Ritkán akarunk csak orvoshoz járni

Míg a felnőtt lakosság ötöde kereste fel háziorvosát egy hónapon belül betegség miatt, egészségi állapotukról már jóval kevesebben tájékozódtak orvosuknál: az elmúlt egy évben a lakosság több mint fele nem vette igénybe ezt a lehetőséget. Kiugróan magas - csaknem 70 százalék - a vizsgálatot kérő budapestiek aránya - derült ki a Pfizer szerdán bemutatott Egészségtudatossági Indexéből.

Az országos reprezentatív felmérés szerint a lakosság 42 százaléka nem vett részt szűrővizsgálatokon, 52 százalék nem kereste fel háziorvosát saját kezdeményezésre állapotfelmérés miatt, 88 százalék pedig nem gondoskodott védőoltások beadatásáról sem.

Betegség esetén ugyanakkor a felnőtt lakosságnak már kétharmada azonnal orvoshoz fordul, a további egyharmad viszont előbb más forrásból próbál tájékozódni. Jellemzően családtagokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz fordul, de minden második az interneten is utána néz a tüneteinek. Összességében a lakosság 76 százaléka érzi úgy, hogy többnyire egészségtudatosan él, de teljes mértékben elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát.

Kiderült: a 18 éves és idősebb népesség egyharmada dohányzik, a legtöbbnek (a lakosság ötödének) fél-egy doboz cigaretta a napi adagja. Az alkoholfogyasztásnál igen jelentősek a társadalmi különbségek. Gyakrabban isznak a nőknél a férfiak, a legidősebbeknél a legfiatalabbak, és kiemelkedően magas az alkoholfogyasztás Budapesten. A kávézás majdnem teljesen általános. Meglepő lehet, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada elégedett a saját testsúlyával: a férfiak még inkább, mint a nők.

A felnőtt népesség kétharmada tervez életmódváltást a közeljövőben. A legtöbben a stressz kerülését említették, de minden harmadik ember tervez több mozgást, részvételt szűrővizsgálatokon és hosszabb alvást.

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.