Tarlós: örülök, hogy Orbán megerősítette a szavaimat

Publikálás dátuma
2017.02.20. 17:48
FOTÓ: Népszava
Egyetért a főpolgármester azzal, amit a miniszterelnök a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról mondott, és örül, hogy Orbán Viktor megerősítette: legutóbbi találkozójukon nem volt szó a 2019-es főpolgármester-választásról. 

Tarlós István hétfőn leszögezte, hogy egyetért azzal, amit a kormányfő nyilatkozott az olimpiáról. "Annak pedig örülök, hogy gyakorlatilag megerősítette az én szavaimat úgy az olimpiával, mint a pénteki megbeszélésünkkel kapcsolatban" - mondta. Hozzátette: a megbeszélésen szó sem esett a 2019. évi főpolgármester-választásról, annál is kevésbé, mert "nem emlékszem rá, hogy bármikor is olyat mondtam volna, hogy ambicionálom a 2019-es újraindulást". "Pillanatnyilag nincs is ilyen elhatározásom, nemhogy kilincselnék ennek érdekében" - közölte Tarlós István.

Szerző

Tabletták 300-szoros áron - Budapesti patikákat zártak be

Publikálás dátuma
2017.02.20. 17:31
Illusztráció: Thinkstock
Újabb két patikát zárt be az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Budapesten. A két gyógyszertár egyebek mellett több tízezer doboz szorongásoldó orvosságot adott el recept nélkül. A készítmények java részét Svédországban a feketepiacon értékesítették.

A vizsolyi Attila és a budapesti Lánchíd Gyógyszertár után újabb két patikát - a budapesti 18. kerületben lévő Bercsényit és a belvárosi, az Egyetem téren működő Pázmány Pétert - zárt be az OGYÉI. A két üzlet ügyletei miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódik.

Mint arról Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója beszámolt: az elmúlt két év forgalmi adatainak hatósági ellenőrzésekor derült ki, hogy a patikák órási mennyiségű gyógyszert vásároltak a hazai a nagykereskedőktől, ám ezek jó része nem került a patikai nyilvántartásba, hanem szinte azonnal illegálisan tovább is adták. A Bercsényi Gyógyszertárat a szabálytalan ügyletei miatt 2015-ben a hatóságok meg is bírságolták. Akkor a patika vezetője csaknem 60 ezer doboz orvossággal nem tudott elszámolni. Kiderült: azokat szabálytalanul tovább adta egy olyan külföldi szolgáltatónak, akinek nem volt gyógyszer-forgalmazási engedélye.

A másik, az Egyetem téri patika az elmúlt három évnyi működése alatt nem tudott elszámolni 33 782 doboz készítménnyel, ezekről sem megrendelő lapot, sem receptet nem tudtak bemutatni. További 240 doboz gyógyszert - noha azok receptkötelesek voltak - vény nélkül adtak ki a betegeknek.

Az OGYÉI a patikák működtetési engedélyét visszavonta és egyidejűleg értesítette az NAV-ot. Zámbó Péter pénzügyőr dandártábornok, a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese beszámolt arról, hogy a legutóbbi szállítmány indításakor már tájékoztatták a svéd rendőrséget. Kiderült: egy budapesti gyógyszerész rendelt a két patika nevében több hazai nagykereskedőtől is havonta tízmilliós nagyságrendben. A tablettákat közúton kamion vitte Svédországig, a sofőr az árut egy svéd futárnak adta tovább, akit a rendőrség legutóbb már feltartóztatott, nála több mint 14 ezer tablettát találtak. A magyar kamionsofőrt és a svéd futárt kábítószer-csempészet miatt letartóztatták. A pénzügyi nyomozók tíz magyarországi helyszínen is tartottak házkutatásokat, ahol további félmillió tablettát foglaltak le. Zámbó Péter elmondta: az orvosságok hazai beszerzési ára és svédországi fekete piaci ára között háromszázszoros a különbség, így az illegális gyógyszerpiaci ügyletből az elkövetők hatalmas haszonra tehettek szert.

Volt már rá példa
Tavaly szeptemberben zárta be az OGYÉI a Lánchíd Gyógyszertárat, ahol szintén egy hatósági ellenőrzéskor derült ki, hogy többféle gyógyszert is kiadtak nagy mennyiségben, külföldi megrendelőlapra. Összességében 150 millió forint értékben több ezer doboz pszichotróp hatóanyagú, illetve heparinkészítmény, valamint egyéb drága gyógyszer szerepelt a megrendelőlapokon, majd került nagy valószínűséggel Nyugat-Európába. A hatóság nem vizsgálta, mekkora hasznot húzhatott a patika az ügyleten, de mivel a gyógyszer-kiskereskedelemben külföldi megrendelőlap nem létezik, ezek jelenléte önmagában is gyanús lett a szakembereknek. Idén januárban felszólították a patika tulajdonosát a jogsértő gyakorlat megszüntetésére, az utóellenőrzések során azonban kiderült, hogy tovább folyt az üzlet, ezért az OGYÉI a működési engedély visszavonása mellett döntött.
Előtte néhány hónappal a vizsolyi gyógyszertárra került lakat. Ott 2015 januárja és 2016 februárja között 28 féle, összesen 23,7 ezer doboz nyugtatót és altatót adtak ki recept nélkül. 21 készítmény a pszichotróp 4-es listájába tartozik. A gyógyszerek között 9 ezer doboz Xanax, 6,5 ezer doboz Rivotril, 5,4 ezer doboz Epherit, 2,2 ezer doboz Frontin és 263 doboz Dormicum volt.

Szerző

"Szijjártó úr keresett meg" - Tarsoly vallott a vízumgyárról

Publikálás dátuma
2017.02.20. 17:08
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Tarsoly Csaba a Quaestor-ügy mai bírósági tárgyalásán a moszkvai vízumgyárral kapcsolatban vallott Szijjártó Péter ellen, amikor azt mondta, hogy a külügyminiszter kereste meg őt a vízumkiadás ötletével - írja a 444.

"Engem Szijjártó úr keresett meg, hogy kiszervezzék a vízumkiadást, hogy ne a követségen döntsék el, ki kaphat. Ez egy 40 ablakos központ lett, 15 eurót kerestünk vízumonként. Ez az orosz kereskedőház része lett volna" - mondta a Quaestor-botrány gyanúsítottja, aki azt is elmondta, hogy Szijjártóval szóba került az is, hogy Azerbajdzsánban, Egyiptomban és Fehéroroszországban is létesítenek hasonló központot. 

A moszkvai vízumgyárról az Index számolt be még február elején. Egy a Külgazdasági- és Külügyminisztérium által eltitkolni kívánt külügyi vizsgálati anyagból az derült ki, hogy több ezer orosz állampolgár jutott schengeni vízumhoz a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán úgy, hogy valójában nem is tudták, kiknek adnak papírt. A kérelmeket villámgyorsan, 4-5 órán belül elbírálták, természetesen pozitívan. A kérelmezők 50 százalékának semmilyen vízumreferenciája nem volt, személyesen meg sem jelentek a konzulátuson, és magyar úti célt jelöltek meg, csakhogy ezek az oroszok végül nem Magyarországra jöttek, hanem tovább mentek más EU-tagállamokba.

Mint lapunk is megírta, a "visa shoppingban" Kiss Szilárd volt agrárdiplomata játszott kulcsszerepet, de feltűnt a később bebukott Quaestor is. Szijjártó és Tarsoly 2014 novemberében – néhány hónappal a Quaestor bukása előtt – nyitották meg a moszkvai vízumközpontot - emlékeztet a 444, hozzátéve, hogy korábban már szóba került a Quaestor-ügy tárgyalásán a vízumgyár, amikor a Quaestor stratégiai irányításáért felelős Kárpáti Péter magyarázta, miért is jó üzlet ez.

"Ebben az az üzlet, hogy van az államnak egyébként egy vízumkiadási bevétele, de a vízumban eljáró közvetítő cégnek is van bevétele, és kihez mennek az ügyfelek vízumot kérni, aki jó szolgáltatást nyújt. Mi felépítettünk egy olyan online kvázi foglalási rendszert, ahol oroszok elő tudták magukat azonosítani, weben keresztül a vízumigénylésükhöz, ezeket az adatokat utána a nemzetbiztonság által jóváhagyott formulában a követségek előre fel tudták dolgozni, tehát felgyorsítottuk az egész ügyintézést, informatika segítségével és elindult az üzlet” - nyilatkozta Kárpáti, aki érezhetően átsiklott afelett, hogy ez a felgyorsított ügyintézés orosz bűnözőknek és kémeknek könnyítette meg schengeni belépést.

A vízumgyár ügyében egyébként már másfél éve nyomoz a rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt, de még mindig nincsen gyanúsított.

Cáfol a KKM
A vízumkiadási szabálytalanságok Szijjártó Péter miniszteri periódusát megelőzően a nagykövetségen történtek, ahogy ezt a 2013-as jelentés feltárta, a szabálytalanságok nem a később létrehozott vízumközpontban történtek. A vízumközpont létrehozásáról kormánydöntés született szintén Szijjártó Péter miniszteri időszakát megelőzően - reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményben Tarsoly nyilatkozatára. Mint írják: a moszkvai kereskedőház nyitásáról a Quaestorral folytatott - végül sikertelen - tárgyalások során szóba került a kormány azon szándéka is, hogy a világ számos pontjához hasonlóan Moszkvában is kiszervezze a vízumigénylések begyűjtését. A Quaestor tulajdonosa közreműködésével alapított cég erre be is nyújtotta pályázatát, a szerződést azonban - immár Szijjártó Péter minisztersége alatt, 2015 márciusában - a KKM felbontotta és nemzetközi pályázatot hirdetett a funkció ellátására. Szijjártó Péter miniszteri időszaka alatt nincsenek visszaélések a vízumokkal kapcsolatban - szögezi le a KKM. A teljes közleményt itt olvashatja!

 

Szerző
Frissítve: 2017.02.20. 18:34