Kövesi beszámolója szerint 2016-ban is nőtt a DNA hatékonysága. Tavaly 1270 személy ellen emeltek vádat és 870 vádlottat ítéltek el jogerősen. A vádlottak között 3 miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, több mint 40 polgármester, 5 megyeitanács-elnök, 16 bíró és több mint 20 államivállalat-igazgató volt. Mivel a DNA tevékenysége kapcsán egyre többször merül fel, hogy jogszerűtlenül együttműködik a titkosszolgálattal és hamis bizonyítékokat is gyártanak politikai célzattal, Kövesi beszámolójában leszögezte: egy ügyész nem hamisít bűnügyeket, nincs titkos megbízása és nem vesz részt a politikai játszmákban.
Basescu ezért név szerint több ügyészt is felsorolt, akik állítólag bűnügyeket hamisíthatnak és hozzátette, hogy sok ilyen van a rendszerben. A volt államfő az egyik román hírtévé esti főműsoridejében beszélt erről, hozzátéve, Kövesinek meg kell értenie, hogy „hibás álláspont a DNA-nál és az ügyészségen lévő szenny további takargatása“.
Mindenekelőtt Mircea Negulescu DNA ügyész esetét emelte ki, aki miután nyilvánosságra került egy neki tulajdonított hangfelvétel, kilépett a testületből és eljárást is indítottak ellene. Negulescu foglakozott többek között azzal a Victor Ponta volt kormányfőt célzó esettel, amelybe Tony Blair volt brit miniszterelnök neve is felmerült. (Ponta és Basescu viszonya igencsak rossz volt, míg ők voltak az elsőszámú állami vezetők.)
„Én vállalom, hogy meg akartam erősíteni az erőszakszervezeteket. Gyerekes lenne azt mondanom, hogy nem akartam. Nem váltottam le időben az embereket. Kövesinek elég lett volna két mandátum a főügyészségen, és hat év után le kellett volna váltanom Coldeát is. Túl fiatalok voltak, és a hatalom, a hataloméhség eltorzította őket“ – mondta Basescu és megjegyezte, hogy a DNA kiértékelőjén egyetlen ügyész sem beszélt az alapvető emberi jogokról.
Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) február elején egy kiszivárogtatási botrány nyomán megbukott ügyvivő igazgatója volt. A román korrupcióellenes harc másik – nem bizonyított – szépséghibája ugyanis az ügyészség és a titkosszolgálat összefonódása. Erről az utóbbi hetekben több leleplező írás jelent meg a román sajtóban. Megszólalt a kiértékelő kapcsán a SRI szóvivője is, aki közölte, nincs érvényben semmilyen megállapodás a DNA és a SRI között. Elmondta azt is, hogy a titkosszolgálat korábban több intézménnyel is „teljesen törvényes” megállapodást kötött, amelyek többsége azonban egy tavaly márciusi alkotmánybírósági határozat és az új Btk- és büntetőjogi perrendtartás hatályba lépése óta érvényét vesztette. Az alkotmánybíróság döntése alapján így a SRI „csak” nemzetbiztonsági megfigyeléseket és lehallgatásokat végezhet.
