányt bírálják. Bő 70 százalék ellenzi a kormánypárti "békemeneteket" szervező Civil Összefogáshoz, vagy épp az Orbán volt polgári köréhez, a Szövetség a Nemzetérthez hasonló, a kormányt támogató civilek kormányzati finanszírozását. Azzal a kormányzati törekvéssel ugyanakkor a magyarok 77,5 százaléka egyetért, hogy a civil vezetőknek kötelező legyen vagyonbevallást tenniük.

Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy továbbra is dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek - ez volt az egyik az Orbán Viktor kormányfő által az évértékelő beszédében vélelmezett öt uniós "támadás" közül. A kijelentés nemcsak a szokásos Brüsszel elleni szabadságharc része, hanem emellett az attól való félelem megtestesülése, hogy az Európai Bizottság kifogást emel például társasági adó mértéke, valamint az ebből az adónemből származó, titkos sporttámogatások ügyében.