Saját bíróság nélkül maradt a Fidesz - Hiányzott a kétharmad

Kétharmados támogatás híján úgy kellett kedden elfogadniuk a kormánypárti képviselőknek a korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt, hogy abban már nem szerepeltek a "szuperbíróságok". Mint ismert, a Fideszben - nagy vitákat, tiltakozást kiváltva - szűk egy éve kezdték szervezni, hogy létrehozzanak egy új testületet, amely a kormánypárt számára "politikailag érzékeny" ügyekben dönthetne.

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter a Népszavának elmondta: "Nyilvánvalóan a kormánypárt a független bírósági döntésekkel szembeni elégedetlenségén alapult a konstrukció. Ebben a testületben olyan, a közigazgatásban szocializálódott személyek döntöttek volna, akiknél az aktuális hatalomhoz való hűség a fő szempont".

Azonban a bírói testületből komoly ellenállást fejtettek ki az ötlettel szemben, így tavaly novemberre eldőlt, hogy nem lesznek közigazgatási különbíróságok. Ekkor a kormánypárt azzal kísérletezett, hogy a rendes bírósági renden belül a Fővárosi Törvényszék legyen a közigazgatási felsőbíróság, és oda utalta volna többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Médiahatóság eljárásával, illetve a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.

A törvényjavaslatot a kormánytöbbség decemberben el is fogadta, bár ezzel törvényt sértett: a Törvényszéket többletjogosítvánnyal ruházták fel, ezt azonban csak kétharmados döntés nyomán tehették volna meg.

Bárándy Péter azt mondta, elképzelhető, a kormánypárt az utolsó pillanatig arra számított, hogy sikerül maga mellé állítani néhány képviselőt az ellenzékből. Ilyen képviselő azonban nem akadt, Áder János államfő pedig nem írta alá a megszavazott törvényt, hanem az Alkotmánybíróság elé utalta azt. Miután a taláros testület kimondta a változtatás alkotmányellenességét, a kormánypárt a keddi ülésnapon kénytelen volt megszavazni, hogy a hagyományos törvényszékek illetve Kúria dönt a közigazgatáshoz kapcsolódó ügyekben.

Harangozó: Orbán a nemzetbiztonsági kockázat

Feljelentést tesz a szocialista párt az ukrán útlevél-ügyben - jelentette be Harangozó Tamás képviselő. Sajtóértesülések szerint ukrán bűnözők ezrei juthattak be Magyarországon keresztül az EU-ba a kárpátaljai magyarok papírjaival. - "És még önök védenék meg Európa határait?" - tette fel a kérdést Harangozó Tamás tegnap a kormánytöbbségnek a Parlamentben. Harangozó szerint ma Orbán Viktor és kormánya jelent nemzetbiztonsági problémát Magyarországnak.

Az LMP a nemzetbizontsági és külügyi bizottság elé citálná Szijjártó Pétert külügyminisztert és Fazekas Sándort, a földművelésügyi tárca vezetőjét a moszkvai vízumgyár ügyében. Tarsoly Csaba, volt Quaestor-vezér az ellene folyó büntetőügy tárgyalásán ugyanis azt állította: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vetette fel a számos visszaéléssel meggyanúsított moszkvai vízumközpont létrehozását. A Külügyminisztérium sajtófőnökének a nyilatkozata szerint viszont Szijjártó Péter miniszteri időszaka alatt semmilyen visszaélés nem történt a vízumkiadás során.