Darázsfészekbe nyúlt Macron

Izgalmas véghajrá várható a következő két hónapban a francia elnökválasztás első fordulójáig. A közvélemény-kutatások szerint Marine Le Pen biztosan kerül be a második fordulóba, ám a második helyért ádáz harcot vív Emmanuel Macron és Francois Fillon. Előbbi a francia belpolitika új csillagának látszott, ám miután népirtásnak nevezte az algériai háborút, megsértve ezzel sok honfitársa nemzeti érzéseit, népszerűsége egyértelmű csökkenésnek indult.

Nem várt fordulatot vett a francia elnökválasztási hadjárat. Történelmileg „ősrégi” téma került előtérbe, az 1954-1962 közötti algériai háború. Emmanuel Macron, aki korábban a gazdasági tárcát töltötte be Francois Hollande kormányában, Algériában egy kortesbeszédében hozta szóba. Úgy vélte, Franciaország hosszú algériai háborúja „gyarmatosító gaztett” volt, s még ennyi idő után is kimeríti az emberiesség ellen elkövetett bűntett fogalmát.

Macron ezzel elérte azt, hogy most már minden oldalról őt támadják. A szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal is „történelemhamisítást” vet a szemére, „hazaárulónak” nevezi. A baloldaliak sem kímélik, mert sokuk szerint Macron éppen az ellenkező hatást éri el a ma Franciaországban élő mintegy öt-hat millió muzulmán szavazónál.

A vezető francia lapok is sokat foglalkoztak a témával. A L’Obs hírmagazin szerint a politikus „leckét” adott a gyarmatosítás témaköréből. Csak az a baj, véli az egyértelműen baloldali hírmagazin, hogy Macron eredeti nyilatkozata jóval árnyaltabb volt annál, mint amit aztán kerekítettek belőle. A jobboldali Le Figaro ezzel szemben kárörvendve említette meg, hogy az elnökjelölt, aki éppen az Azúr-parton tartott választási gyűlést, ellentüntetőket szabadított magára. Igaz, a riport becsületesen azt is közölte, a berzenkedők még háromtucatnyian se voltak.

A leghiggadtabban a Le Monde foglalkozott az esettel. Szerkesztőségi vezércikkében már címével is azt sugallta: hasznos volt felhozni a témát, még ha mindez nem is mentes a kockázatoktól. A vezércikk szó szerint idézte Macron szavait: „A gyarmatosítás szerves része volt a francia történelemnek. Bűn az emberiesség ellen, hamisítatlan barbarizmus. Történelmünknek olyan része, amellyel szembe kell néznünk, elkövetett cselekedeteinkért bocsánatot kérnünk”. A minősítés, fűzte hozzá a publicisztika, jogi természetűként hangzik, emlékeztet a náci borzalmak ábrázolására, a fölfogás szerint elévülhetetlen. Utat nyithat még jogi következményeknek, akár kártérítés megítélésének is.

Franciaország azonban nem volna a gallok földje, ha a politikai küzdelmet nem torzítanák el alantas indulatok, mindenekelőtt a legméltatlanabb eszközöket is fölsorakoztató szélsőjobboldalról. A heves támadások oka, hogy Macron a közvélemény-kutatások szerint majdnem kétharmados többséget szerezne, ha ő lenne Marine Le Pen ellenfele az elnökválasztás második fordulójában. A szélsőjobb kapta fel azt a „hírt”, hogy ennek az intelligens férfinak, aki mintaházasságban él nála több mint 20 évvel idősebb feleségével, Brigitte-tel, mindez álca csupán. Macron ugyanis e vádak szerint homoszexualitását, az egyik közszolgálati tévécsatorna nagyhatalmú vezetőjével folytatott „bűnös viszonyát leplezi” csak. Botrány, kivált a szerelmi moráljára olyannyira kényes párizsi világban...

Meg se száradt még a nyomdafesték a szélsőjobboldali hajlandóságú bulvárlapok oldalain (a hírt nem mellőzhették a sokoldalú tájékoztatásra kényes más sajtótermékek se), máris „új szenzáció” bukkant föl, ezúttal immár világpolitikai vonzatú. Ez kapcsolódik ahhoz a föltételezéshez - amely rendíthetetlenül tartja magát -, miszerint Donald Trump tengerentúli győzelmében oroszlánrésze volt Vlagyimir Putyin „zseniális” titkosszolgálati módszerének, az orosz hackertámadásoknak. A múlt héten napvilágot látott hír szerint az internetes orosz befolyás már jelen van a Szajna partján is, azzal a rendíthetetlen törekvéssel, hogy ha törik, ha szakad, keresztülhúzza a francia baloldal amúgy is csekély esélyeit a az Élysée-palotába való bejutásra, s minden erőfeszítésével Le Pennek és Nemzeti Frontjának a győzelmi esélyeit istápolja.

Orosz gyökerű bankok már eddig is tekintélyes összegű hitelekkel hizlalták az ottani szélsőjobboldal anyagi eszközeit, meg angol nyelvű és orosz sajtótermékek igyekeztek gyarapítani nemzetközi ismertségét. Ha ez a szándék túlságosan is illúzió volna, az se volna baj, ha sikerülne a Moszkvával ugyancsak szerényen kacérkodó mérsékeltebb Francois Fillon győzelmi esélyeit támogatni. A lényeg, hogy minél gyorsabban szétzúzhassák a történelmileg már amúgy is erősen meggyöngült német-francia szövetséget, ezen keresztül pedig a földbe tiporják az európai befolyást a világpolitikai és nemzetközi gazdasági ügyekben.

Így állnak pillanatnyilag, legalább is így látszanak alakulni az európai bonyodalmak. Ezért egyre aktuálisabbak Batsányi János szavai: „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

Emmanuel Macronnak egyébként becsületes szándékú, történelmi igazságtevést szorgalmazó szándéka rokonszenves, s az egykori algériai háború újjáértelmezésére tett kezdeményezése joggal keltett nagy visszhangot. De talán nem gondolta végig, hogy taktikailag nem választotta meg jól az időpontot. A tanulság az lehet, hogy ilyen hevességű és indulatú politikai csatában gondosan kell mérlegelni az időzítést is.

Mentőöv a centristáktól

Macron esélyeit javíthatja, hogy szerdán együttműködést ajánlott számára a centrista MoDem párt elnöke, Francois Bayrou, aki 2012-ben, a második fordulóban Francois Hollande-ot támogatta. Macron tegnap igent is mondott a felkérésre. Nem jelentéktelen mozzanat ez a francia politikában, hiszen Bayrou 2002-ben, az első fordulóban 8, 2007-ben 18,6, 2012-ben pedig 9,1 százalékot szerzett. Igaz, a legutóbbi felmérések 5,5 százalékon látták. Hogy Bayrou döntésének konkrétan milyen eredménye lesz, sikerül-e Macronnak kicsit elhúznia Fillontól, s megközelítenie Marine Le Pent, azt csak a következő felmérések mutatják meg.

Lebegő Fillon

Egy friss felmérés szerint Francois Fillon újra lehagyta Emmanuel Macront, és két hónappal a választás első fordulója előtt feljött a második helyre. Ezt az Elabe közvélemény-kutatóintézet közölte. Az Opinonway viszont azt állapította meg, hogy egyelőre változatlan a sorrend. Mindez azért érdekes, mert a felmérések szerint Marine Le Pen mindenképpen bejut a második fordulóba, a kérdés csak az, hogy Fillon vagy Macron lesz ott az ellenfele.

Egy korábbi közvélemény-kutatás adatai értelmében viszont a franciák majdnem kétharmad még mindig azt szeretné, ha a konzervatív jelöltje visszalépne. Fillon helyzete azért vált kétségessé, mert felesége állítólagos fiktív parlamenti állásai miatt botrányba keveredett. A vádhatóság még nyomoz, hogy kiderítse, Penelope Fillon ténylegesen ellátta-e az asszisztensi teendőket a 2002-ig képviselőként dolgozó férje, majd annak utóda mellett.