Folyamatosan érkeztek vasárnap délelőtt az algyőiek a faluházban lévő 1-as szavazókörbe. Ez meglepő volt, mert sokan azt várták, hogy miután már nincs ügydöntő jelentősége a népszavazásnak, csak nagyon kevés polgár érzi úgy, van értelme leadnia a szavazatát.
Egy fiatalasszony a kérdésemre azt mondta: azért jött el, és szavazott nemmel, mert nem biztos abban, hogy a befektető nem fogja újra megváltoztatni a szándékát, ha azt látja, hogy a népszavazáson nem nyilvánítottak véleményt az algyőiek. Közel lakik a Borbála fürdőhöz, kicsi gyerekei vannak, hozzájuk is közel esne a leendő vegyi üzem. Nem bízik sem a befektetőben, sem a helyi támogatóiban, mert kiderült, hogy a cég valójában nem görög, hanem arab. Sohasem álltak ki nyílt fórumra, ahol a lakosság a veszélyekről kérdezhetett volna. Amikor összegyűlt a népszavazáshoz szükséges számú aláírás, a befektető képviselője azt mondta, kivonulnak – ám ezt sem tartották be. Csak a népszavazás előtt néhány nappal közölték, hogy elállnak a szándékuktól – de ki tudja, hogy ez igaz-e? Legjobb lenne meggyőző többséggel leszavazni a beruházást.
A házuk előtt szólítottam meg Nemes Mártont és Nemesné Bálint Ilonát. Ők támogatják a beruházást, azt mondták, még nem voltak szavazni, de mindenképpen elmennek. Ha már idáig eljutott a dolog, szeretnék megtudni, mit gondolnak az algyőiek. Szerintük ugyanis félrevezető, amit az ellenzők állítanak, hogy a lakosság többsége a kozmetikai cikkeket gyártó vegyi üzem ellen van. Algyő szinte mindent az olajiparnak, és a mellé települt vállalkozásoknak köszönhet. Amikor a gázüzemet meg akarták építeni, nem kérdeztek meg senkit – de a falunak csak haszna származott belőle.
Az sem igaz szerintük, hogy nem számítottak volna a leendő új munkahelyek. Igaz, nincs jelentős munkanélküliség a településen, de jó néhány embernek azontúl Szegedre sem kellett volna ingáznia. Nem mint vegyész dolgozott volna ott, szükség lett volna irodistára és anyagmozgatóra is. Nemes Márton 30 évet dolgozott az olajiparban, többször volt gázkitörés közvetlen közelében, kicsit az ő munkája lekicsinylésének érzi, hogy most egyesek az olajipar ellen akarnak fordulni.
Már Nemesék is pedzegették, hogy a vegyi üzem valójában csak egy másfajta küzdelem ürügye. Ezt erősíti meg az utcán beszélgető két idősebb férfi, Mészáros István és Pataki András. Ők nem voltak szavazni, ebben a helyzetben nem is mennek, mert nem látják értelmét. De ha ténylegesen, tétre menően tartották volna a szavazást, akkor részt vettek volna.
Őszerintük az átlagemberek nem tudják megítélni, mennyire lett volna veszélyes az üzem. Az biztos, hogy nem lett volna veszélyesebb, mint a 30 ezer köbméteres gáztartály. Mészáros István azt mondta, Szegeden a Medikémia végezhet hasonló tevékenységet, mint amit itt terveztek – az is a lakóházak közvetlen közelében működik, de még senkinek nem lett tőle semmi baja.
Szerintük Lázár János miniszter későn és fölöslegesen avatkozott bele az ügybe. Vagy hamarabb kellett volna megszólalnia, vagy most sem. Ráadásul a miniszter törvénysértésre buzdította a fideszes testületi többséget, amikor a referendum lefújására szólított fel, hiszen arra a népszavazást szabályozó jelenlegi, a Fidesz által hozott törvény szerint nem is volt lehetőség.
Azzal egyetértenek, hogy a polgármesterrel, meg az összes képviselővel vissza kellene fizettetni a község kasszájába azt a 3 millió forintot, amibe a népszavazás került. Azt viszont ellenzik, amit az utolsó napokban egy szórólapon terjesztettek, hogy azonnal mondjon le a polgármester, és a képviselő-testület. Szerintük arra megy ki a játék, hogy felőröljék a Fidesz által nem kedvelt polgármester idegeit, lemondásra kényszerítsék, és maguk közül ültessenek valakit a helyére.
