Ángyán József: Somogyban is földrablás történt

Publikálás dátuma
2017.02.17. 17:06
Ángyán József - Népszava fotó/Vajda József
Semmiféle árverseny nem volt, az árverésre bocsátott állami földek több mint kétharmadát kikiáltási áron vitték el a nagybefektetők – állítja Ángyán József legújabb, a Somogy megyei földprivatizációt összefoglaló jelentésében. Az Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára szerint az sem igaz, hogy a helyben élő családi gazdálkodókhoz került volna a föld, birtokhoz jutott viszont az EU-s pénzből épült vadászházáról elhíresült izsáki polgármester családja.

Ángyán professzor elsőként Orbán Viktor szűkebb pátriájában, Fejérben, illetve a korábban a Nyerges-Simicska érdekkör által preferált Győr-Sopron megyében dolgozta föl a földforgalmi adatokat. Harmadik, Somoggyal foglalkozó összeállítása (Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás) alapján – amelyből a greenfo.hu közölt szemelvényeket – a megye a 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban elárverezett 182 ezer hektár állami földterület közel 7 százalékát adta. Ángyán szerint a tőkeerős árverezők itt is jellemzően kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket - szembetűnő, hogy Somogy megyében a hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint a 12100 hektár elárverezett területből 7200 hektár, az 570 birtoktestből 402 (70 százalék) így került az árverési nyertesekhez.

Somogy megye adatai is igazolják, hogy alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint „árversenyben kialakult piaci áron" jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi licitálás, árverseny csupán a birtoktestek kis hányadának eladása során alakult ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy az elárverezésre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – zömében olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – fogalmazott Ángyán József. Szerinte az is erősítette a birtokpolitikai szempontból káros tendenciát, hogy az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot az egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó nagybirtokosokkal szembeni fellépésre, azaz nem is szálltak be ellenük a licitbe.

Somogy megyében majdnem minden tizedik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár agrárvállalkozók (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Ángyán szerint köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holding-vezetők éppúgy, mint a 6000 hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz multimilliárdos divatdiktátor magyarországi olasz intézői, vagy éppen a Magyar Államtól 8000 hektárt 90 évre bérbe kapó német bankárok cégének német vezetője, illetve magyarországi lakcímmel nem, ám – ausztriai lakhelyén önkormányzati képviselő feleségével közös – magyar céggel rendelkező osztrák állampolgár nyertes árverező.

Sajnos az sem példátlan, hogy politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Így azután nem meglepő, hogy ott találjuk a nyertesek között Kaposvár önkormányzatának fideszes frakcióvezetőjét éppen úgy, mint Izsák – EU-forrásokból saját célra vadászházakat építtető akciójával elhíresült nagybirtokos, vadász, lovas, trafikos és benzinkutas fideszes polgármester fiait is – írta Ángyán. Szerinte a megyére is jellemző, hogy a nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből szemmel láthatóan jószerivel csak azokat a területeket bocsátotta az NFA árverésre, amelyeknek zömét azután az érintett cégek vezetői és azok rokonai illetve strómanjai vásárolták meg, általában ugyancsak kikiáltási áron.

A magánszemélyek esetében Somogyban is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben tulajdonba kapták az állami földeket. -Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit nagyrészt elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik (az olasz Benetton érdekeltségek, a német Braun bankár érdekeltségei, a Határőr Zrt., a Szukics-Maurer vagy a Claessens érdekkörök cégei által bérelt tízezer hektárok) szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá. Mindez azt is jelenti, hogy változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt biztosító – feltételekkel, néha csupán hektáronként 10 forintos bérleti díjért, és akár évtizedeken keresztül használhatják az állami földterületeket, ami konkrétan ellentétes a kormány törvényben rögzített földpolitikájával – szögezte le írásában Ángyán József.

Újabb csörte az olimpia kapcsán - Horváth: Tarlós hazudik!

Mint megírtuk, a főpolgármester szerint sima árulás, hogy az ellenzék kihátrált az olimpia mögül. Szerinte annyi történt, hogy megjelentek "fiatalok" - Tarlós a Momentum Mozgalmat illette ezzel a jelzővel - , akik azt is bejelentették, hogy pártot alapítanak. Ettől az 1-2 százalékos ellenzéki pártok "bepánikoltak" - mondta a főpolgármester arra utalva, hogy több  ellenzéki párt is beszállt az aláírásgyűjtésbe. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője szerint azonban "Tarlós István hazudik". Nade, miben? 

Nos, mint az MTI beszámol róla, Horváth Csaba hangsúlyozta: jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy bár az olimpia elvi támogatását felvállalta az ellenzék, "kérdőjelként" vetette fel egyebek mellett az egészségügy és a szociális ellátórendszer helyzetét. Minden olyan kezdeményezés felkarolandó, amely figyelmet irányíthat a fővárosra, ugyanakkor vannak kockázatok és veszélyek is.

Tarlós István azon kijelentésére, hogy kellő számú, népszavazásra irányuló aláírás összegyűlése esetén "erősen el fog gondolkodni", nem kellene-e visszavonni a pályázatot, a szocialista politikus úgy reagált: gyáva, de hatásos lépés lenne a visszakozás. A főpolgármester nyíltan beismerte, hogy ráébredt a problémákra, és nem mer szembenézni a budapestiek véleményével - jelentette ki Horváth Csaba, aki a vasárnapi boltzár ügyében kialakult helyzethez hasonlította a jelenlegit.

A szocialista politikus közölte: jövő szerdára benyújtanak egy javaslatot arról, hogy még szeptemberre, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése előtti időpontra tűzzék ki a népszavazást. A költségvetésről szólva Horváth Csaba úgy fogalmazott: Budapest már rég nem a maga ura, a városvezetés sem a napi feladatokkal, sem a beruházásokkal nem tud megbirkózni. A tervezett 122 milliárd forintos hitelfelvétel arról tanúskodik, hogy Tarlós Istvánék a kormány céljait szolgálják - tette hozzá. Felháborítónak nevezte, hogy a főváros csak "alamizsnát" kap a Magyarországnak járó uniós támogatásból a következő ciklusban. Szavai szerint a kormány ellopja a budapestiek pénzét, a főpolgármester pedig asszisztál ehhez.

Megjegyezte: napi 20 milliárd forintnyi adót fizetnek be a fővárosiak, amiből futná arra, hogy tiszták legyenek az utcák. Ehhez képest a vezetés sem a takarítást, sem a hólapátolást nem tudja megoldani, a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. ellehetetlenült. Ezért a jövő heti közgyűlésen javaslatot tesznek a dolgozók 30 százalékos béremelésére két részletben - közölte Horváth Csaba.

Szaniszló Sándor MSZP-s fővárosi képviselő arról beszélt, hogy Tarlós István a sajtótájékoztatóján nem hozta szóba a Rác fürdőt, amelyről szerződéstervezetet ír Budapest a Magyar Fejlesztési Bankkal. A szocialista politikus azt kérte, hogy a létesítmény "lepasszolása" a pénzintézetnek a nyilvánossága kontrollja mellett történjen, ugyanis véleményük szerint "az Orbán-klánhoz" kerülhet a fürdő.

A 4-es metró körül kirobbant botrányról, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséről szólva Szaniszló Sándor egyebek mellett kiemelte: azoknak, akikről bebizonyosodik, hogy közpénzt tulajdonítottak el, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással.

Szerző

Borkai MOB-elnök is reagált az aláírásgyűjtsére

 A Magyar Olimpiai Bizottság az alábbi közleményt adta ki 2017. február 17-én:

Borkai Zsolt, a MOB elnöke az aláírásgyűjtésről:
Pontosan emlékszem arra a napra, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot. Az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és elkezdték a magyar társadalmat is megosztani. Ezzel a tevékenységükkel nagymértékben meggyengítették és gyengítik folyamatosan Budapest esélyeit, gyengítik Magyarország pályázatát. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a pályázat egyik benyújtója, a szakmai oldalt képviseli a témában. A döntés meghozatala, hogy Budapest fenntartja-e szándékát a hazai rendezésű olimpiára vonatkozóan, a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága.
(MOB)

Szerző