Nagy NO az Olimpiára

Publikálás dátuma
2017.02.16 21:10
Fotó: Tóth Gergő, Népszava
Fotó: /
Míg az ország lakosságának jelentős többsége elutasítja a budapesti olimpiarendezést, a Fidesz egyelőre igyekszik negligálni a közvéleményt ebben az ügyben. Hogy mindezt megteheti-e ezután is, kérdéses, hiszen pénteken a Momentum Mozgalom várhatóan jóval több támogató aláírást ad le az olimpiarendezésről kezdeményezett fővárosi népszavazás érdekében, mint amennyi az előírt minimum. Az viszont már most biztos: a magyarok más ügyekre, így például az egészségügy tragikus állapotának javítására szánnák az ötkarikás beruházásokra szánt közpénzt.

A háta közepére sem kívánja a hazai olimpiát az ország: a többség tart a korrupciós kockázatoktól, megkérdőjelezi a várható gazdasági eredményeket, nemzetközi megítélésbeli előnyöket, ráadásul kétségbe vonja, hogy 2017-ben prioritás lenne Magyarországon a rendezés. Ez derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, kifejezetten az olimpia rendezéséről készített, átfogó felméréséből, melynek eredményeiről bővebben a Vasárnapi Hírek szombaton megjelenő száma közöl majd összeállítást.

Leadták a magukét a pártok
Pénteken adja le aláírásgyűjtő íveit a Momentum Mozgalom, amely az utolsó órákig gyűjtötte a szignókat. Ebben pedig továbbra is segítették ellenzéki pártok: tegnap több mint 10 ezer aláírást adott át az Együtt a Momentum Mozgalomnak, és a Párbeszéd is ugyanennyi szignót szedett össze az olimpiai népszavazáshoz. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt további 4200 aláírást adott át - miként a viccpárt illetékese fogalmazott, "azért ennyit, mert pont ennyi kell ahhoz, hogy legyen elég". Az LMP, mint arról már írtunk, 23 ezer aláírást adott le a múlt hétvégén, az MSZP-sek pedig adják majd át az általuk gyűjtött szignókat.

2016 augusztusában "csak" az emberek 50 százaléka nem akarta Budapestre hozni az ötkarikás játékokat, ám ez is figyelemreméltó arány, hiszen a felmérés akkor készült, amikor mindenki a riói olimpia lázában égett. Ehhez képest a friss felmérés szerint ma már jóval többen utasítják el a "fővárosi játékokat". Egyrészt egyre kevesebben hiszik, hogy a rendezvény javítaná az ország megítélését: augusztusban még az emberek 61 százaléka gondolta így, mára ez az arány 53 százalékra szelídült. A választópolgárok szerint ráadásul a megrendezésre szánt pénz egy része nem az olimpiát szolgálná. Augusztusban még csak a választók 57 százaléka gondolta úgy, hogy "az olimpiához szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez", most viszont már 61 százalék hiszi ezt. Megjegyzendő: a fideszesek harmada is mutyit gyanít. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebben bíznak abban, hogy "ha olimpiát rendeznének az országban, akkor olyan sportlétesítmények épülnének, amelyek máskor is használhatóak, és ezek léte javítaná a magyar sport helyzetét". Augusztusban még 61 százalék bízott ebben, mostanra már csak 51 százalék gondolja igaznak ezt az állítást.

Bár a kormánypárt szimpatizánsainak kétharmada hivatalosan olimpiapárti, úgy tűnik, inkább párthűségből támogatják a projektet, mintsem meggyőződésből. Ezt valószínűsíti, hogy a fideszesek 55 százaléka szerint "az olimpia megrendezése nagyon sokba kerülne, Magyarországon ezt a pénzt más célokra kellene fordítani". És persze nem csak a kormánypártiak költenék másra a pénzt. A teljes lakosság 76 százaléka fordítaná más célokra a játékok árát. Ebben a kérdésben így létre is jött a nemzeti egység: kormánypártiak, szocialisták, jobbikosok bizonytalanok egyaránt az egészségügyi ellátórendszert tennék rendbe az "olimpiai pénzekből", a válaszadók 65 százaléka legalábbis erre voksolt. A megkérdezettek 32 százaléka fordítaná a beruházások árát az oktatásra, 16 százalék a szegénység felszámolására, 11 százalék munkahelyek teremtésére, 8 százalék pedig a fővárosi infrastruktúra fejlesztésére költene olimpia helyett.

A Fidesznél nem téma
Bár a kormány egyelőre csak ábrándozik róla, hogy az országban NOlimpia-ellenes közhangulat legyen (a kormányzati sajtó előszeretettel ábrázolja hazaárulókként, bajkeverőkként a budapesti olimpiarendezés ellen mozgósító aktivistákat), az aláírásgyűjtés befutójához közeledve egyre gyakrabban szabadultak el az indulatok. A napokban két atrocitás is történt: a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő ívét széttépték, egy LMP-s standolót pedig egy borosüveges támadás miatt kórházba kellett vinni. "A kormány elítéli az aláírásgyűjtők elleni támadást, egy demokráciában nincs helye az efféle atrocitásoknak" - mondta Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője kijelentette, tiszteletben tartják az aláírásgyűjtőket, az aláírásban résztvevőket, és ha népszavazásra kerül sor, azt is elfogadják: "ha jól hallottam a kormány nevében megszólalókat, egyetlen egy dolgot mondtak az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban, amit én is, hogy az lesz, amit az emberek akarnak". Hozzátette, Magyarországon mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni, tiltakozni, vagy mellé állni valaminek. Ugyanakkor a Fidesz háromnapos ülésén nem kerül napirendre a referendum kérdése. Kósa Lajos frakcióvezető a témában annyit mondott: 2024-ben biztosan lesz olimpia, csak nem biztos, hogy Budapesten. A politikus szerint a Fidesznek annyi köze van az olimpiarendezéshez, mint a diósgyőri futballklub kezdőcsapatához.

E mérés, s elutasítás nem egyedi: országos és budapesti szinten is többen vannak, akik ellenzik a játékok megrendezését - derült ki a Republikon Intézet kutatásából. Ez alapján a baloldali ellenzéken kívül a Jobbik szavazótábora is inkább elveti az ötkarikás játékok megrendezését. A népesség mintegy fele, 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene megrendezi a 2024-es olimpiát Magyarországnak, míg a válaszadók mindössze negyede nyilatkozta azt, hogy támogatja a rendezést. A fővárosban - ahol népszavazást is kiírhatnak - kiegyenlítettebb a két tábor erőviszonya: mind a támogatók, mind az ellenzők a teljes lakosság csaknem egyharmadát teszik ki. Ám azoknak a válaszadóknak a körében, akiknek határozott véleménye van a kérdésben, az eredmény egyértelmű: 53 százalékuk nem támogatja, hogy a főváros olimpiát rendezzen, és vélhetően egy népszavazáson is ellene szavazna.

Bencsik miatt magyarázkodtak
Azért nem álltak le vitázni az olimpia elleni népszavazáshoz aláírásokat gyűjtő Momentum Mozgalommal, mert szerintük csak eszközként használják az olimpiát a saját politikai ismertségének növeléséhez - mondta a Magyar Narancsnak Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója szerint a szervezetnek nincs helye a politikában, továbbá kifejtette: szerintük lehet úgy olimpiát rendezni, hogy az az ország javát szolgálja, de megosztottak abban a kérdésben, hogy kell-e erről népszavazás, ezért a BOM semleges álláspontot képvisel. Szalay-Berzeviczy arról beszélt, már komoly presztízsveszteséggel járna visszalépni a pályázatról, ám "borzasztóan ostoba" lépés volt, hogy Bencsik András lehazaárulózta az aláírókat. Hozzátette, ezt nem a BOM nevében tette és szerinte nem reprezentálja az olimpiát támogatók véleményét.



Szerző
2017.02.16 21:10
Frissítve: 2017.02.16 22:54

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: /
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 07:30