Előfizetés

Kemény Brexit-vita lehet a Lordok Házában

Ellentmondásosan fogadták a brit Munkáspárton belül Tony Blair volt kormányfő pénteki beszédét. A Munkáspárt eddigi legsikeresebb miniszterelnöke a Bloombergnél mondott beszédében arra hívott fel, hogy pártokon átívelő mozgalmat kellene indítani a Brexit ellen. 

A volt kormányfő beszédét többen üdvözölték azon 47 Labour-képviselő közül, akik az EU-kilépés ellen voksoltak a múlt héten az alsóházban. Vezető liberális demokraták, mint Nick Clegg, Cameron egykori helyettese a konzervatív-liberális demokrata koalícióban, valamint Tim Farron, a párt jelenlegi vezetője ugyancsak pozitívan nyilatkoztak. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter, a Skót Nemzeti Párt vezetője is helyénvalónak ítélte Blair helyzetelemzését, igaz, a volt kormányfő azt is megjegyezte, hogy a Brexit győzelme után erősödött a skót függetlenség melletti érvelés hitelessége – számolt be róla a Guardian.

A Jeremy Corbyn-féle vezetés szerint azonban Blair zászlóbontása ugyancsak rosszkor jött és megosztja a Munkáspártot, amikor két közelgő időközi választáson – Stoke-on-Trent Central és Copeland képviselői helyéért – is kemény harcot vívnak az EU-ellenes UKIP párttal és a konzervatívokkal. Mindkét választókerület lakói nagy arányban a Brexit mellett voksoltak a tavaly június 23-i népszavazáson, s a Labour azt hangsúlyozza a kampányban, hogy a Munkáspárt is megszavazta May törvényjavaslatát az alsóházban. Több Labour-honatya azt nehezményezte, hogy a volt kormányfő beszéde leginkább saját visszatéréséről szólt.

A Lordok Házában második olvasatban ma kezdődik meg a vita Theresa May Brexit-törvényéről, amely felhatalmazza a konzervatív kormányfőt a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására, az Európai Unióval a kilépési tárgyalások megkezdésére. A felsőházban kemény viták várhatók, több elkötelezett EU-párti politikus, köztük Lord Mandelson volt EU-biztos is várhatóan keményen bírálja majd a törvényjavaslatot.

Eddig már 183 honatya jelezte, hogy hozzá akar szólni a vitához. A Lordok Házában nagyobb eséllyel nyújthatnak be módosításokat a törvényhez, mivel ott a konzervatívoknak nincs többsége. Valószínűtlennek tartják azonban, hogy a felsőház blokkolná a törvényt, szembehelyezkedve a tavalyi referendum és az alsóház döntésével. Harmadik olvasatban március 4-én szavaz a Lordok Háza.

Elnépteledik az orosz Távol-Kelet

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:32
Így hordják az ivóvizet a kelet-szibériai Cseremsankában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLEG NYIKISIN
Kilátástalannak tűnő küzdelem folyik az orosz Távol-Keleten azért, hogy valahogy megtartsák a lakosságot és megakadályozzák a további elvándorlást. Már ingyen adják a földet, csak hogy maradjanak vagy jöjjenek ide az emberek. Ha ez az újabb kísérlet is dugába dől, félő, hogy ez a gigantikus térség teljesen elnéptelenedik.

Ha ránézünk Oroszország térképére, azon a Távol-keleti szövetségi körzet irdatlan nagy térséget ölel át: 6 millió 215.900 négyzetkilométert. Ide tartozik az Amuri, Kamcsatkai, Magadani, Szahalini terület, a Habarovszki és a Tengermelléki határterület, Jakutföld, Csukcsföld és a Zsidó Autonóm Terület. Olyan városok vannak itt, mint Vlagyivosztok. És mindössze 6,2 millió lakos! Ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre egyetlen ember jut. Ilyen gyér népsűrűség sehol másutt nincs Oroszországban.

A helyzet drámaiságát jól érzékelteti, hogy az orosz kormány nagy sikerként könyveli el, hogy 2016-ban 25 év óta a legjobb eredményt érték el, mivel a lakosság csökkenése az előző évinek a felére esett vissza, ám így is folytatódott. Hivatalos adatok szerint évente 20-30 ezer ember hagyta ott a Távol-Keletet. A legnagyobb veszteség a rendszerváltozás után, a reformok időszakában volt. 1991 és 2010 között lakosságának 22 százalékát vesztette el a térség. 2015-ben mintegy 24 ezren mentek el, miközben a lakosság természetes szaporulata mindössze 8 ezer volt.

Reményteljes nagy változásra a kormányzat sem számít, ami lemérhető abból, hogy a kitűzött cél mindössze az, hogy 2020-ra 6,3 millió legyen a népesség, 2030-ra pedig elérjék a 8,5 milliót. Ehhez is nagy erőfeszítésekre van szükség. Az adókedvezményektől kezdve a családtámogatásig sok mindennel próbálkozik a kormányzat. Rubelmilliárdokat fordítanak befektetésekre. Siker, hogy 1 rubelnyi költségvetési befektetésre 13 egyéni befektetés jut. Ötszáz projektről írnak, új gyárak, üzemek, termelő, feldolgozó komplexumok szerepelnek a tervekben. Tavaly 25 új vállalat kezdte meg működését, idén ötvenre számítanak, összességében 3 éven belül 280 új vállalat 34 ezer dolgozóval lát munkához. A legjelentősebbek közé tartozik a nukleáris technológiával foglalkozó vlagyivosztoki nemzetközi tudományos kutató központ.

Ennek ellenére, mint ez a Nyezaviszimaja Gazeta cikkeiből kiderül, az orosz Távol-Kelet lakossága csak egy valamiben tartozik az élenjáró körzetek közé: a reáljövedelmek esése tekintetében. S a beruházások csökkenése is ott a harmadik legnagyobb az országban. A többi régióval összevetve még mindig rosszabb a szociális ellátás, mint másutt. A munkanélküliség tavaly meghaladta az 5 százalékot.

Február elsejétől nagy kísérlet kezdődött az emberek ide csábításához. Ezentúl minden orosz állampolgár ingyen juthat egy hektár földhöz a Távol-Keleten, ha vállalja, hogy öt éven belül azt megműveli, építkezik rajta, vagy valamilyen vállalkozásba kezd. Ennek fejében öt év múlva a föld saját tulajdonába kerül. A múlt év júliusában életbe lépett törvény még csak a távol-keleti körzetben élőknek engedélyezte a föld használatba vételét, ezt terjesztették ki idén az egész lakosságra. A RIA Novosztyi beszámolója szerint az ország összes régiójából érkezett kérelem, Moszkva, Szentpétervár, a Krím-félsziget vagy Tatárföld is szerepel a 85 térség között, ahonnan útra kelnének az emberek az egy hektár föld reményében, mondjuk a sokezer kilométerre lévő, vulkánoktól terhes Kamcsatkára. A kérelmezők száma meghaladta az 58 ezret, ebből majdnem 22 ezren február elseje óta jelentkeztek. Érdekesség, hogy kollektív kérelmezők is vannak, ami arra vall, hogy egész falvak jöhetnek létre egy-egy ilyen kollektív beadvány eredményeképpen.

A legtöbben a Tengermelléket, Jakutföldet és Szahalint választották. Csak az érdekesség kedvéért, nézzük, mi jellemzi a legvonzóbb térségeket. A majdnem két Magyarország nagyságú, Vlagyivosztok székhelyű Tengermellék a Japán tengerrel, Kínával és Észak-Koreával határos. Zord időjárás, mínusz negyven fokos téli hideg, s a tájfunok aligha tartoznak a vonzó jelenségek közé. Állatai közül talán a leopárdot és a medvét tarthatja valaki vonzónak.

Jakutföld sok-sok magyarországnyi terület: 3.103.200 négyzetkilométer. Ez a világ legnagyobb olyan közigazgatási egysége, amely nem rendelkezik önálló államisággal. Fővárosa, Jakutszk Moszkvától 8.468 kilométerre fekszik. Északon a Jeges-tengerrel határos. Jelentős része az északi sarkkörön túlra esik, ami azt jelenti, hogy az ország nagy része az örök fagy birodalma. A tél 9 hónapig is eltarthat, a januári átlaghőmérséklet mínusz 50 fok. A január és a július között 75 fok a hőmérsékletbeli különbség.

Az 1062 kilométer hosszú Szahalin partjait az Ohotszkij és a Japán tenger, valamint a Csendes-óceán mossa. Nagy hegységeit mocsaras folyók választják el egymástól. 16 ezer tava, a tajga, a tundra elbűvölheti a turistákat, az élet azonban itt sem tartozik a könnyebbek közé. A hírekbe Szahalin leginkább a Japánnal fennálló konfliktus miatt kerül. A Kuril-szigetek négy japán szigetét ugyanis a második világháború után Oroszország elcsatolta. E miatt azóta sem jött létre Japánnal a békeszerződés. Fővárosa Juzsno-Szahalinszk több mint tizezer kilométerre fekszik Moszkvától. Ez is lehetett az oka annak, hogy a 19. században Szahalinon építették ki a korszak leghírhedtebb büntető telepeit. Most ide kel útra néhány elszánt moszkvai, aligha a kalandvágy, inkább a megélhetés biztosítása hajtja őket.

Adódna egy egyszerűnek tűnő megoldás a térség benépesítésére. Ehhez meg kellene nyitni a határokat a kínaiak irdatlan tömege előtt. Nincs kétség, jönnének és velük együtt jönne a kínai tőke is. Az ezzel járó kockázatot azonban a Kreml nem vállalja. Még akkor sem, ha nemcsak emberben, de külföldi tőkebefektetésekben is szűkölködik az orosz Távol-Kelet. E helyett a kormányzat igyekszik olyan nagy beruházásokhoz megnyerni Kínát, amelyek vonzanák a tőkét, de nem járnának együtt a kínai dolgozók végleges letelepedésével.

Tíz orosz közül egy költözne
Felmérések szerint tíz orosz közül egy kész lenne arra, hogy a Távol-Keletre költözzön. A superjob.ru portál szerint 22 százalék fontolóra venné az áttelepülést, a megkérdezettek harmada elzárkózna ilyen változtatás elől, további harmada pedig nem is válaszolt. Az alacsony jövedelműek kétharmada még nem is hallott a programról. A fiatalok 14 százaléka elfogadná a lehetőséget.
Az idősebb generáció tud legtöbbet az ajánlatról, de legfeljebb 4 százalékuk költözne. Az RT által közölt felmérés szerint a program iránt érdeklődők 28 százaléka házat építene, 17 százalék mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre használná az ingyen kapott földet, 7 százalék a helyi turizmust fejlesztené.

Elnépteledik az orosz Távol-Kelet

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:32
Így hordják az ivóvizet a kelet-szibériai Cseremsankában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLEG NYIKISIN
Kilátástalannak tűnő küzdelem folyik az orosz Távol-Keleten azért, hogy valahogy megtartsák a lakosságot és megakadályozzák a további elvándorlást. Már ingyen adják a földet, csak hogy maradjanak vagy jöjjenek ide az emberek. Ha ez az újabb kísérlet is dugába dől, félő, hogy ez a gigantikus térség teljesen elnéptelenedik.

Ha ránézünk Oroszország térképére, azon a Távol-keleti szövetségi körzet irdatlan nagy térséget ölel át: 6 millió 215.900 négyzetkilométert. Ide tartozik az Amuri, Kamcsatkai, Magadani, Szahalini terület, a Habarovszki és a Tengermelléki határterület, Jakutföld, Csukcsföld és a Zsidó Autonóm Terület. Olyan városok vannak itt, mint Vlagyivosztok. És mindössze 6,2 millió lakos! Ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre egyetlen ember jut. Ilyen gyér népsűrűség sehol másutt nincs Oroszországban.

A helyzet drámaiságát jól érzékelteti, hogy az orosz kormány nagy sikerként könyveli el, hogy 2016-ban 25 év óta a legjobb eredményt érték el, mivel a lakosság csökkenése az előző évinek a felére esett vissza, ám így is folytatódott. Hivatalos adatok szerint évente 20-30 ezer ember hagyta ott a Távol-Keletet. A legnagyobb veszteség a rendszerváltozás után, a reformok időszakában volt. 1991 és 2010 között lakosságának 22 százalékát vesztette el a térség. 2015-ben mintegy 24 ezren mentek el, miközben a lakosság természetes szaporulata mindössze 8 ezer volt.

Reményteljes nagy változásra a kormányzat sem számít, ami lemérhető abból, hogy a kitűzött cél mindössze az, hogy 2020-ra 6,3 millió legyen a népesség, 2030-ra pedig elérjék a 8,5 milliót. Ehhez is nagy erőfeszítésekre van szükség. Az adókedvezményektől kezdve a családtámogatásig sok mindennel próbálkozik a kormányzat. Rubelmilliárdokat fordítanak befektetésekre. Siker, hogy 1 rubelnyi költségvetési befektetésre 13 egyéni befektetés jut. Ötszáz projektről írnak, új gyárak, üzemek, termelő, feldolgozó komplexumok szerepelnek a tervekben. Tavaly 25 új vállalat kezdte meg működését, idén ötvenre számítanak, összességében 3 éven belül 280 új vállalat 34 ezer dolgozóval lát munkához. A legjelentősebbek közé tartozik a nukleáris technológiával foglalkozó vlagyivosztoki nemzetközi tudományos kutató központ.

Ennek ellenére, mint ez a Nyezaviszimaja Gazeta cikkeiből kiderül, az orosz Távol-Kelet lakossága csak egy valamiben tartozik az élenjáró körzetek közé: a reáljövedelmek esése tekintetében. S a beruházások csökkenése is ott a harmadik legnagyobb az országban. A többi régióval összevetve még mindig rosszabb a szociális ellátás, mint másutt. A munkanélküliség tavaly meghaladta az 5 százalékot.

Február elsejétől nagy kísérlet kezdődött az emberek ide csábításához. Ezentúl minden orosz állampolgár ingyen juthat egy hektár földhöz a Távol-Keleten, ha vállalja, hogy öt éven belül azt megműveli, építkezik rajta, vagy valamilyen vállalkozásba kezd. Ennek fejében öt év múlva a föld saját tulajdonába kerül. A múlt év júliusában életbe lépett törvény még csak a távol-keleti körzetben élőknek engedélyezte a föld használatba vételét, ezt terjesztették ki idén az egész lakosságra. A RIA Novosztyi beszámolója szerint az ország összes régiójából érkezett kérelem, Moszkva, Szentpétervár, a Krím-félsziget vagy Tatárföld is szerepel a 85 térség között, ahonnan útra kelnének az emberek az egy hektár föld reményében, mondjuk a sokezer kilométerre lévő, vulkánoktól terhes Kamcsatkára. A kérelmezők száma meghaladta az 58 ezret, ebből majdnem 22 ezren február elseje óta jelentkeztek. Érdekesség, hogy kollektív kérelmezők is vannak, ami arra vall, hogy egész falvak jöhetnek létre egy-egy ilyen kollektív beadvány eredményeképpen.

A legtöbben a Tengermelléket, Jakutföldet és Szahalint választották. Csak az érdekesség kedvéért, nézzük, mi jellemzi a legvonzóbb térségeket. A majdnem két Magyarország nagyságú, Vlagyivosztok székhelyű Tengermellék a Japán tengerrel, Kínával és Észak-Koreával határos. Zord időjárás, mínusz negyven fokos téli hideg, s a tájfunok aligha tartoznak a vonzó jelenségek közé. Állatai közül talán a leopárdot és a medvét tarthatja valaki vonzónak.

Jakutföld sok-sok magyarországnyi terület: 3.103.200 négyzetkilométer. Ez a világ legnagyobb olyan közigazgatási egysége, amely nem rendelkezik önálló államisággal. Fővárosa, Jakutszk Moszkvától 8.468 kilométerre fekszik. Északon a Jeges-tengerrel határos. Jelentős része az északi sarkkörön túlra esik, ami azt jelenti, hogy az ország nagy része az örök fagy birodalma. A tél 9 hónapig is eltarthat, a januári átlaghőmérséklet mínusz 50 fok. A január és a július között 75 fok a hőmérsékletbeli különbség.

Az 1062 kilométer hosszú Szahalin partjait az Ohotszkij és a Japán tenger, valamint a Csendes-óceán mossa. Nagy hegységeit mocsaras folyók választják el egymástól. 16 ezer tava, a tajga, a tundra elbűvölheti a turistákat, az élet azonban itt sem tartozik a könnyebbek közé. A hírekbe Szahalin leginkább a Japánnal fennálló konfliktus miatt kerül. A Kuril-szigetek négy japán szigetét ugyanis a második világháború után Oroszország elcsatolta. E miatt azóta sem jött létre Japánnal a békeszerződés. Fővárosa Juzsno-Szahalinszk több mint tizezer kilométerre fekszik Moszkvától. Ez is lehetett az oka annak, hogy a 19. században Szahalinon építették ki a korszak leghírhedtebb büntető telepeit. Most ide kel útra néhány elszánt moszkvai, aligha a kalandvágy, inkább a megélhetés biztosítása hajtja őket.

Adódna egy egyszerűnek tűnő megoldás a térség benépesítésére. Ehhez meg kellene nyitni a határokat a kínaiak irdatlan tömege előtt. Nincs kétség, jönnének és velük együtt jönne a kínai tőke is. Az ezzel járó kockázatot azonban a Kreml nem vállalja. Még akkor sem, ha nemcsak emberben, de külföldi tőkebefektetésekben is szűkölködik az orosz Távol-Kelet. E helyett a kormányzat igyekszik olyan nagy beruházásokhoz megnyerni Kínát, amelyek vonzanák a tőkét, de nem járnának együtt a kínai dolgozók végleges letelepedésével.

Tíz orosz közül egy költözne
Felmérések szerint tíz orosz közül egy kész lenne arra, hogy a Távol-Keletre költözzön. A superjob.ru portál szerint 22 százalék fontolóra venné az áttelepülést, a megkérdezettek harmada elzárkózna ilyen változtatás elől, további harmada pedig nem is válaszolt. Az alacsony jövedelműek kétharmada még nem is hallott a programról. A fiatalok 14 százaléka elfogadná a lehetőséget.
Az idősebb generáció tud legtöbbet az ajánlatról, de legfeljebb 4 százalékuk költözne. Az RT által közölt felmérés szerint a program iránt érdeklődők 28 százaléka házat építene, 17 százalék mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre használná az ingyen kapott földet, 7 százalék a helyi turizmust fejlesztené.