Egyszerűsített népszavazás

Felfüggeszti az olimpiai szerződések kifizetését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt., amíg "helyre nem áll a budapesti olimpia egységes támogatottsága" – írja a sajtó. Pénteken a miniszterelnök és a főpolgármester abban állapodott meg, hogy a kormány és a Fővárosi Közgyűlés egyeztet az ügyben.

A meggyávult kormány(párti, -fői)kommunikáció a főváros nyakába varrná a fiaskót, mintha Tarlós – aki korábban ellenezte is – maga fizettette volna a brutális kampányt, a pályázat körüli több tízmilliárdos költségeket, ő nevezett volna ki kormánybiztost az előkészületekre, ő lobbizott volna Rióban.

Nincs más mondandónk erről, csak annyi, hogy felkészül Paks 2, a maga több olimpiányi orosz költségével és vitatott értelmével. Kezdeményezhetnének az aláírásgyűjtők arról is a népszavazást. Ha meg a kérdés elbukik a törvény előtt – vagy a sajátos logika szerint kizárólag a paksiak szavazhatnának róla –, ki akadályozhatna meg egy civil aláírásgyűjtést, aminek, lám, velőtrázó eredménye is lehet. Több értelme volna, mint a kormány milliárdos költségű, ámde ellenőrizhetetlen „nemzeti konzultációinak”.

Észre kell vennünk: Orbánék tudattalanul és akaratlanul bevezették az „egyszerűsített népszavazást”. Tudniillik, amint az MSZP boltzár-ügyi voksolása zöld utat kapott, nyomban eltörölték a törvényt. (Vö. netadó.) Az olimpiai kérdésben is visszakozni látszanak az aláírástömeg láttán. Nem kell ide plakátolás, drága voksolás. Elég a nép előzetes véleményét megszondázni. Lám, annak még/már van ereje. Érdemes fölmutatni!

Szerző
Veress Jenő

"Siralmas, katasztrofális" a helyzet a kórházakban

Katasztrofálisnak tartja az ápolók helyzetét a Párbeszéd.

Az ellenzéki párt társelnöke, Szabó Tímea vasárnap, a magyar ápolók napján Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, 2010 és 2017 között 90-110 ezer forintot kapott egy kórházi dolgozó napi tizenkét óra munkáért, harminc-ötven beteg ellátásáért. Bár idén a kormány megemelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, az intézkedés ebben a szektorban nem hoz javulást; továbbra is kizsákmányolják az alkalmazottakat, így veszélyben vannak a betegek és a kivándorlás folytatódása várható - értékelt.

A minimálbér növelése az országgyűlési képviselő szerint óriási bérfeszültséget okozott: egy pályakezdő ugyanannyit keres, mint egy húsz-harminc éve dolgozó. Emellett a körülmények is "siralmasak": egy átlagos budapesti kórház kardiológiai osztályán csupán havi 260 ezer forintot fordíthatnak eszközbeszerzésre, ami nagyjából ugyanakkora összeg, mint amekkorát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter londoni vagy milánói hotelszobájának bérlésére költöttek - tette hozzá Szabó Tímea. Közölte, határozati javaslatban kezdeményezik, hogy ne csak a minimálbéresek és a garantált bérminimumosok fizetését rendezze a kormány, hanem mindenkiét a bértáblán. Emellett azonnali 30 százalékos fizetésemelést akarnak elérni, továbbá azt, hogy a kabinet haladéktalanul üljön le tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel. Kérdésre Szabó Tímea azt mondta, pártja olyan ellenzéki összefogásban vesz részt, amely bevonja az embereket; veszekedni nem kívánnak, őket a választók érdeke és a kormányváltás foglalkoztatja.

Szerző

Beteg embereket "foszt meg a segélytől" az Orbán-kormány

A Lehet Más a Politika (LMP) társelnök-frakcióvezetője szerint beteg embereket foszt meg a segélytől a kormány. Szél Bernadett vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján abszurdnak nevezte a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megvonását azoktól, akik nem munkaképesek.

Az ellenzéki politikus azt mondta, 2015 és 2016 decembere között 114 ezerről 85 ezerre csökkent a segélyezettek száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, 29 ezren tehát "eltűntek" a rendszerből. Mivel ugyanebben az időszakban a közmunkások száma is mérséklődött, ez a 29 ezer ember nem a közmunkaprogramba került be, vagyis jelenleg semmilyen állami támogatást nem kap - hívta fel a figyelmet.

A társelnök-frakcióvezető szerint a kormány máshogy kezdte értelmezni a törvényt. A betegséget, a rokkantságot eddig nem önhibának tekintették, újabban azonban már felróják az érintetteknek, s ezt az LMP elfogadhatatlan hozzáállásnak tartja - fűzte hozzá.

Szél Bernadett közölte: a munkaügyi hivatal törli a nyilvántartásból az egészségkárosodottakat, akik így elveszítik a jogosultságukat a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. A folyamatok mögött - szerinte - az húzódik meg, hogy a kormány teljes foglalkoztatást akar, és ilyen módon szépíteni tudja a statisztikákat, de "a cél nem szentesíti az eszközt". Az LMP törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehessen megvonni a foglalkoztatást helyettesítő támogatást azoktól, akiket egészségi állapotuk miatt töröltek a munkaügyi nyilvántartásból - mondta a társelnök-frakcióvezető. Emellett túl szigorúnak tartják az egészségkárosodási támogatás jogosultsági feltételeit, ezért azt szeretnék elérni, hogy kevésbé beteg embereknek is folyósítsanak juttatást - tette hozzá Szél Bernadett.

A sajtótájékoztatón egy érintett is felszólalt. Faragó István, akit több mint húsz éve leszázalékoltak, és akitől tavaly decemberben minden állami támogatást megvontak, úgy fogalmazott, halálra ítélték, ki fog hűlni a saját lakásában. Egy más témában feltett kérdésre az LMP társelnök-frakcióvezetője hangsúlyozta: bizonyos ügyekben hajlandóak együttműködni más ellenzéki pártokkal, politikai szövetségkötésben ugyanakkor nem gondolkodnak. Azt mondta, "sorcserét" szeretnének, alternatívát nyújtani az embereknek.

Szerző