Cziffra, a határátlépő

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:45

Ma kezdődik és vasárnap estig tart a II. Cziffra György Fesztivál, amelynek célja a legendás zongoraművész örökségének méltó ápolása, megismertetése a fiatalok körében. Az idei programsorozatnak a MOM Kulturális Központ mellett már a Zeneakadémia is otthont ad. Balázs János, a fesztivál művészeti vezetője a Népszava kérdésére egészen 2021-ig felvázolta ambiciózus terveit.

„Ma már azt mondom, 2016-ban túl óvatosak voltunk, kevés koncertet szerveztünk. Bejöttem a MOM Kulturális Központba, hogy van egy ilyen ötletem, aztán végül négy koncertet csináltunk - fejti ki Balázs János, a Cziffra Fesztivál szervezője, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki szerint a tavalyi első fesztivál kétségkívül nagy sikert aratott, magasra tette a mércét. „Már januárban nem lehetett jegyeket kapni, a gálakoncertből nyilvános főpróbát kellett rendeznünk, és arra is elfogyott az összes jegy másfél hét alatt. Most megdupláztuk a koncertek számát és a Zeneakadémián is lesznek hangversenyek. Persze mindig is a MOMKultot fogom tekinteni a fesztivál anyaintézményének, hiszen ők voltak azok, akik első szóra mellénk álltak. Az első fesztiválon csak magyar művészek léptek fel, viszont ha integrálódni akarunk a nemzetközi piacon, ahhoz sztárokra is szükség van. Így sikerült megnyernünk két fantasztikus zenészt: Fazil Say zongora- és Mischa Maisky csellóművészt. Ők ketten fognak fellépni a Zeneakadémián, a harmadik ott rendezendő koncert pedig Rost Andreával közös estem lesz” – mondja Balázs János.

Az is újdonság, hogy – Kállai Ernő koncertmester szakmai vezetésével – megalapították a Cziffra György Kamarazenekart, amely a zenekari repertoáron túl különleges átiratokat is fog játszani. Balázs János szerint „mindez azért is fontos, mert hosszú távon gondolkodunk, és egy előadóművész emlékét középpontba állító fesztiválnál nehéz a fenntarthatóság, hiszen nem lehet mindig csak őt a középpontba állítani. Fontos kérdés, hogyan lehet hosszú távon ebből olyan fesztivál, ami új színfoltja lesz az európai zenei életnek. A megoldást én az utánpótlásban látom, hiszen Cziffra Györgynek is egyik eszméje volt a fiatal zongoraművészek támogatása.”

Cziffra eleinte azzal segített, hogy az általa tehetségesnek tartott fiatalokat magával vitte egy-egy fellépésére, tévés szereplésére, és saját estjein lehetőséget biztosított számukra is a megmutatkozásra: „Szokásos ráadásom helyett átadtam nekik a székemet” – írta az Ágyúk és virágok címmel magyarul is megjelent önéletrajzában. Világszerte ünnepelt zongoraművészként szerzett vagyona legjelentősebb részét a a franciaországi Senlis-ben található Saint Frambourg királyi kápolna helyreállítására, benne a Liszt Ferenc Koncertterem kialakítására fordította, továbbá a Versailles-ban 1969 óta megrendezett, róla elnevezett zongoraverseny díjazottjait jutalmazta. Olyan fiatal magyar zongoraművészeket támogatott, mint Dráfi Kálmán, aki jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzora; vagy Mocsári Károly, akit a világ egyik legjobb Liszt-játékosaként tartanak számon.

Bár az idei még csak a második fesztivál, Balázs János a közelmúltban négy évre szóló stratégiai tervet készített. „Hosszú távra tervezünk, és ha nem is a konkrét fellépők, de a koncepció már megvan egészen 2021-ig, amikor Cziffra György születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Meg akarunk jelenni a nemzetközi színtéren is, és ebbe az irányba már most elkezdtük megtenni az első lépéseket, hiszen megyek Kanadába és Ausztráliába népszerűsítő előadásokat tartani Cziffráról, és közben a koncerteken az ő repertoárjából válogatok műveket. Reményeim szerint a centenáriumi évben a világ több pontján is Cziffra Fesztivált szerveznek majd. Akár az itthoni fesztivál utaztatását is el tudom képzelni, de még jobb lenne, ha tőlünk részben függetlenül jönne létre egy-egy fesztivál a különböző országokban, ahová delegálnánk magyar művészeket, de mindenki szerepeltetné a saját muzsikusait is. Befutott művészeket és fiatalokat egyaránt.”

Alapítványi ösztöndíjas tárlata
Idén a képzőművészet, mint társművészet is megjelentik a fesztivál programján. Különleges csemegének számít a Szamos Café különtermében megnyíló tárlat. Kürthy Hanna, a Franciaországban élő grafikus -festőművész ugyanis maga is azok közé a szerencsés magyar művészek közé tartozik, akik még személyesen találkozhattak Cziffra Györggyel, a világhírű zongoraművész alapítványának ösztöndíjasaként.
Cziff ra György és felesége az 1980-as évek elején, a Senlis-ben létrehozott tehetségközpont megnyitójánFORRÁS: CZIFFRA FESZTIVÁL

Cziff ra György és felesége az 1980-as évek elején, a Senlis-ben létrehozott tehetségközpont megnyitójánFORRÁS: CZIFFRA FESZTIVÁL

A kiállítás megnyitóján a grafikus művész elmondta, hogy még szinte romos állapotában látta először Senlis-ben azt a kápolnát, ahol régi autókat javítottak, mielőtt Cziffra György megvásárolta és felújíttatta az épületet. Kürthy Hanna nemrég ismét Senlis-ben járt, ahol néhány évi Csipkerózsika álomból ébredve, újra életre kelt a Cziffra Alapítvány, amelynek emblémáját ő tervezte.
A kiállításon Szamos Gabriella bejelentette, hogy a Szamos Alapítvány hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek támogatását kezdi meg. Az alapítvány munkájában Balázs János is részt vesz.
(BT)
Minőségi bárzene
Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy Cziffra György – tinédzserként egzisztenciális okokból, majd a kommunizmus sötét éveiben politikai üldöztetése miatt – hosszú időn át bárzenészként kereste kenyerét. A fesztivál alapítóinak szándéka, hogy a Cziffra-életműnek ez a része se merüljön feledésbe. Erre a feladatra a kiváló, sokoldalú jazz-zongoraművészt, Sárik Pétert kérték fel, aki kérdésünkre elmondta: tavaly Malek Andreát kísérték, idén pedig Szulák Andrea lesz az est szólistája, február 25-én, szombaton.
„Tavaly a MOM kupolatermében kaptunk helyet, de akkora volt az est iránt az érdeklődés, hogy nem is fért be mindenki, aki szerette volna meghallgatni a koncertet. Az előadás most a színházterembe került, ahonnan kiveszik a székeket, s az egész egy nagy, elegáns mulatóvá alakul. Kevésbé kötött műsorral, felszabadult játékkal készültünk, és ismét Cziffra korszakából származó dalokkal. Cziffra személyisége arról is szólt, hogy széttörte a műfaji kategóriákat, s bebizonyította, hogy mindegyikben muzsikálhat valaki kiválóan.”

Folytatódik A kék bolygó Attenborough-val

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:17

Folytatódik A kék bolygó című világhírű ismeretterjesztő sorozat David Attenborough-val: az új évad hét epizódját, melyet még idén műsorra tűznek - jelentette be a BBC. Az innovatív eszközök között volt a cápák és orkák hátára erősített tapadókorongos kamera is.

James Honeyborne, a sorozat vezető producere szerint most az óceánok a bolygó legizgalmasabb helyei, mivel a legmodernebb technológia „a hullámok alatti élővilágot új perspektívából" képes bemutatni. Az innovatív eszközökkel újonnan felfedezett élőlényeket is bemutatnak: köztük lesz az eszközöket használó agyarashal és egy „szőrös mellkasú" ízeltlábú is, melyet David Hasselhoff Baywatch-sztárról viccesen Hoff-ráknak neveztek el.

A BBC természettudományi csoportja olyan technológiai újításokat használt, mint a „vontatott kamera", amellyel szemből filmezhetők a ragadozó halak és a delfinek, a tapadókoronggal a cetcápák és az orkák hátára erősített filmfelvevő, amely az állat szemével láttatja a világot, valamint egy kameraszonda a tenger miniatűr élővilágának felderítésére. Új tájakra is elviszik a nézőket: a Mexikói-öböl metánvulkánjától az Antarktisz melletti ezerméteres mélységekig, ahová tengeralattjáróval szálltak le a kutatók és a filmesek.

Szerző

Folytatódik A kék bolygó Attenborough-val

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:17

Folytatódik A kék bolygó című világhírű ismeretterjesztő sorozat David Attenborough-val: az új évad hét epizódját, melyet még idén műsorra tűznek - jelentette be a BBC. Az innovatív eszközök között volt a cápák és orkák hátára erősített tapadókorongos kamera is.

James Honeyborne, a sorozat vezető producere szerint most az óceánok a bolygó legizgalmasabb helyei, mivel a legmodernebb technológia „a hullámok alatti élővilágot új perspektívából" képes bemutatni. Az innovatív eszközökkel újonnan felfedezett élőlényeket is bemutatnak: köztük lesz az eszközöket használó agyarashal és egy „szőrös mellkasú" ízeltlábú is, melyet David Hasselhoff Baywatch-sztárról viccesen Hoff-ráknak neveztek el.

A BBC természettudományi csoportja olyan technológiai újításokat használt, mint a „vontatott kamera", amellyel szemből filmezhetők a ragadozó halak és a delfinek, a tapadókoronggal a cetcápák és az orkák hátára erősített filmfelvevő, amely az állat szemével láttatja a világot, valamint egy kameraszonda a tenger miniatűr élővilágának felderítésére. Új tájakra is elviszik a nézőket: a Mexikói-öböl metánvulkánjától az Antarktisz melletti ezerméteres mélységekig, ahová tengeralattjáróval szálltak le a kutatók és a filmesek.

Szerző