Mindenfelé frakcióznak

Az államfőválasztás lesz a 2017-es tavaszi parlamenti évad első nagy ügye, s noha a Fidesz-KDNP lezavarná Áder János újraválasztását, az MSZP-frakció meghallgatta évadnyitóján Majtényi Lászlót, akit ezután teljes támogatásáról biztosított. A volt ombudsman hivatalos államfőjelöltsége céljaként a szabadság visszaszerzését jelölte meg, ezt azonban a Fidesz-KDNP hangoztatni sem hagyja számára.

Az MSZP-frakció úgy döntött, Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Intézet elnökét ajánlja köztársasági elnökjelöltnek - mondta Tóth Bertalan a képviselőcsoport évadnyitó ülésének szünetében. A frakcióvezető egyértelműsítette: támogatásuk azt jelenti, hogy a szocialista képviselők aláírják a Majtényi ajánlóíveit és tavaszi titkos parlamenti választáson rá fognak szavazni. Így, az LMP és a demokratikus ellenzéki pártok független képviselőinek támogatásával meglesz a szükséges 40 képviselői aláírás azért, hogy Majtényi hivatalosan is államfő-jelöltté válhasson.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke nemcsak megköszönte Majtényinek, hogy vállalta a jelöltséget, de azt is elmondta, olyan személyt kívántak támogatni, aki képes bemutatni, mit jelent a negyedik magyar köztársaság eszméje. Hozzátette: azért is szorgalmazták közös ellenzéki köztársasági elnökjelölt állítását, mert az elmúlt években a Fidesz pártpolitikusai kiüresítették ezt az intézményt. Úgy fogalmazott, az 1989-ben létrehozott köztársaságot szétverték, és bár szerettek volna most a köztársaságnak elnököt jelölni, de csak köztársasági elnököt tudnak. Ugyanakkor a következő években azon fognak dolgozni, hogy visszaállítsák Magyarországon az alkotmányosságot. Majtényi is emellett érvelt, amikor azt mondta: a Fidesz-kormány elvette az ország, a személyek szabadságát, az autonómiák utolsó kis darabkáit próbálják most megvédeni. Vissza kell szereznünk a szabadságot - közölte, jelezve, erről szól programja. Felidézte, hogy civilek javasolták köztársasági elnök-jelöltnek, és azért mondott igent, mert azt gondolta, hogy így lehetősége lesz a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról beszélni a nyilvánosság előtt. Jelöltségének feltétele volt négypontos programja, ám az LMP elnökségének kérésére programja kiegészült a fenntartható fejlődés követelésével és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletével. Hozzátette: az MSZP-frakció mindezeket a programpontokat a magáénak érzi.

A Fidesz is a tegnap este kezdődött, Visegrádra kihelyezett frakcióülésén dönt az államfőjelölésről, persze nagy meglepetésekre nem kell számítani, hiszen Áder Jánost választanák újra, s március 13-án le is tudnák a parlamenti voksolást. "Kövér László házelnök diszkreditációs joga, hogy meghatározza az államfőválasztás napját, megbeszéljük majd vele, de szerintem március 15-e előtt várható a parlamenti szavazás" - nyilatkozta külön az atv.hu-nak Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője a "biztonságos megválasztással" indokolta a viszonylag korai időpontot, noha arról nem tett említést, hogy parlamenti kétharmad híján - ezúttal a Jobbik sem segíti majd ki a kormányoldalt - Ádert első körben nem, csak másodszorra, feles többséggel tudják újraválasztani. Kósa ugyanakkor mindezzel megerősítette lapunk korábbi információját, arra a felvetésre pedig, hogy a korai választással megfosztják a demokratikus ellenzék által támogatott Majtényit attól a lehetőségtől, hogy a nemzeti ünnepen, március 15-én még mint államfő-jelölt mondjon beszédet, a fideszes politikus úgy reagált: "ettől még Majtényi László ott és akkor mond beszédet, amikor akar".

A kormányoldal egyébként a migrációs helyzetről, a kampányfelkészülésről és a külföldi szervezetek magyarországi fiókszervezeteire vonatkozó átláthatósági szabályokról tárgyal háromnapos kihelyezett frakcióülésén, Visegrádon - közölte Kósa. A Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás előtt arról is beszámolt, hogy a civil támogatások nyilvánosságát akarják biztosítani, vagyonbevallást nem fognak előírni. De a frakcióülés előtt döntés született már olimpiai és egyéb kérdésekben is, így például újabb nemzeti konzultációk ügyében

Hiába a civilellenes kampány?

Miközben a kormánypárti média Majtényi László hivatalos jelölésének apropóját is arra használta, hogy Soros György, illetve a magyar származású üzletember alapítványai által támogatott civilek ügyében próbálja támadni az Eötvös Károly Intézet vezetőjét, az Index számolt be arról, hogy a Závecz Research Kutatóintézet reprezentatív felmérése szerint még a fideszes választók sem vevők a civilellenes kampányra. Sőt, az eredmények szerint ötből három magyar nem osztja Orbán Viktor nézetét, aki már 2014 nyarán a külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak nevezte a Norvég Alap által támogatott civileket, és elfogadhatónak tartja, ha a civilek külföldi támogatást kapnak. 83 százalék szerint rendben van, ha a civilek a kormányt bírálják. Bő 70 százalék ellenzi a kormánypárti "békemeneteket" szervező Civil Összefogáshoz, vagy épp az Orbán volt polgári köréhez, a Szövetség a Nemzetérthez hasonló, a kormányt támogató civilek kormányzati finanszírozását. Azzal a kormányzati törekvéssel ugyanakkor a magyarok 77,5 százaléka egyetért, hogy a civil vezetőknek kötelező legyen vagyonbevallást tenniük.