Urbán Csilla;

tiltakozás;ELTE;társadalmi nemek tudománya;gender studies;KDNP ifjúsági tagozata;új szak;

2017-02-20 06:46:00

Meleglobbitól tart a KDNP ifjúsági tagozata

Miért ritka a női tudós, miért van kevés női író, mi befolyásolja egy társadalom családképét és a nemi szerepeket, hogyan lehet elősegíteni az egyenlőséget: ezeket a kérdéseket mind vizsgálja a társadalmi nemek tudománya, amire az ELTE most egy szakot is épít. A kormánypártok már korábban is kritizálták a genderőrületet, most a KDNP ifjúsági tagozata tiltakozott az új szak miatt. De mégis mit adott nekünk a gender studies?

„Egy igazságosabb és élhetőbb társadalom létrehozását segíti" - válaszolta lapunknak a gender studies jelentőségét firtató kérdésünkre Pető Andrea, a CEU tanára, az MTA doktora. „A társadalmi nemek tudománya a történelmi, társadalmi, vallási, politikai és kulturális folyamatokat elemzi, amelyek során kizárnak bizonyos csoportokat. Feltárja a kirekesztés okait és javaslatokat dolgoz ki a megszüntetésére. A kritikai szemlélet mellett elkötelezett a befogadás és az egyenlőség mellett, a társadalmi változás elérése a célja" - nyilatkozta Pető, aki hoz egy példát is a saját szakterületéről: generációk sorával sikerült megutáltatni a történelmet, mert azt hitték, hogy az nem áll másból, mint évszámok bebiflázásból. Pedig a történelem érdekes, ha megértjük kiről, milyen forrás maradt fenn, kit, hogyan és miért írnak bele a történelembe és ki marad ki.

Utóbbi csak egy téma azok közül, amit a társadalmi nemek tudománya vizsgálhat, de szinte minden tudományos szakterület él a gender studies szemléletével. Eddig csak a Közép-európai Egyetemen (CEU) lehetett külön szakként tanulni, most azonban már az ELTE-n is lehetséges lesz. A kisebbik kormánypárt, a KDNP ifjúsági tagozata azonban nyílt levélben szólította fel az ELTE rektorát, Mezey Barnát, hogy szüntesse meg a szakot és ne szolgálja ki a gender- és meleglobbi nyomulását. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a „magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bír”, nem segíti a nemzeti felemelkedést, illetve Magyarország nem engedheti meg azt a luxust, hogy „közéleti témái legfontosabbja a mellékhelységek jelzései, illetve, hogy minél több semleges játékot, tankönyvet állítsanak elő, nehogy véletlenül befolyásolják a kisfiúk és kislányok saját nemükhöz való tartozását.” Amellett, hogy az akció pártpolitikai célokat szolgál, utalhat arra is, hogy a gender studies azért tehető könnyen szitokszóvá, mert eredményei ismeretlenek a szélesebb társadalom számára.

A magyarországi tudományos életbe is megkésve érkezett, de alkalmazása korántsem újkeletű. „Gender-kutatások már a kilencvenes évek óta folynak az ELTE-n, az irodalmi tanszékeken is. A gender-perspektívát övezte némi gyanakvás, hiszen más irodalomszemlélettel dolgozik, mint amit az irodalomtudósok korábbról megörököltek. Az államszocializmusban ugyanis sokszor kényszerűen „zárójelezniük" kellett a társadalmi kontextusok problémáját, ha nem akartak politikailag állást foglalni. A nemzetközi fórumokon azonban figyelnek erre. Idő kellett ahhoz, hogy azt a változást nálunk megszokják, talán ez a folyamat még mindig tart" - említette Horváth Györgyi irodalomtörténész és kultúrakutató. „A gender studies szemlélete tőlünk nyugatabbra teljesen legitim irodalomtudományos megközelítésnek számít. Az egyik olyan „nyelv", amit ha nem is beszél valaki, mégis számolni kell vele. Például a gender-perspektíva meghonosodása révén a magyar irodalomtudományban az elmúlt két évtizedben sok női szerzőt sikerült kiemelni az elfeledettségből és izgalmas elemzések készültek arról is, hogy a nemekkel kapcsolatos előítéleteink hogyan hatnak arra, hogy mit tartunk „jó" irodalmi műnek, milyen szereplőnek drukkolunk."

Semmi meglepő nincs abban, hogy a hatalom meg akarja szabni, hogy mi számít tudománynak K. Horváth Zsolt történész, ELTE-BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója szerint. - 1925-ben az Egyesült Államokban perbe fogtak egy John T. Scopes nevű biológia tanárt, mert a teremtés helyett az ember eredetének darwini tanát oktatta. A daytoni majomper néven elhíresült eset sokáig a tudományos igazság és az elvakult hatalmi mámor aszimmetriáját jelentette, de egyre inkább úgy tűnik, hogy újra elkövetkezett ez az idő. Magyarországon sokáig a szociológiát vagy a pszichológiát sem lehetett egyetemen hallgatni, s ennek bizony nem kis részben politikai okai voltak – mondta lapunknak.

A gender studies egy sor klasszikus társadalomtudományos módszert ötvöz: a szociológia, a társadalomtörténet, a szociálantropológia, az irodalomtudomány stb. eszköztárát mozgósítva meg akarja mutatni, hogyan működnek egy adott társadalomban a nemek közötti egyenlőtlenségek, miért válnak károssá a nemekkel kapcsolatosan korábban rögzült sztereotípiák. A körülöttünk lévő világ folytonosan változik, ezért fontos hangsúlyozni az adaptációt: hogyan találom meg és maradhatok önmagam a kihívásokkal szemben, jogom van-e megváltoztatni azt a társadalmi gyakorlatot, amely a terhemre van – nyilatkozta és hozzátette: A világ egyik leghíresebb szociológusa, Pierre Bourdieu egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a szociológia: küzdősport. Nem tudok vele támadni, de meg tudom magam védeni általa. Ebben az értelemben a gender studies olyan küzdősport, mely a társadalmi nemi egyenlőtlenségekkel szemben készít fel az önvédelemre.

A gender studies-nak nemcsak elméleti jelentősége van, hanem a hétköznapi politikai jelenségek és cselekvések értelmezésében is segít. Még akár az IKSZ levele és az a politikai pozíció is lehetne elemzés tárgya, amely szerint a gender studies a meleglobbi egyik áltudománya. Az eredmények pedig a szakpolitikák kialakításában is segíthetnek. „Az egyik kérdés az egyetemi autonómia. Olyan nincs, hogy egy párt ifjúsági szervezete nyílt levelet ír, hogy milyen szak legyen vagy ne legyen" - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki a Facebook-oldalán is reagált az ügyben, és aki szerint a genderből ellenséget akarnak csinálni. „Foglalkoztam tankönyvekkel, amelyek olyan sztereotípiákat tartalmaztak, hogy a férfiakat erőszakosabbnak állítják be, a fiúk jobbak matekból. Ez elbátortalanítja a nőket, a társadalmi nyomás miatt nem választanak bizonyos pályákat, néhány szakma pedig elnőiesedik - mondta, és hozzátette: családellenesnek mondják a gender studiest, pedig épp az a lényege, hogy elősegíti, hogy a családok erősebbek legyenek, több gyerek szülessen. Ahol a nők kiteljesedhetnek, egyenlő bérezésben részesülnek, ott ez történik.