Egyre fogy a magyar

Tavaly valamennyit lassult a magyar népesség létszámának csökkenése - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves népesedési jelentésében. A természetes fogyás kicsivel több, mint 6 ezerrel volt kisebb a 2015-ös adatnál, ami főként annak köszönhető, hogy kevesebben haltak meg, mint az előző évben, amikor az influenzajárvány szövődményeibe sok idős ember halt bele. 2016-ban majdnem 127 ezren hunytak el, közülük kiemelkedően sokan az év végéhez közeledve.

Közben alig érezhetően, mindössze másfél százalékkal, de nőtt a születések száma. Összesen 93 100 gyermek jött világra, az év hónapjai közül a legtöbben októberben, így alakult ki, hogy az ország lakosságának természetes fogyása 33 800 fő volt tavaly. Egyelőre megválaszolatlan, hogy ha a népesedési adatok közt nyilvánosságra hozott házasodási statisztika kiemelkedően sokat javult - márpedig 2011 óta folyamatosan ezt olvashatjuk -, és tavaly minden korábbi rekordot megdöntve 2015-höz képest 12 százalékkal több, összesen 51 800 esküvőt tartottak, akkor miért nem nő ugyanilyen ütemben a gyermekvállalási hajlandóság. Az ok vélhetően változatlanul az Orbán-kormány szegényeket kiszorító szociális politikájában keresendő.

A 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva vezetett éves népesedési statisztika szerint Magyarország becsült lélekszáma 2016. december 31-én 9 millió 799 ezer fő volt. Más adatsorokból az is kiolvasható, hogy 1981 óta majdnem 900 ezerrel lettünk kevesebben és a folyamat megállíthatatlan. A világ fejlettnek számító többi országához hasonlóan a magyar is elöregedő társadalom, ahol a születések száma minden évben alatta marad a halálozásoknak. Ebből a szempontból érdemes lesz odafigyelni az idei év eleji adatokra, amit egy hónap múlva tesz közzé a KSH, mert a januárban megkezdődött járványos időszak az előrejelzések szerint megint sok áldozatot szedett, többet mint tavaly.