Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett konzisztóriumok működését az ombudsman is alkotmánysértőnek minősítette, a kormány nem tett semmit, hogy felszámolja a visszásságokat. Az Eötvös Károly Intézet felsőoktatási konferenciáján elhangzott: a kancellári rendszer is egyre átláthatatlanabbul működik, ami kihívások elé állítja az egyetemeket.
"Az elmúlt években több olyan intézkedés történt, amelyek szembemennek az alkotmányosság elvével. Az egyik legfontosabb feladatunk az lett, hogy megvédjük a még megmaradt autonómiákat. Az egyetemi autonómia is ide tartozik" - ezzel nyitotta meg Majtényi László az Eötvös Károly Intézet (EKINT) csütörtöki konferenciáját, ahol oktatási szakértők, egyetemi oktatók és alkotmányjogászok vitatták meg az egyetemi önrendelkezés helyzetét. Az EKINT elnöke felidézte: már 2015-ben jelezték, a felsőoktatási intézményekben jogsértő módon hozták létre a konzisztóriumokat, működésük alkotmányellenes, mert sérti az egyetemi autonómia elvét és az alaptörvény szövegét is. De ugyanilyen aggályos a kancelláriai rendszer bevezetése is.
Az EKINT beadványban fordult az alapvető jogok biztosához, aki tavaly novemberben megerősítette az intézet megállapításait. A visszásságokat, amelyek megszüntetéséhez jogszabály-módosításra lenne szükség, Székely László jelezte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A konzisztóriumok alkotmánysértő működése azóta sem változott, sőt a kormány szerint semmilyen jogsértés nem történt.
A konzisztóriumoknak öt tagja van, közülük négy a kormány befolyása alatt áll. Három tagot közvetlenül a miniszter delegál. A negyedik személy a kancellár, akit a miniszterelnök nevez ki. Az ötödik tag pedig a rektor. A testület jóváhagyása nélkül nem fogadhatja el az egyetem szenátusa sem a költségvetést, sem az egyetem intézményfejlesztési tervét - utóbbinak része a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia is.
"A konzisztóriumok felügyeleti szervként jöttek létre. Ám a felügyelet nem irányítást jelent. A konzisztóriumok sokkal több jogot kaptak annál, mint amennyit az alaptörvény megenged" - mondta Zsugyó Virág, az EKINT alkotmányjogásza. A gyakorlati tapasztalatokról Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanszékvezetője számolt be. "Évek óta tudatos autonómia-felszámolás zajlik. Az oktatókat kihívás elé állították, nehéz autonómia-hiányos környezetben minőségi oktatást nyújtani. A kancellár pedig egyre átláthatatlanabb módon dolgozik, sokszor nem tudni, mely feladatkörök kihez tartoznak" - mondta Fleck.
Fazekas Marianna közigazgatási jogász, az ELTE docense szerint a konzisztóriumi rendszer fölösleges túlbiztosítást jelent, olyan, mintha valaki az öv mellé még egy hózentrógert is feltenne a nadrágjára. "A 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben szó sem esik az egyetemi autonómiáról" - erről Szüdi János beszélt. Az oktatási szakjogász úgy látja, a kormány gondolkodása szerint ami nincs benne a törvényben, azt nem lehet megsérteni. "A tanítás szabadságáról nem szól a törvény. Így az nincs is" - mondta.
A konferenciára meghívták a kormány képviselőit is, ám nem jelent meg senki.
Majtényi: a hamu alatt izzik a parázs
A konferencia szünetében Majtényi Lászlót, a demokratikus ellenzéki pártok államfőjelöltjét kérdeztük politikai szerepvállalásáról, országjárásának tapasztalatairól.
- A hírek szerint a Fidesz csak azért engedi, hogy államfőjelöltként felszólalhasson a parlamentben, hogy önmaga bizonyítsa be: nem képes megtestesíteni azt a "nemzeti egységet", nem tud olyat mondani, amivel a jobboldali szavazók is azonosulni tudnának. Mit gondol erről?
- Ez egy gyerekes felvetés lenne a kormánypártok részéről. Vajon a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve az alaptörvény, amit nem bocsátottak népszavazásra, csupán egy politikai érdekek vezérelte csoport gründolta össze, kifejezi a nemzeti egységet? Kiben testesül meg ez az egység: abban, aki azt vallja, hogy az állampolgárok szabadsága fölött elhivatott intézmények őrködjenek, vagy abban, aki számára ez nem érték?
FOTÓ: Népszava/Molnár Ádám
- Abból az elgondolásból, hogy a jobboldali szavazók nem tudnak azonosulni azzal, amit ön mond, mintha az következne, hogy a Fidesz szerint szavazóik számára nem fontos a jogállamiság, az alkotmányosság.
- Nekem ezzel pontosan ellentétes tapasztalataim vannak. Persze ez attól is függ, mit tekintünk jobboldalnak. A Fidesz vezetői garnitúráját semmiképp sem sorolnám a politikai jobboldalhoz. Az alkotmányos jobboldalhoz pedig még úgy sem.
- Hogy látja, mit jelent egyáltalán a kormány számára a nemzet, a "nemzeti egység"?
- Csak egy szóvirág. Ez egy üres nemzeti retorika részükről, amiben átélt pátoszt nem, ám gyakran súlyos ismerethiányt lehet érezni. Például nem hiszem, hogy a XIX. századi magyar értekező prózát és irodalmat sokat forgatták. Viszont mindent átneveznek nemzetivé, amit egykor országosnak hívtak. Értetlenül állok az előtt, hogy az országos influenzajárványból miért nem lett nemzeti influenzajárvány. Amit a kormány csinál, nem valódi nemzeti politika.
- Nemrég országjárásba kezdett. Milyen visszajelzéseket kapott?
- Mindenhol telt ház előtt beszélek, akik eljönnek, nagyon támogatóak, változást akarnak. És nagyon sokan vannak. Mondhatom, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Persze értek támadások is, leginkább a kormánypárti sajtó részéről. Jó idegek kellenek egy ilyen vállaláshoz.
- Többször nyilatkozta: biztos abban, most nem lesz köztársasági elnök. Akkor miért vállalta a jelölést?
- Amikor elvállaltam, abban sem voltam biztos, hogy összejön a jelölésemhez szükséges ajánlások száma. Most már szinte biztosra lehet mondani, hogy meglesz. Holott én egyetlen pártvezetővel sem beszéltem, nem tudtam, ki fog támogatni. Eddigi közéleti pályafutásom gazdag volt abban, hogy politikusok cselekedeteit bíráltam, mindkét oldalon. Ombudsmanként is úgy működtem: nincsenek jobb- vagy baloldali polgárok, mindenki egyenlő méltósággal rendelkezik, amit meg kell védeni. Ez nem egy rossz előtanulmány a nemzet egységének értelmezéséhez. Jelölésem előnye, hogy sok helyen beszélhetek a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról. A jelölő szervezeteknek pedig siker, hogy jelöltet tudtak állítani. Két hónappal ezelőtt még ez is lehetetlennek tűnt. De itt sem "a másik" Magyarország mutatta meg magát: csak egyetlen Magyarországról lehet beszélni.
