Előfizetés

Folytatódik a népszavazási kabaré Algyőn

Fölülírná Lázár János a Nemzeti Választási Iroda elnökének törvényességi állásfoglalását az algyői népszavazás ügyében. Szerda este Lázár János egy lakossági fórumon arra hívta fel a képviselő-testületet, hogy vonja vissza a görög vegyi üzem támogatásáról február 26-ára már kiírt népszavazást.

Mint arról lapunk is beszámolt, a befektető, látva a Fidesz helyi szervezete által gerjesztett jelentős lakossági ellenállást, bejelentette, hogy eláll a Fidesz-kormány által kiemelten támogatott, 5 milliárd forintos beruházás megvalósításától. Ám azt, hogy a népszavazás okafogyottá vált, csak a bíróság állapíthatja meg.

Az ügy kapcsán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke azt írta az algyői helyi választási iroda vezetőjének jogi állásfoglalásában: "a népszavazás jogerős elrendelését követően nincs jogszabályi lehetőség a népszavazási eljárás bármely okból történő felfüggesztésére vagy megszüntetésére; a szavazást meg kell tartani, és a népszavazás eredményéhez fűződő kötőerőt érvényesíteni kell."

Pálffy Ilona véleménye azonban nemcsak Lázár Jánost, hanem a lakossági fórumon tett kijelentése nyomán az algyői fideszes képviselőket sem nagyon érdekli. Csütörtökön Lázár instrukciójának megfelelően rendkívüli közgyűlést hívtak ugyanis össze, ahol többségükkel élve visszavonták azt a határozatot, amelyben tavaly december 16-án ugyanők elrendelték a népszavazás kiírását. Ezt jogi formába öntve csütörtökön a munkaidő végéig jogász viszi a Szegedi Törvényszékre, és azt kérik, hogy a bíróság még pénteken állapítsa meg a népszavazás okafogyottságát.

Molnár Áron polgármester a Népszava kérdésére azt mondta: ő más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendkívüli közgyűlésen, de a jegyző - az NVI elnökének véleményére hivatkozva - figyelmeztette a testületet, hogy törvényesen nem vonhatják vissza a népszavazást elrendelő korábbi határozatukat. Erre azért sincs jogi lehetőség, mert az összegyűlt aláírások nagy száma miatt eleve nem is volt mérlegelési lehetősége a testületnek. Nem vonhatnak vissza egy olyan döntést, amelyet nem saját akaratukból, hanem a törvény kényszere miatt hoztak. Molnár nem ismer olyan törvényi lehetőséget, amely lehetőséget adna a népszavazás visszavonására. Szerinte a Szegedi Törvényszék sem találhat ilyet - bár történtek már csodák ebben az országban - utalt Lázár paranccsal felérő instrukciójára az algyői polgármester. A Szegedi Törvényszék szóvivőjét egyelőre nem értük el, ha lesz álláspontja a bíróságnak, azt is közöljük.

Egyre fogy a magyar

G.E.
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:05
Nő ugyan a házasságok száma, de a gyermekeké alig FOTÓ: THINKSTOCKS
Tavaly valamennyit lassult a magyar népesség létszámának csökkenése - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves népesedési jelentésében. A természetes fogyás kicsivel több, mint 6 ezerrel volt kisebb a 2015-ös adatnál, ami főként annak köszönhető, hogy kevesebben haltak meg, mint az előző évben, amikor az influenzajárvány szövődményeibe sok idős ember halt bele. 2016-ban majdnem 127 ezren hunytak el, közülük kiemelkedően sokan az év végéhez közeledve.

Közben alig érezhetően, mindössze másfél százalékkal, de nőtt a születések száma. Összesen 93 100 gyermek jött világra, az év hónapjai közül a legtöbben októberben, így alakult ki, hogy az ország lakosságának természetes fogyása 33 800 fő volt tavaly. Egyelőre megválaszolatlan, hogy ha a népesedési adatok közt nyilvánosságra hozott házasodási statisztika kiemelkedően sokat javult - márpedig 2011 óta folyamatosan ezt olvashatjuk -, és tavaly minden korábbi rekordot megdöntve 2015-höz képest 12 százalékkal több, összesen 51 800 esküvőt tartottak, akkor miért nem nő ugyanilyen ütemben a gyermekvállalási hajlandóság. Az ok vélhetően változatlanul az Orbán-kormány szegényeket kiszorító szociális politikájában keresendő.

A 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva vezetett éves népesedési statisztika szerint Magyarország becsült lélekszáma 2016. december 31-én 9 millió 799 ezer fő volt. Más adatsorokból az is kiolvasható, hogy 1981 óta majdnem 900 ezerrel lettünk kevesebben és a folyamat megállíthatatlan. A világ fejlettnek számító többi országához hasonlóan a magyar is elöregedő társadalom, ahol a születések száma minden évben alatta marad a halálozásoknak. Ebből a szempontból érdemes lesz odafigyelni az idei év eleji adatokra, amit egy hónap múlva tesz közzé a KSH, mert a januárban megkezdődött járványos időszak az előrejelzések szerint megint sok áldozatot szedett, többet mint tavaly.

Konzisztóriumok - Öv mellé a hózentrógert

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:03
A felsőoktatási törvényben nincs szó egyetemi autonómiáról FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett konzisztóriumok működését az ombudsman is alkotmánysértőnek minősítette, a kormány nem tett semmit, hogy felszámolja a visszásságokat. Az Eötvös Károly Intézet felsőoktatási konferenciáján elhangzott: a kancellári rendszer is egyre átláthatatlanabbul működik, ami kihívások elé állítja az egyetemeket.

"Az elmúlt években több olyan intézkedés történt, amelyek szembemennek az alkotmányosság elvével. Az egyik legfontosabb feladatunk az lett, hogy megvédjük a még megmaradt autonómiákat. Az egyetemi autonómia is ide tartozik" - ezzel nyitotta meg Majtényi László az Eötvös Károly Intézet (EKINT) csütörtöki konferenciáját, ahol oktatási szakértők, egyetemi oktatók és alkotmányjogászok vitatták meg az egyetemi önrendelkezés helyzetét. Az EKINT elnöke felidézte: már 2015-ben jelezték, a felsőoktatási intézményekben jogsértő módon hozták létre a konzisztóriumokat, működésük alkotmányellenes, mert sérti az egyetemi autonómia elvét és az alaptörvény szövegét is. De ugyanilyen aggályos a kancelláriai rendszer bevezetése is.

Az EKINT beadványban fordult az alapvető jogok biztosához, aki tavaly novemberben megerősítette az intézet megállapításait. A visszásságokat, amelyek megszüntetéséhez jogszabály-módosításra lenne szükség, Székely László jelezte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A konzisztóriumok alkotmánysértő működése azóta sem változott, sőt a kormány szerint semmilyen jogsértés nem történt.

A konzisztóriumoknak öt tagja van, közülük négy a kormány befolyása alatt áll. Három tagot közvetlenül a miniszter delegál. A negyedik személy a kancellár, akit a miniszterelnök nevez ki. Az ötödik tag pedig a rektor. A testület jóváhagyása nélkül nem fogadhatja el az egyetem szenátusa sem a költségvetést, sem az egyetem intézményfejlesztési tervét - utóbbinak része a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia is.

"A konzisztóriumok felügyeleti szervként jöttek létre. Ám a felügyelet nem irányítást jelent. A konzisztóriumok sokkal több jogot kaptak annál, mint amennyit az alaptörvény megenged" - mondta Zsugyó Virág, az EKINT alkotmányjogásza. A gyakorlati tapasztalatokról Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanszékvezetője számolt be. "Évek óta tudatos autonómia-felszámolás zajlik. Az oktatókat kihívás elé állították, nehéz autonómia-hiányos környezetben minőségi oktatást nyújtani. A kancellár pedig egyre átláthatatlanabb módon dolgozik, sokszor nem tudni, mely feladatkörök kihez tartoznak" - mondta Fleck.

Fazekas Marianna közigazgatási jogász, az ELTE docense szerint a konzisztóriumi rendszer fölösleges túlbiztosítást jelent, olyan, mintha valaki az öv mellé még egy hózentrógert is feltenne a nadrágjára. "A 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben szó sem esik az egyetemi autonómiáról" - erről Szüdi János beszélt. Az oktatási szakjogász úgy látja, a kormány gondolkodása szerint ami nincs benne a törvényben, azt nem lehet megsérteni. "A tanítás szabadságáról nem szól a törvény. Így az nincs is" - mondta.

A konferenciára meghívták a kormány képviselőit is, ám nem jelent meg senki.

Majtényi: a hamu alatt izzik a parázs

A konferencia szünetében Majtényi Lászlót, a demokratikus ellenzéki pártok államfőjelöltjét kérdeztük politikai szerepvállalásáról, országjárásának tapasztalatairól.

- A hírek szerint a Fidesz csak azért engedi, hogy államfőjelöltként felszólalhasson a parlamentben, hogy önmaga bizonyítsa be: nem képes megtestesíteni azt a "nemzeti egységet", nem tud olyat mondani, amivel a jobboldali szavazók is azonosulni tudnának. Mit gondol erről?

- Ez egy gyerekes felvetés lenne a kormánypártok részéről. Vajon a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve az alaptörvény, amit nem bocsátottak népszavazásra, csupán egy politikai érdekek vezérelte csoport gründolta össze, kifejezi a nemzeti egységet? Kiben testesül meg ez az egység: abban, aki azt vallja, hogy az állampolgárok szabadsága fölött elhivatott intézmények őrködjenek, vagy abban, aki számára ez nem érték?

FOTÓ: Népszava/Molnár Ádám

FOTÓ: Népszava/Molnár Ádám

- Abból az elgondolásból, hogy a jobboldali szavazók nem tudnak azonosulni azzal, amit ön mond, mintha az következne, hogy a Fidesz szerint szavazóik számára nem fontos a jogállamiság, az alkotmányosság.

- Nekem ezzel pontosan ellentétes tapasztalataim vannak. Persze ez attól is függ, mit tekintünk jobboldalnak. A Fidesz vezetői garnitúráját semmiképp sem sorolnám a politikai jobboldalhoz. Az alkotmányos jobboldalhoz pedig még úgy sem.

- Hogy látja, mit jelent egyáltalán a kormány számára a nemzet, a "nemzeti egység"?

- Csak egy szóvirág. Ez egy üres nemzeti retorika részükről, amiben átélt pátoszt nem, ám gyakran súlyos ismerethiányt lehet érezni. Például nem hiszem, hogy a XIX. századi magyar értekező prózát és irodalmat sokat forgatták. Viszont mindent átneveznek nemzetivé, amit egykor országosnak hívtak. Értetlenül állok az előtt, hogy az országos influenzajárványból miért nem lett nemzeti influenzajárvány. Amit a kormány csinál, nem valódi nemzeti politika.

- Nemrég országjárásba kezdett. Milyen visszajelzéseket kapott?

- Mindenhol telt ház előtt beszélek, akik eljönnek, nagyon támogatóak, változást akarnak. És nagyon sokan vannak. Mondhatom, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Persze értek támadások is, leginkább a kormánypárti sajtó részéről. Jó idegek kellenek egy ilyen vállaláshoz.

- Többször nyilatkozta: biztos abban, most nem lesz köztársasági elnök. Akkor miért vállalta a jelölést?

- Amikor elvállaltam, abban sem voltam biztos, hogy összejön a jelölésemhez szükséges ajánlások száma. Most már szinte biztosra lehet mondani, hogy meglesz. Holott én egyetlen pártvezetővel sem beszéltem, nem tudtam, ki fog támogatni. Eddigi közéleti pályafutásom gazdag volt abban, hogy politikusok cselekedeteit bíráltam, mindkét oldalon. Ombudsmanként is úgy működtem: nincsenek jobb- vagy baloldali polgárok, mindenki egyenlő méltósággal rendelkezik, amit meg kell védeni. Ez nem egy rossz előtanulmány a nemzet egységének értelmezéséhez. Jelölésem előnye, hogy sok helyen beszélhetek a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról. A jelölő szervezeteknek pedig siker, hogy jelöltet tudtak állítani. Két hónappal ezelőtt még ez is lehetetlennek tűnt. De itt sem "a másik" Magyarország mutatta meg magát: csak egyetlen Magyarországról lehet beszélni.