Fillon lemaradt, Macron megközelítette Le Pent

A két hónap múlva rendezendő francia elnökválasztás jelöltjeinek esélyeit mérő két friss felmérés szerint a második helyen álló, független Emmanuel Macron két százalékponttal megközelítette az élen álló Marine Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét, akinek nem változott a támogatottsága, miközben a harmadik helyen álló Francois Fillon lemaradni látszik mögöttük.

Az Opinionway közvélemény-kutató intézet által, február 24. és 26. között 1631 francia választópolgár megkérdezésével készített, hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint Emmanuel Macronnak, a szocialista kormány korábbi gazdasági miniszterének a hétvégén tovább javultak az esélyei a centrista Modem párt elnökével, Francois Bayrou-val csütörtökön kötött szövetségnek köszönhetően. A független jelölt 24 százalékra megközelítette a 26 százalékkal vezető Marine Le Pent, akinek a támogatottsága változatlan maradt, hasonlóan a konzervatív Francois Fillonéhoz, aki a szavazatok 21 százalékát szerezné meg, ha most tartanák az első fordulót, s így nem jutna be a második fordulóba.

Egy másik felmérés, amelyet a Kantar Sofres intézet készített a Le Figaro című napilapnak, szintén azt jelzi, hogy a hagyományos pártok jelöltjeinek egyre kisebb esélye van bejutni a második fordulóba. Ebben a felmérésben is két százalékpontra közelítette meg Macron (25 százalék) Le Pent, aki 27 százalékkal áll az élen. Eszerint a tanulmány szerint Marine Le Pen 2, Emmanuel Macron pedig 4 százalékot javított az elmúlt hónapban, míg Francois Fillon 2 százalékot rontott, és 20 százalékkal áll a harmadik helyen.

A Le Figaro kommentárja szerint Emmanuel Macron sikeresen átvészelte kampánya első megtorpanását, amelyet az okozott, hogy algériai látogatásán emberiesség elleni bűntettnek nevezte a gyarmatosítást. Ezenkívül az is segíti a független jelöltet, hogy "a Modem szavazói, akik szétszóródhattak volna több jelölt között, úgy tűnik, hogy hozzá csatlakoztak" - hangsúlyozta Emmanuel Riviere, a Kantar Sofres vezérigazgatója, aki szerint a centrista Modem párt szavazóinak 73 százaléka Macront, 11 százalékuk pedig Fillont támogatja.

Az is egyértelműen tükröződik a felmérésekben, hogy a Francois Fillon családtagjai állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében indult ügyészségi eljárás közvetlenül kihat a konzervatív jelölt népszerűségére, míg a Nemzeti Front párizsi alkalmazottainak feltételezett törvénytelen finanszírozása uniós pénzekből nem befolyásolja Marine Le Pen támogatottságát. Ráadásul az ő szavazóinak 78 százaléka azt állítja, hogy már biztos abban, hogy a radikális jobboldali jelöltre szavaz.

Emmanuel Macron esetében a támogatóknak csak 54 százaléka biztos abban, hogy két hónap múlva is a független jelöltre adja a voksát, ami jelentős bizonytalansági tényező Macronnál, ugyanakkor egy hónapja még csak a támogatóinak harmada mondta azt, hogy biztosan Macronra szavaz.

A május 7-i második fordulóban Marine Le Pent mindegyik jelölt legyőzné, de egyre kisebb különbséggel. A Kantar Sofresnél Fillont 55, míg Macront 58 százalékos támogatottsággal választanák elnöknek, ha most tartanák a második fordulót, ez az előbbi esetében 5, az utóbbinál pedig 7 százalékkal kevesebb, mint egy hónapja, ami arra utal, hogy két hónap múlva szoros küzdelem várható a második fordulóban. Az Opinionwaynél a jelenlegi állás szerint Emmanuel Macron 62 százalékkal győzné le a 38 százalékot elérő Le Pent, Fillon pedig 58 százalékot szerezne a Nemzeti Front jelöltjével szemben.

Szerző

Kovács Zoltán: az EP-meghallgatás "politikailag motivált"

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája. Kijelentette, a meghallgatás "politikailag motivált", az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító "úgynevezett civil szervezetek" politikai tevékenységet végeznek.

Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak - hangoztatta Kovács az ülést megelőző nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a civil szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni. Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.

A LIBE hétfői meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a magyar kormányt.

Szerző

Kovács Zoltán: az EP-meghallgatás "politikailag motivált"

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája. Kijelentette, a meghallgatás "politikailag motivált", az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító "úgynevezett civil szervezetek" politikai tevékenységet végeznek.

Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak - hangoztatta Kovács az ülést megelőző nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a civil szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni. Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.

A LIBE hétfői meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a magyar kormányt.

Szerző