Olimpia 2024 - A MOB továbbra is kiáll a pályázat mellett

Publikálás dátuma
2017.02.20. 22:27
Borkai Zsolt. FOTÓ: Népszava
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) továbbra is kiáll Magyarország olimpiai pályázata mellett - olvasható a szervezet honlapján hétfő este közzétett állásfoglalásban.

"Vannak nemzeti ügyek, amelyek politikától függetlenek kellene, hogy legyenek!" - tudatta Borkai Zsolt, a MOB elnöke. "A Magyar Olimpiai Bizottság független köztestület, ezért is kezdeményezte még az olimpiai és paralimpiai pályázati folyamat legelején valamennyi parlamenti párttal az egyeztetést arra vonatkozóan, hogy közösen álljanak Magyarország olimpiai és paralimpiai pályázata mellé. Ez akkor a MOB székházában senki számára nem volt kérdés, mindenki egy emberként sorakozott fel mögötte, mindenki érezte, hogy vissza nem térő lehetőségről, és össznemzeti érdekről van szó" - közölte.

A sportvezető kiemelte: Magyarország a legsikeresebb nemzetek között szerepel a megnyert olimpiai érmek számának tekintetében, és az első tíz ország közül az egyedüli, amely még nem rendezett olimpiát.  "Egy 120 éves álom kapujában lehetnénk most, amelyet egyetlen dolognak köszönhetünk, ez pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 programja, amely a költséghatékony és fenntartható olimpia jegyében megnyitotta a lehetőséget Budapest és Magyarország előtt. Látjuk és érezzük, hogy már a pályázati szakasz olyan nemzetközi figyelmet és elismertséget ad a magyar fővárosnak, amely semmilyen más területen nem ismételhető meg. A MOB alapszabályában rögzítve van, hogy feladata és célkitűzése elősegíteni, hogy egyszer saját országa olimpiát rendezhessen. Így a Magyar Olimpiai Bizottság mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hazai partnere, a pályázat szakmai oldalát képviselő civil köztestületként a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa és segítse, hogy Magyarország mihamarabb olimpiának adhasson otthont" - fogalmazott Borkai Zsolt. Hozzátette: szerinte nem korrekt a pályázat utolsó szakaszában kihátrálni abból az együttgondolkodásból, amely a Momentum Mozgalom elindulása előtt jellemezte a magyar politikai pártokat.

"Ellenzéki politikusok emeltek szót az olimpiarendezés mellett, és a pártok politikától függetlenül alkottak ebben a kérdésben sportszerű csapatot" - mondta a MOB elnöke. "Fair play-ről és sportról volt szó az olimpiai és paralimpiai pályázat kapcsán, amely hosszú idő után egységbe kovácsolta a magyar politikai elitet. Számomra érthetetlen, hogy miért hátrált most ki a politikai ellenzék egy nemzeti ügy mögül, és erkölcsileg megkérdőjelezhető módon miért csinál a magyar sport páratlan lehetőségéből pártpolitikai ügyet" - közölte Borkai Zsolt. Megjegyezte: a Momentum Mozgalom tevékenysége Thomas Bach NOB-elnöknek is szemet szúrt, miszerint a nemzet sikerét a politikai haszonszerzésre cserélték.

"Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a téma kapcsán szerzett ismertségüknek köszönhetően most azonnal párttá alakulnak. Szomorú, hogy mindehhez egy nemzet álmát, egy nemes ügyet, az olimpiát használták fel eszközül, óriási szívességet téve ezzel két vetélytársunknak, Párizsnak és Los Angelesnek. Ezzel ténylegesen Franciaország és az USA mellé álltak, így ebben a nemes küzdelemben önös érdekeikért háttérbe szorították saját nemzetüket" - mondta Borkai Zsolt. Ahogy fogalmazott: büszke arra, hogy az elmúlt időszakban Budapestet ténylegesen esélyesként emlegették, és arra, hogy a sikeres prezentáció és a munka részese lehetett, ám ez a mostani folyamat nagyon árt a pályázat sikerességének.

"Jelen pillanatban az egység megbomlott, őszintén szólva minimálisra csökkent az esélye, hogy Budapest nevét mondják ki Limában szeptemberben. Sok sportoló, sok magyar ember, rengeteg gyermek álma került komoly veszélybe, pedig ez az ország, ez a nemzet megérdemli, hogy a 120 éves álomból egyszer valóság legyen" - jelentette ki a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

Pénteken a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás érdekében. Az aláírásgyűjtésben az LMP, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd aktivistái is részt vettek. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere megállapodtak abban, hogy a szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet. Ezt követően - még szerda este, de legkésőbb csütörtökön - Orbán Viktor és Tarlós István újból találkozik, és megvitatják a további szükséges teendőket. A 2024-es ötkarikás játékokért Budapest mellett Párizs és Los Angeles van versenyben, a győztest szeptember 13-án hirdetik ki Limában.

Szerző

Botrány robbant ki a filmiparban a politikai befolyás miatt

Hűtlen kezelés vádja miatt robbant ki botrány a horvát filmiparban, színészek, rendezők és producerek a horvát film védelmét követelik a politikai befolyással szemben - közölte a N1 horvát kereskedelmi csatorna hétfőn.

Az Elszakadt a film (Puk'o nam je film) elnevezésű kezdeményezés, amelyet 600 filmrendező, színész, producer, valamint színházi szakember és irodalmár írt alá a múlt héten, azt kéri, hogy fogadja őket Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Antonio Nuic filmrendező hétfőn, a zágrábi Európa moziban tartott tiltakozó megmozduláson arról beszélt, hogy a filmiparban a "helyzet riasztó". Nuic szerint "dilettánsok" akarják irányítani a horvát filmgyártást, és "briliáns ötleteikkel megpróbálnak uralkodni a társadalom felett, miközben semmit sem értenek a szakmához". 

A filmgyártást támogató horvát audiovizuális központ (HAVC) ellen még Zlatko Hasanbegovic volt kulturális miniszter indított kampányt 2016-ban. Szavai szerint ugyanis az egész jelenlegi filmes rendszert Horvátországban "fel kellene oszlatni". Azzal vádolta a szervezetet, hogy nem átláthatóan kezelte a rendelkezésre álló pénzeket, valamint az anyagi javak elosztásával sem értett egyet.

A HAVC elnöke, Hrvoje Hribar február elején mondott le posztjáról, miután az állami számvevőszék hűtlen kezelést állapított meg nála, amit ő elutasított. Újságíróknak korábban úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a számvevőszék véleményét, még ha ő személyesen, és a HAVC vezetése sem ért egyet vele, távozását pedig azzal indokolta: nem akarja, hogy személyét ért támadások miatt a központ szenvedjen.

A számvevőszék vizsgálata rámutatott, hogy Hrvoje Hribar 50 ezer kuna (2 millió forint) feletti összegekre kötött szerződéseket úgy, hogy nem kérte az igazgatótanács beleegyezését, valamint 200 ezer kuna (8 millió forint) felett osztott ki támogatásokat az alapító, a kulturális minisztérium beleegyezése nélkül, ami nincs összhangban a szervezet alapszabályával és hatályos törvényekkel.

A vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a HAVC igazgatóbizottsága 2015-ben nem hozott határozatot a pénzügyi tervekről és nem szavazott a költségvetésről. 

A HAVC igazgatósága szerint azonban ha a minisztérium döntene minden egyes támogatás odaítéléséről (amire szerintük egyáltalán nincsenek berendezkedve), az veszélyeztetné a központ önállóságát és szakmai függetlenségét. 

A hétfői rendezvényt többször hangos bekiabálások zavarták meg. Hol a pénz? és Tolvajok! jelzőkkel illeték a köztiszteletben álló felszólalókat a tömegből bekiabálók. 

Az Elszakadt a film kezdeményezés azt kéri a kulturális minisztériumtól, valamint a kormánytól és a parlamenttől, hogy dolgozzon ki olyan jogi keretet, amely megtartja a támogatások elosztásának jelenlegi gyakorlatát és politikai befolyás nélküli filmgyártást biztosít. 

Mint mondták: a művészet szabadsága és sokszínűsége alapvető érték. A társadalom nehezen tudja megőrizni ezeket az értékeket olyan független intézmények nélkül, amelyeknek kreatív döntéseire nincsenek befolyással politikai elvárások és a politikusok egyéni érdekei - tették hozzá.

Szerző

Tragikus hirtelenséggel elhunyt az orosz ENSZ-nagykövet

Elhunyt Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselője - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A nagykövetet egy nappal 65. születésnapja előtt, váratlanul  érte a halál  New Yorkban. "A kiemelkedő orosz diplomatát az állomáshelyén érte a halál" - mutatott rá közleményében a külügyi tárca, amely mély együttérzését fejezte ki Csurkin hozzátartozóinak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök "mély fájdalommal" fogadta a halálhírt.

"Az államfő nagyra értékelte Csurkin profizmusát és diplomáciai tehetségét" - mondta Peszkov, hozzáfűzve, hogy Putyin elnök részvétét fejezte ki a diplomata rokonainak és szeretteinek, valamint a külügyminisztérium közösségének. A nagykövet több mint egy évtizeden át képviselte hazáját a világszervezetben, amelynek Biztonsági Tanácsában emlékezetes szópárbajokat vívott nyugati hivatali partnereivel, egyebek között a 2008-as grúz-orosz konfliktus, az ukrajnai beavatkozás és a szíriai rendszer orosz katonai támogatása ügyében.

Vitalij Csurkin, aki az orosz fővárosban 1952. február 21-én egy repülőgép-konstruktőr családjában látta meg a napvilágot, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetének (MGIMO) 1974-ben történt elvégzése után mindvégig karrierdiplomataként dolgozott.

A tárcánál tolmácsként kezdte és ebben a minőségben vett részt Genfben a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT-2 egyezményről folytatott tárgyalásokon. Dolgozott a szovjet külügy amerikai osztályán, majd 1982 és 1987 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetségén. 1987 és 1989 között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemzetközi osztályának referense.

1989-ban és 1990-ban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szóvivője, majd 1992-ig a tárca tájékoztatási osztályának vezetője, majd 1994-ig Andrej Kozirev külügyminiszter helyettese volt. Az orosz elnök különképviselőjeként lépett fel a jugoszláviai béketárgyalásokon, és közvetítő volt a boszniai konfliktus részvevői, valamint a nyugati országok között.

Volt Oroszország chilei, belgiumi és NATO-, valamint kanadai nagykövete. Csurkin a történelemtudományok terén kandidátusi fokozatot szerzett. Csurkin az orosz ENSZ-képviseleten lett rosszul, ahonnan a Columbia Presbiteriánus Kórházba szállították, de ott nem tudtak már segíteni rajta. Halálának okát egyelőre nem közölték.

Szerző
Frissítve: 2017.02.20. 22:35