Olimpia- Vidékről nézve

- Uszkáról nézve Budapest csak egy távoli bolygó, az olimpia ügye meg egy elvont, a mindennapi valóságtól, a megélhetésért folyó küzdelemtől olyan messze álló „valami”, ami még csak meg sem borzolta az itteniek kedélyét – ezt mondta lapunknak Sértő-Radics István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb, négyszáz lelkes településének polgármestere, s egyben háziorvosa. 

Amíg a fővárosban zajlott a megrendezéssel kapcsolatos kampány és ellenkampány, addig az uszkaiak dideregtek, mert elfogyott a szociális tüzelő, sőt, az a fabrikett is, amit az önkormányzat a legrászorultabbaknak vásárolt. Megelőzve, hogy az emberek az utolsó ruhadarabjaikat eltüzelve melegedjenek, a leghidegebb napokon kinyitották a helyi idősek otthonát, s befogadták azokat, akiknek otthon már nem volt mivel befűteni.

Annak híre azonban Uszkára is eljutott, hogy a Momentum néhány hét alatt a népszavazás kiírásához szükséges szavazatok dupláját gyűjtötte össze: ez már megütötte a fővárostól 365 kilométerre lévő falucska lakóinak ingerküszöbét is. – Egyfajta, jé, hát nincs veszve minden, ez is megtörténhet érzéssel fogadták a tényt, amin pártállástól függetlenül meglepődtek – mondta a polgármester.

A szegedieket nem rázza fel, nem osztja meg, s nem is nagyon érdekeli az olimpia – hallottuk a városban élőktől. Nem sportszakmai, hanem politikai ügyként tekintettek rá, Orbán Viktor „játszóterének” értékelték, s ennek fényében reagáltak is rá. Vagyis a miniszterelnök feltétlen hívei mellette, a másik tábor tagjai pedig ellene érveltek. Utóbbiak viszont most szinte választási győzelemként értékelik a népszavazási sikert, s egy olyasfajta lakmuszpapírnak tekintik, amely akár a jelenlegi hatalom megbuktatásának lehetőségét is jelezheti. Hasonló fogadtatásról számoltak be azok is, akiket Pécsen megkérdeztünk. - Egyetlen ismerősöm sem beszélt az olimpiáról, sem akkor, amikor a kormány elkezdte sztárolni a kandidálást, sem most, hogy a Momentum megszerezte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat – mondta egy helyi nyugdíjas. - Nem volt a közbeszédben, inkább csak egy hír maradt az összes többi között, amiről a tévében, rádióban beszélni szoktak. Ha kommentálták is, inkább olyasfajta éllel, hogy az olimpia sem más, mint egy „Paks2”, olyasmi, amiből rengeteg pénzt el lehet lopni.

A győriek viszont jó érzékelhetően kevésbé ágáltak az olimpia megrendezése ellen. Ennek egyrészt oka lehet, hogy polgármesterük, a város irányításában a pártharcok fölé emelkedett, s inkább pragmatikus településpolitikát folytató fideszes Borkai Zsolt egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, másrészt a település egy nagyszabású eseménysorozatra, a július 23-tól 29-ig tartó Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra készül, ahová Európa 50 országából 3600 sportoló érkezik. Létszámát és szervezettségét tekintve a rendezvény egy téli olimpiához hasonló nagyságrendű. A helyiek ráadásul saját bőrükön is tapasztalják a rendezvény hasznát: a kormány eddig több mint 20 milliárd forinttal támogatta az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését. Valamennyi létesítmény a helyi igényeket szolgálja, az ifjúsági olimpia után sem marad kihasználatlanul.

Szerző

Saját bíróság nélkül maradt a Fidesz - Hiányzott a kétharmad

Kétharmados támogatás híján úgy kellett kedden elfogadniuk a kormánypárti képviselőknek a korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt, hogy abban már nem szerepeltek a "szuperbíróságok". Mint ismert, a Fideszben - nagy vitákat, tiltakozást kiváltva - szűk egy éve kezdték szervezni, hogy létrehozzanak egy új testületet, amely a kormánypárt számára "politikailag érzékeny" ügyekben dönthetne.

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter a Népszavának elmondta: "Nyilvánvalóan a kormánypárt a független bírósági döntésekkel szembeni elégedetlenségén alapult a konstrukció. Ebben a testületben olyan, a közigazgatásban szocializálódott személyek döntöttek volna, akiknél az aktuális hatalomhoz való hűség a fő szempont".

Azonban a bírói testületből komoly ellenállást fejtettek ki az ötlettel szemben, így tavaly novemberre eldőlt, hogy nem lesznek közigazgatási különbíróságok. Ekkor a kormánypárt azzal kísérletezett, hogy a rendes bírósági renden belül a Fővárosi Törvényszék legyen a közigazgatási felsőbíróság, és oda utalta volna többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Médiahatóság eljárásával, illetve a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.

A törvényjavaslatot a kormánytöbbség decemberben el is fogadta, bár ezzel törvényt sértett: a Törvényszéket többletjogosítvánnyal ruházták fel, ezt azonban csak kétharmados döntés nyomán tehették volna meg.

Bárándy Péter azt mondta, elképzelhető, a kormánypárt az utolsó pillanatig arra számított, hogy sikerül maga mellé állítani néhány képviselőt az ellenzékből. Ilyen képviselő azonban nem akadt, Áder János államfő pedig nem írta alá a megszavazott törvényt, hanem az Alkotmánybíróság elé utalta azt. Miután a taláros testület kimondta a változtatás alkotmányellenességét, a kormánypárt a keddi ülésnapon kénytelen volt megszavazni, hogy a hagyományos törvényszékek illetve Kúria dönt a közigazgatáshoz kapcsolódó ügyekben.

Harangozó: Orbán a nemzetbiztonsági kockázat
Feljelentést tesz a szocialista párt az ukrán útlevél-ügyben - jelentette be Harangozó Tamás képviselő. Sajtóértesülések szerint ukrán bűnözők ezrei juthattak be Magyarországon keresztül az EU-ba a kárpátaljai magyarok papírjaival. - "És még önök védenék meg Európa határait?" - tette fel a kérdést Harangozó Tamás tegnap a kormánytöbbségnek a Parlamentben. Harangozó szerint ma Orbán Viktor és kormánya jelent nemzetbiztonsági problémát Magyarországnak.
Az LMP a nemzetbizontsági és külügyi bizottság elé citálná Szijjártó Pétert külügyminisztert és Fazekas Sándort, a földművelésügyi tárca vezetőjét a moszkvai vízumgyár ügyében. Tarsoly Csaba, volt Quaestor-vezér az ellene folyó büntetőügy tárgyalásán ugyanis azt állította: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vetette fel a számos visszaéléssel meggyanúsított moszkvai vízumközpont létrehozását. A Külügyminisztérium sajtófőnökének a nyilatkozata szerint viszont Szijjártó Péter miniszteri időszaka alatt semmilyen visszaélés nem történt a vízumkiadás során.



Kis vita a nagypéntekről

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:01
Március 15-e családi ünnep lett FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma, ha az Országgyűlés elfogadja az emberi erőforrások miniszterének törvényjavaslatát arról, hogy nagypénteken ne kelljen dolgozni. Az ellenzék nem zárkózik el ettől, sőt, karácsony napját is munkaszüneti napnak nyilvánítanák.

Balog Zoltán az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását hétfő este a parlamentben. A humánminiszter szerint fontos lépés lenne az ország nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában a szabad nagypéntek, ez ráadásul - miként fogalmazott - "nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét."

Munkaszüneti napok 2017-ben
Január 1. (hétfő)
Március 15. (szerda)
Április 14. (nagypéntek, tervezett)
Április 17. (húsvéthétfő)
Május 1. (hétfő)
Június 5. (pünkösdhétfő)
Augusztus 20. (hétfő)
Október 23. (hétfő)
November 1. (szerda)
December 25. (hétfő)
December 26. (kedd)

A szocialista Gúr Nándor jelezte, támogatják a javaslatot, ugyanakkor az MSZP frakciója gondnak látja, hogy a parlament "Orbán Viktor kinyilatkoztatása után", a munkavállalók megkérdezése nélkül készül dönteni. Az MSZP szerint ugyanis az embereket kellene megkérdezni, mikor szeretnének új munkaszüneti napot. Véleménye szerint a többség nagy valószínűséggel azt támogatná, ha december 24-én nem kellene dolgozni. A képviselő hiányolta az intézkedés gazdasági hatásaira vonatkozó háttérszámításokat is.

A Jobbik is egyetért a javaslattal, sőt meg is szavazzák majd azt. Mirkóczki Ádám képviselő ugyanakkor arra kérte a kormányt, gondolkodjanak el azon, hogy december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása – sokkal kisebb gazdasági károkozás mellett – szintén megvalósítható. Az LMP-s Ikotity István szerint is a társadalmi igények felmérésének kellene megelőznie egy új munkaszüneti nap bevezetését, abból pedig várhatóan az derülne ki, hogy szerencsésebb lenne december 24-én lehetővé tenni a dolgozók otthonmaradását. Balog azt kérte, ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását is.

A tizenegy munkaszüneti nappal egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem lógna ki a sorból. Az Egyesült Államokban például tíz szövetségi ünnep munkaszüneti nap, többek között a mártír polgárjogi harcos, Martin Luther King emléknapja, az első elnök, George Washington születésnapja és Amerika felfedezőjének emlékére, Columbus napja. Donald Trump saját beiktatásának napját elnöki rendelettel a hazafias büszkeség napjává nyilvánította, de aligha tudta, hogy ez csak egy napra szól, új szövetségi ünnepet csak kongresszusi döntéssel vezethetnek be.

Japánban nagyon szigorú a munkamorál, sokan késő estig dolgoznak, s hétvégén is bemennek a munkahelyükre. A szigetországban ugyanakkor 15 munkaszüneti napot tartanak számon, köztük van Akihito császár születésnapja, az alkotmány napja és külön ünnepet szánnak a gyerekeknek, a felnőtté válásnak, az időseknek, a tengernek, a növényeknek.

Oroszországban 2012-ben emelkedett 12-ről 14-re a munkaszüneti napok száma. Az újévi vakáció mellett többek között az orosz karácsony, Oroszország védőinek napja, a nemzetközi nőnap, a munka ünnepe munkaszünet.

Az Európai Unió a tagállamok számára nem szab meg nemzeti ünnepet, az EU intézményeiben dolgozók ugyanakkor például a húsvéti ünnepeket, május 1-jét, május 9-én az Európa-napot, mindenszentek napját ünnepelik. Ausztriában 13 munkaszüneti napot adnak ki, Franciaországban a 13 állami ünnep közül a legfényesebb július 14., s az első világháború végére emlékeztető nap is munkaszünet. Németországban 16 munkaszüneti napot tartanak, de a szabadnapok száma tartományonként különböző. A legtöbb munkaszüneti napot, 13-at Bajorországban adják ki. Egész Németországban ünneplik október 3-át, a német egység napját. Nagy-Britanniában bonyolult a helyzet, Angliában és Walesben nyolc, Skóciában kilenc, Észak-Írországban tíz munkaszüneti nap van. Lengyelországban 13 ünnepnapot nyilvánítottak munkaszüneti nappá, akárcsak Csehországban, Szlovákiában 15 munkaszüneti napot tartanak számon.

Szerző