Előfizetés

Derűlátók a bankvezetők, de...

Jórészt derűlátóan ítélik meg bankjaik működési környezetének kilátásait a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország bankszektorainak pénzügyi vezetői, bár tartanak a szabályozói rendszer változásaiból eredő bizonytalanságoktól is - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett térségi felmérésében.

A nemzetközi hitelminősítő Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 19 olyan bank pénzügyi igazgatóit kérdezte, amelyekre osztályzatot tart érvényben. Ezek a bankok az öt ország rendszerszintű banki eszközállományából hozzávetőleg 30 százalékos súllyal részesednek.

A felmérésbe bevont bankvezetők mindegyike arra számít, hogy működési országában az üzleti bizalmi mutatók vagy a tavalyi szinten maradnak, vagy javulni fognak, elősegítve a hitelkereslet növekedését.

A közép-európai térség makrogazdasági helyzetének javulását tükrözi a Moody's szerint, hogy a válaszadóknak csak a 22 százaléka tekinti bankja üzleti tevékenységét korlátozó tényezőnek a reálgazdasági folyamatokat. A hitelminősítő kiemeli, hogy ez jelentős javulás, három évvel ezelőtt ugyanis a térségi bankok pénzügyi vezetőinek 56 százaléka még a reálgazdasági helyzetet tartotta az üzleti tevékenységre leginkább ható tényezőnek.

A Moody's a felmérés eredményeit ismertető elemzésében közölte: jórészt egyetért a banki vezetők derűlátásával, és azzal számol, hogy az általa várt robusztus fogyasztási kiadások, valamint a növekvő EU-folyósítások együttes hatása a közép- és kelet-európai EU-térség gazdaságainak zömében 2,5-3,5 százalékos - az EU-átlagot túlteljesítő - GDP-növekedést tesz lehetővé az idén és jövőre.

Más nagy londoni házak várakozása szerint a magyar gazdaság növekedési üteme e sáv felső határán lesz.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői magyarországi tájékozódó látogatásukról összeállított, Londonban ismertetett minapi beszámolójukban közölték: a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére szóló előrejelzésüket az eddigi 2,6 százalékról 3,5 százalékra javították.
A felülvizsgálat okai között ők is kiemelték a költségvetési ösztönzés és a laza monetáris politika mellett az EU-finanszírozást, hangsúlyozva: magyarországi látogatásukon úgy találták, hogy az új EU-források lehívásának előkészületei nagyon előrehaladott szakaszban járnak, jóval előrébb, mint a környező országokban.

A Moody's kedden ismertetett felmérése szerint a megkérdezett banki vezetők 58 százaléka számít arra, hogy a javuló makrogazdasági környezet hatására erősödni fog a hitelkereslet bankjának működési országában, és csak 11 százalék számol a hitelkereslet visszaesésével.

A hitelminősítő külön kiemeli, hogy a hitelkereslet növekedésének kilátását a magyar és a szlovén bankok pénzügyi igazgatói ítélik meg a legderűlátóbban. Az elmúlt években e két országban jelentősen visszaesett a hitelkiáramlás a problémás kinnlevőségek magas aránya és a magánszektorbeli adósságleépítési folyamat miatt, ám éppen ezért a banki pénzügyi vezetők arra számítanak, hogy az eddig elfojtott hitelkereslet mostantól ismét megjelenik a piacon - áll a Moody's elemzésében.

A közép-európai bankok pénzügyi igazgatóinak körében ugyanakkor óvatosság is érzékelhető. A válaszadók 63 százaléka számol a nettó kamatmarzs szűkülésével az alacsony kamatokkal jellemzett jelenlegi környezetben, 45 százalék pedig úgy ítélte meg, hogy a várható szabályozói változások növelik cége működési bizonytalanságait.

A felmérésbe bevont bankigazgatók csaknem 80 százaléka számít a szabályozói környezet szigorodásra, és több mint 70 százalékuk szerint e folyamat fő hajtóerejét az új EU-szintű szabályozások bevezetése jelenti majd.

Molnár Gyula: háromszor futamodott meg a Fidesz

Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László ellenzéki köztársaságielnök-jelölt is példásnak nevezte kedden Győrben, sajtótájékoztatón azt az összefogást, amellyel "a demokratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényi államfőjelölését.

Molnár Gyula hangsúlyozta, hogy ez az összefogás történelmi pillanat, s reményei szerint idővel erősödni fog az a gondolat, hogy a közös cél érdekében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzéki pártok között. A közös célnak a 2018-as választás megnyerését jelölte meg.

Álláspontja szerint nem helyes, ha "a pártpolitika felé csúszik az elnök személye", s Majtényi Lászlóval olyan köztársasági elnököt szeretnének adni Magyarországnak, akivel azon tudnak együtt dolgozni, hogy legyen "negyedik köztársaság". A pártelnök szerint "toronyházat is a legkisebb téglával kell alulról elkezdeni építeni".

Kijelentette: világossá vált, hogy "Magyarország háromszor győzte le a Fideszt", mert a kormánypárt háromszor "futamodott meg" népszavazási kérdésekben. Az első a vasárnapi boltzár volt, a második a földkérdés, a harmadik pedig az olimpiarendezés.

Majtényi László a jelölése ügyében kialakult ellenzéki egyetértésről azt mondta: jelentős az a politikai siker, amellyel "az alkotmányos demokrácia hívei" összefogtak. Megjegyezte, az elmúlt hónapok és évek politikai vitái nem egy esetben a Fidesz és a Jobbik között zajlottak, most azonban a Fidesz és az "alkotmányos demokrácia hívei" között.

Arról is beszélt, hogy véleménye szerint megkapja majd a parlamentben a szükséges negyven nyilvános ajánlást ahhoz, hogy indulhasson a köztársasági elnöki posztért.

A sajtótájékoztató végén Majtényi László elmondta, hogy programjában olyan alkotmányos rendszer létrehozása szerepel, amelyben független szervezetek védik meg az állampolgárokat és jogaikat, hangsúlyt kap a szabad választás joga, "az állam szívéből terjedő" korrupció elleni küzdelem, a szegénység elleni fellépés és a fenntartható fejlődés támogatása.

Molnár Gyula: háromszor futamodott meg a Fidesz

Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László ellenzéki köztársaságielnök-jelölt is példásnak nevezte kedden Győrben, sajtótájékoztatón azt az összefogást, amellyel "a demokratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényi államfőjelölését.

Molnár Gyula hangsúlyozta, hogy ez az összefogás történelmi pillanat, s reményei szerint idővel erősödni fog az a gondolat, hogy a közös cél érdekében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzéki pártok között. A közös célnak a 2018-as választás megnyerését jelölte meg.

Álláspontja szerint nem helyes, ha "a pártpolitika felé csúszik az elnök személye", s Majtényi Lászlóval olyan köztársasági elnököt szeretnének adni Magyarországnak, akivel azon tudnak együtt dolgozni, hogy legyen "negyedik köztársaság". A pártelnök szerint "toronyházat is a legkisebb téglával kell alulról elkezdeni építeni".

Kijelentette: világossá vált, hogy "Magyarország háromszor győzte le a Fideszt", mert a kormánypárt háromszor "futamodott meg" népszavazási kérdésekben. Az első a vasárnapi boltzár volt, a második a földkérdés, a harmadik pedig az olimpiarendezés.

Majtényi László a jelölése ügyében kialakult ellenzéki egyetértésről azt mondta: jelentős az a politikai siker, amellyel "az alkotmányos demokrácia hívei" összefogtak. Megjegyezte, az elmúlt hónapok és évek politikai vitái nem egy esetben a Fidesz és a Jobbik között zajlottak, most azonban a Fidesz és az "alkotmányos demokrácia hívei" között.

Arról is beszélt, hogy véleménye szerint megkapja majd a parlamentben a szükséges negyven nyilvános ajánlást ahhoz, hogy indulhasson a köztársasági elnöki posztért.

A sajtótájékoztató végén Majtényi László elmondta, hogy programjában olyan alkotmányos rendszer létrehozása szerepel, amelyben független szervezetek védik meg az állampolgárokat és jogaikat, hangsúlyt kap a szabad választás joga, "az állam szívéből terjedő" korrupció elleni küzdelem, a szegénység elleni fellépés és a fenntartható fejlődés támogatása.