Veszedelmes viszonyok

Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:31
Izetbegovic elszánt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHEW LLOYD
Ismét veszedelmes viszonyok kezdenek kialakulni a Balkánon az elmérgesedő szerb-koszovói, illetve a szerb-boszniai viszony miatt. Horvátország és Albánia már egy újabb háború kitörését sem tartja elképzelhetetlennek, erre azonban vajmi kevés az esély.

Vasárnapig maradt ideje Bakir Izetbegovicnak, a kollektív boszniai államelnökség bosnyák (muzulmán) tagjának arra, hogy újraindítsa Szerbiával szemben azt az eljárást, amelyet tíz éve zárt le a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ). A taláros testület akkor arra a következtetésre jutott, hogy Belgrád ellen nem lehet vádat emelni népirtás miatt az 1992-1995 közötti boszniai háború kapcsán. A testület csak egy pontban találta bűnösnek Szerbiát: azért, hogy nem akadályozta meg a srebrenicai népirtást. Az akkori döntést sokan csalódással vették tudomásul Boszniában, Szerbia azonban elismeréssel fogadta az ítéletet.

Az ICJ tíz évet adott az ítélet megtámadására, ennek határideje február 26-án jár le. A fellebbezésre akkor van mód, ha az eltelt időszakban olyan „perdöntő” tények kerültek napvilágra, amelyekről az ítélethirdetéskor a taláros testületnek nem lehetett tudomása. Erőteljesen kérdéses, hogy Szarajevó ilyen dokumentumok birtokába jutott.

Izetbegovic két hete azt közölte, szakértőkkel és politikusokkal tárgyal a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségéről és mindenképpen kezdeményezi azt még akkor is, ha ez válsághoz vezet Bosznia-Hercegovinában. Arról nem is beszélve, hogy ismét fagypontra kerülhet Szarajevó és Belgrád kapcsolata.

A kollektív elnökség bosnyák tagjának lépése óriási veszélyeket rejtene magában, s az 1995-ös daytoni megállapodás óta a legsúlyosabb válságba sodorhatja az egész térséget. A boszniai szerbek jelezték: kivonulnak a helyi intézményekből, ha Izetbegovic valóban megtámadja a tíz évvel ezelőtti döntést. Ismét felszakadhatnak a régi sebek. A bosnyákok például máig nem bocsátották meg Belgrádnak, hogy nem ismerte el népirtásnak a srebrenicai történéseket. „Bárki, aki átélte az akkori eseményeket, nincs kétsége afelől, hogy Szerbia közvetlenül is érintett volt. Jó ötlet-e most újrakezdeni az eljárást? Talán nem, de ez az utolsó esély” – mondta el a Szabad Európa délszláv szekciójának az áldozatokat képviselő Hasan Nuhanovic. Ivica Dacic szerb külügyminiszter ugyanakkor úgy véli, ha ismét népirtás lenne a vád, az az egész Balkánon gerjesztené az indulatokat.

A Recep Tayyip Erdogan török elnökkel kiváló kapcsolatokat ápoló Izetbegovic lépése nagyon kényes helyzetbe hozhatja az Európai Uniót, amely bő húsz év alatt sem tudta új alapokra helyezni Bosznia mindmáig romokban heverő gazdaságát. S jellemző az is, hogy a kollektív államelnökség horvát tagja sem állt a kezdeményezés mögé. A boszniai szerbek képviselői szerint „alkotmányos válság” fenyeget, ha Izetbegovic ismét a vádlottak padjára akar ültetni egy egész országot.

A helyzet azért is aggasztó, mert a szerb-koszovói viszony is mélypontra került januárban, amikor Szerbiából vonat indult Koszovó felé, s a járművet nacionalista transzparensekkel aggatták tele. A járművet végül leállította Aleksandar Vucic szerb kormányfő, de az egész eset rávilágít arra, hogy még ma, Koszovó függetlenségének kikiáltása után kilenc évvel is mennyi indulatot gerjeszt az egész kérdés. Horvátország és Albánia nemrégiben levelet is írt a NATO főtitkárának, amelyben úgy vélték, a teljes térség biztonságát veszély fenyegeti. Háború aligha törhet ki, egy nemrégiben közzétett felmérés szerint Szerbia polgárai biztosan nem háborúznának Koszovó miatt. Ám az is biztos, hogy a mostanság nem éppen legszebb napjait élő EU számára is nagyon komoly kihívást jelentene, ha újabb válsággóc jelenne meg a kontinensen.

Szerző

Wilders felfüggeszti kampányát

 Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője egy szerdán kirobbant és  személyes biztonságát érintő  botrány miatt bizonytalan időre felfüggeszti parlamenti választási kampányát.

A De Telegraaf című holland napilap értesülési szerint szerdán őrizetbe vették azt a tapasztalt szakembernek számító titkosszolgálati dolgozót, aki Geert Wilders szélsőjobboldali politikust érintő titkos információkat adhatott át egy bűnszervezetnek. A marokkói származású férfi feladata az volt, hogy kollégáival átvizsgálja és biztosítsa a helyszíneket a pártvezér nyilvános szerepléseit megelőzően.

Wilders csütörtöki Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: "a hírek hihetetlenül aggasztóak". Ameddig a helyzet nem tisztázódik, a Szabadságpárt minden közszereplést felfüggeszt - tette hozzá.

A pártvezér a botrány kirobbanását követően úgy nyilatkozott, ha nem bízhat meg vakon a szolgálatban, amelynek őt kellene megóvnia, akkor nem tud tovább dolgozni.

A hollandiai mecsetek bezárását és a Korán betiltását követelő Wilders számos alkalommal kapott már halálos fenyegetéseket, több mint tíz éve folyamatos rendőri védelem alatt áll.

Hollandiában március 15-én tartanak parlamenti választásokat.

A közvélemény-kutatások szerint azonos támogatottságot tudhat magáénak a Mark Rutte vezette jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nevű kormánypárt és Geert Wilders bevándorlásellenes holland Szabadságpártja (PVV) alig három héttel a holland parlamenti választások előtt.

Hollandia mintegy 17 milliós lakosságának körülbelül 5 százaléka muszlim.

Szerző

Francia elnökválasztás - Egyre kiszámíthatatlanabb a verseny

Két hónappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt csütörtökön megkezdték a jelöltek a jelöltségük hivatalossá tételéhez szükséges 500 polgármesteri és képviselői aláírás gyűjtését, miközben az ügyészi eljárások és az alkalmi szövetségek egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a választás kimenetelét.

A legfrissebb felmérések a választók bizonytalanságát tükrözik vissza: az első forduló második helyéért alakult ki nagy küzdelem a konzervatív Francois Fillon és a független Emmanuel Macron között, akik ismét 20-21 százalékos támogatottsággal fej-fej mellett haladnak, miközben az élen hónapok óta biztosan áll a stabil 26-27 százalékos szavazóbázissal rendelkező Marine le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke.

A megosztott baloldalon külön verseny folyik Benoit Hamon, a szocialisták megválasztott jelöltje és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon között, akiknek a jelenlegi állás szerint nincs esélyük bejutni a második fordulóba.

A jelölteknek március 17-én délután 6 óráig kell bemutatniuk 500 polgármesteri vagy képviselői támogató-aláírást az alkotmánytanácsnak, amely kihirdeti a hivatalos jelöltek névsorát. Az aláírások gyűjtése csütörtökön kezdődött meg.

A Le Monde című napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi állás szerint öt jelölt érhet el legalább tíz százalékos eredményt az első fordulóban, ami nagyon nyitottá teszi a versenyt a következő két hónapban.

A kiszámíthatatlanságot erősíti az is, hogy Francois Fillon és Marine Le Pen körül is fiktív állások ügyében nyomoz az ügyészség, a konzervatív jelölt esetében a vádhatóság már jelezte, hogy Fillon feleségének és gyerekeinek állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében nem lehet az ügyet bűncselekmény hiányában lezárni, ezért a nyomozás folytatódik, míg a Nemzeti Front elnökének kabinetfőnöke ellen már meg is indult az eljárás, amiért a gyanú szerint a párt az uniós parlamenti munkára fordítható asszisztensi keretből fizette mintegy húsz párizsi alkalmazottját. A nyomozás miatt Francois Fillon elvesztette a vezető helyét a felmérésekben, Marine Le Pen népszerűségére azonban eddig nem hatott ki a korrupciós gyanú. Mindkét politikus jelezte, hogy a botrány miatt nem fog visszalépni az elnökjelöltségtől.

Eközben Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere lett a kampány meglepetésembere. A két és fél éve még teljesen ismeretlen bankárból lett elnöki tanácsadó, majd a kétosztatú pártrendszert meghaladni kívánó politikus 11 hónapja alapított mozgalmához az elmúlt hónapokban mintegy 200 ezren csatlakoztak, és szerdán a korábban a jobboldali tábort erősítő Francois Bayrou, a centrista Modem elnöke is Macron mellett tette le a voksát. A 65 éves volt miniszter 2002-ben, 2007-ben és 2012-ben is indult az elnökválasztáson, a második fordulóba soha nem jutott be, de a választóinak adott iránymutatás meghatározónak bizonyult a második fordulóban. Bayrou és Macron csütörtök este kezdi meg a közös program kidolgozását.

A magát se nem balra, se nem jobbra soroló Macron Európa- és piacbarát, de a sajtó által hetek óta követelt programjának bemutatását csak március elejére ígéri. Jóllehet a kampányrendezvényeire nem lehet beférni, esténként több ezrek hallgatják Macron egy-másfél órás beszédeit, a felmérések szerint körülötte a legnagyobb a bizonytalanság, ugyanis azoknak akik most rá szavaznának, csak 30 százaléka biztos abban, hogy áprilisban is Macront támogatja majd. A francia politikai élet egyik legrégebbi szereplőjének, Francois Bayrounak a támogatása ezért is érkezett a legmegfelelőbb pillanatban a tapasztalatlannak számító, fiatal Macron számára.

A második fordulóban a csütörtöki felmérések szerint Macron 60, Fillon pedig 58 százalékkal győzné le Marine Le Pent, ha most rendeznék a második fordulót.

Szerző