Az egyeztetést követően Lavrov azt mondta, hogy előrelépés történt az EBESZ képviselőinek részvételével ülésező, humanitárius kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban is, s így később fogolycserére is sor kerülhet. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kétségeit hangoztatta, mondván, a normandiai formátumú megbeszélés nem hozott számottevő eredményt, s végre tettekre lenne szükség, nem hangzatos kijelentésekre. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter arról számolt be, hogy sem Moszkva, sem Kijev nem látja alternatíváját a minszki folyamatnak.
Az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt lévő térségben az elmúlt hónapokban fellángoltak a harcok. Lavrov szerint a tűzszüneti megállapodás kitér a nehézfegyverek visszavonására, amely a két éve elfogadott minszki egyezmény egyik fontos feltétele lenne. A minszki feltételek között a külföldi csapatok visszavonása, helyi választások megtartása és az ukrán határellenőrzés teljes helyreállítása is szerepelt. Az európai vezetők világossá tették, hogy az Oroszország elleni szankciókat mindaddig nem vonják vissza, ameddig a minszki előírások nem teljesülnek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében Moszkva elismeri a szakadár területek polgári hatóságai által kiadott iratokat, a kelet-ukrajnai válságövezet lakói vízum nélkül ki- és beutazhatnak Oroszországba. Petro Porosenko ukrán elnök, aki szintén ott volt Münchenben, a nemzetközi jog cinikus megsértésének minősítette a döntést. Az ukrán elnök külön tárgyalást folytatott Mike Pence amerikai alelnökkel, aki támogatásáról biztosította Ukrajnát. Pence aggodalmát fejezte ki a felerősödött kelet-ukrajnai harcok miatt, s átfogó tűzszünetet sürgetett.